A Clostridium tetani talajjal szennyezett, jelentéktelennek tűnő bőrsérülés során jut a szervezetbe. A szúrt, mély sebben uralkodó anaerob viszonyok kedveznek a kórokozó elszaporodásának.

A trágyázott talajban a tetanuszbaktérium 40-50% gyakorisággal található meg: ezért gyakori a földműves lakosság vagy a vidéki, mezítláb járó gyermekek körében. Tetanuszfertőzés előfordulhat szülés, égési sérülés, rosszul sterilezett műtéti eszközök használata következtében is. A sérüléstől számított 2 nap - néhány hét között jelentkezhet a megbetegedés, leggyakrabban 2 hét után.

Gyengeséggel, nyelési nehézséggel kezdődnek a tünetek. A tetanusz-toxin a mozgatóidegeket támadja meg, aminek következtében a vázizmok görcsösen összehúzódnak, nyelési nehézség követezik be. Fokozott izomtónus, az akaratlagos izmok görcsös összehúzódása alakul ki. A beteg görcsei egész testére kiterjednek, a gerince ívben meghajlik. A légzőizmok görcse miatt nem tud a beteg levegőt venni. A hang, a fény vagy az érintés reflexesen kiváltja az izomgörcsöt. A görcsök fájdalmasak. A betegség gyakran halálos kimenetelű.

A tetanuszbaktérium által kiváltott kórkép kimenetele függ attól, hogy mennyi toxin képződik és hogy milyen távol van a sérülés az idegvégződéstől, így az arc, nyakizmok sérülései súlyosabbak és gyorsabban okoznak tetanusz- (merevgörcs-) kórképet, mint például a láb sérülései. A C. tetani által termelt neurotoxin (tetanospasmin) az idegyégződésekhez (gyakran az izmot beidegző idegvégződésekhez) kötődik.

Kötődése után többé nem közömbösíthető antitoxinnal.

A Clostridium botulinum az általa termelt botulotoxin révén hat. Az emésztőrendszerből szívódik fel: 12-72 órával a fertőzött étel elfogyasztása után lépnek fel a tünetek: kettős látás, nyelési nehézség, izomgyengeség. Szintén az idegrostokat támadja meg, és ennek következtében bénulások lépnek fel.

Baktériumok okozta agyvelő-, illetve ideggyulladások kórokozói

Clostridium tetani

Az emberi és az állati bélflórában normálisan megtalálható, így a trágyázott talajban mindig előfordul.

Megelőzés, kezelés.

A tetanusz megelőzhető betegség. Már a kisgyermekeket védik a kötelező védőoltások során (Di-Per-Te). Tetanusz ellen oltanak a katonaságnál és néhány egyéb kategóriában.

Borrelia burgdorferi, a Lyme-kór kórokozója

A kórokozó kullancscsípéssel jut be az emberbe: a kullancs nyálával üríti a belében élő kórokozót csípése alkalmával a azúrcsatornába.

Ha a kullancs több órán át tartózkodik a bőrben, nagyobb a fertőzés lehetősége, mintha röviddel a csípés után sikerül azt eltávolítani. A fertőzés általában nyáron fordul elő. A tünetek bőrelváltozással kezdődnek. A kullancscsípést követő 1-3 héten belül, a bőrön, a csípés helyén, koncentrikusan terjedő vörös elváltozás látható, melynek közepe később feltisztul. Gyakran influenzaszerű tünetek jelentkeznek.

Kezelése

A kórokozó érzékeny tetracyclinekre, ezért a sokáig (30 napig) tartó, nagy adag tetránkezelés megakadályozhatja, hogya betegség krónikussá váljon.

Leptospirák

A Leptospira a spirocheták közé tartozik. A házi- (kutya, macska) és a vadon élő (mezei pocok, egér, patkány) állatokban fordul elő. Emberbe ezen állatok váladékaival (vizeletével) jut be. Az ép bőrön át is behatol.

A legtöbb fertőzés nyáron, ősszel fordul elő. Mezőgazdasággal foglalkozók, laboratóriumban dolgozók, bányászok, kempingezők, természetes vizekben fürdőzők fertőződhetnek. Magas láz, agyhártyagyulladás, veseelégtelenség, zavartság jellemzik a kórképet. Izomfájdalom, a kiserek sérülése miatti vérzések, szívizomgyulladás is előfordulnak.

Kezelése

Antibiotikum adása (penicillin, tetrán) jó hatású a kezelésben.

Mycobacterium tuberculosis

A véráramba jutott kórokozó az agyhártyára kerülve meningitist okoz, ami komplikálja a tüdő, illetve a minden szervre kiterjedő (ún. miliáris) tuberkulózis kórképét. A kórokozó az agyalapon okoz elváltozást (meningitis basilaris).

Kezelése

A tbc kezelésével megegyezik: INH (isonikotinsav-hidrazid) stb.