Hirdetés

Ígéretesnek mutatkozik az Alzheimer-vakcina

1999 végére a tudósok azt tervezik, hogy amerikai betegek egy kis önkéntes csoportját egy Alzheimer-kór, ez az időskori betegségek közül a legfélelmetesebb betegség elleni vakcinával oltják be.

Alzheimer-betegség, Alzheimer-kór, Dementia praesenilis, Alzheimer betegség, Alzheimer kór, vakcina, oltás, védőoltás |

The New York Times Health News Service   Medincorp | Knox, R. A.

Védőoltás Alzheimer-kórra? Nem annyira lehetetlen, mint első hallásra tűnik.

A múlt nyáron a szakemberek szerte a világon óriási érdeklődést mutattak, amikor egy San Franciscó-i biotechnológiai cég bizonyítékokat tett közzé arra nézve, hogy egy oltóanyaggal meg lehetett előzni a betegségre genetikusan hajlamos egerek agyában az Alzheimer-kórra jellemző lerakódások kialakulását.

És ez még nem minden, a későbbi életkorban beoltott egereknél a vakcina elpusztította a legtöbb, az agyban már kialakult plakkot. Ez felveti a már gyógyító jellegű vakcina nagyszerű lehetőségét (szemben a preventív oltással) azok számára, akiken már mutatkoznak az Alzheimer-kór emlékezetvesztéses és más kognitív hanyatlással járó tünetei.

"Nagyon különösnek tűnik, de igen meglepő eredmény, én száz százalékig hiszek benne" - mondja John Hardy, a jacksonville-i Mayo Clinic vezető Alzheimer-kutatója.

A vakcina egy azon számtalan kísérleti gyógyszer közül, amely többféle oldalról célozza meg az Alzheimer-kórt. A cél minden esetben az agyban lerakódott plakkok és az összekuszálódott idegrostok kialakulásának lassítása vagy esetleges eltüntetése, mert ezek idővel pusztító dementiához vezetnek, megfosztva a betegeket személyiségüktől.

Csak úgy özönlenek a hírek. Nem olyan rég a tudósokat az Amgen és a Brigham and Women's Hospital kutatóinak jelentése hozta lázba. Felfedeztek egy beta-szekretáznak nevezett enzimet, amely az Alzheimer-kór kialakulásának első biokémiai lépéseben játszik jelentős szerepet. Más kutatók egy másik ilyen enzimről közöltek jelentést a Society for Neuroscience Miami Beach-en tartott kongresszusán.

Az Amgen munkatársa, Martin Citron szerint a beta-szekretáz azonosítása legalább felgyorsítja az enzim gátlását pontosan célzó gyógyszerek kutatását, és talán blokkolni lehet az Alzheimer-kórt a legalapvetőbb szinten.

"Ebben a felfedezésben az a legizgalmasabb, hogy az egész dolog egy szinttel feljebb lépett, mert legalább célja van a gyógyszerkutatásnak" - mondta dr. Rudolph Tanzi, a Massachusetts General Hospital Alzheimer-kutatója. "Ezzel abba a birodalomba léptünk, ahol az AIDS-kutatók voltak néhány évvel ezelőtt, amikor előjöttek a HIV-proteázzal mint lehetséges, kézzelfogható célponttal. Óriási ugrás ez előre."

Közben a világ vezető gyógyszergyártó cégei már nagyszabású terveket szövögetnek a humántesztekről és a béta-szekretázhoz hasonló, gamma-szekretáznak nevezett enzimet blokkoló gyógyszer gyártásáról. Ez még csak az egyik megközelítése az Alzheimer-kór gyógyításának a sok közül.

Ez a halvány reménysugár végre felváltotta azt a kétségbeesett lemondást, amely 1906 óta körülveszi az Alzheimer kórt. Ekkor azonosította ugyanis először Alois Alzheimer az agyi rendellenességet egy Augusta D. nevű 50 éves asszonynál. Most van először, hogy a kutatók úgy gondolják, az Alzheimer-kór talán megadja magát az eddig már az érelmeszesedés vagy a HIV-fertőzés patológiájának lelassítására vagy visszafordítására használatos gyógyszerek valamilyen kombinációjának.

"Véleményem szerint 5-10 éven belül le tudjuk lassítani a már meglévő betegség előrehaladását vagy meg tudjuk akadályozni a kifejlődését azoknál, akik hajlamosak rá - mondja dr. Dennis J. Selkoe, a Brigham and Women's Hospital orvosa. - De ez még nem ad okot túlzott optimizmusra."

Dr. Selkoe az Alzheimer-kór kutatói között az egyik legelszántabb. (Maga is részvénytulajdonos az Elan Pharmaceuticals-nál, ez a cég fejleszti ki az Alzheimer-kór elleni vakcinát, valamint más diagnosztikai és kezelési eljárásokat.) De dr. Selkoe nem az egyetlen, aki azt hiszi, hogy az Alzheimer-kór kutatása a gyakorlati kifejlet felé közeledik.

"Én személyesen határozottan optimista vagyok az Alzheimer-kór kezelését illetően - mondja Hardy, a Mayo Clinic kutatója, aki óvatosságáról híres szakmai körökben.

Az első jelzések arról, vajon működik-e a kezelés, az elkövetkező 12-18 hónapban várhatók, a jelenleg tervezett humánkísérletek eredményeképpen.

És éppen itt volt ennek az ideje. Az Alzheimer-kór jelenleg mintegy 4 millió amerikait érint, nem beszélve régóta szenvedő családjaikról és a társadalom egészéről, amelynek a betegséggel kapcsolatos költségeket fedeznie kell, ami évi 100 milliárd dollárt tesz ki. A lakosság gyors elöregedésével négyszer annyi beteg lesz, mint most, amikor 2028-ban a baby boomerek elérik a nyugdíjkorhatárt.

Mielőtt a tudósok megismerték volna az Alzheimer-kórhoz vezető csendes események láncolatát, új gyógymódokról szó sem eshetett. 15 éve tart ez a nem sok jutalommal kecsegtető, szinte reménytelen kutatás.

Az első kulcsot a Down-kóros betegek adták, akik (az emberekre jellemző 23 pár kromoszómából) extra 21-es kromoszómával jönnek a világra. A Down-kóros betegek, ha megérik, kivétel nélkül megbetegszenek Alzheimer-kórban. A más okok miatt meghalt Down-kóros gyerekek agyának boncolásakor nagy kiterjedésű plakkokat és kusza csomókat találtak a kutatók már 12 éves betegeknél, ami valószínűleg arra utal, hogy a károsodás már a születés előtt megkezdődött.

Tizenkét évvel ezelőtt a kutatók megfejtették az okot. Az APP-nek (amyloid precursor protein) nevezett fehérje génje a 21-es kromoszómán található, ugyanazon, amelyből a Dow-kórosoknak eggyel több van. Bár a kutatók nem tudják pontosan miért, az APP-t a szervezetben sok sejt termeli, de amikor az APP-ból enzimek valamilyen módon "lecsípnek" valamit, akkor egy amyloid-béta (A-béta) nevű fehérjévé alakul át. És ez az A-béta az Alzheimer-kórban szenvedő betegek agyában található plakkok fő összetevője.

Ez a megfigyelés az amyloid felé irányította a tudósokat, azt próbálták meg kikutatni, hogy vajon az túl sok A-béta okozza-e az Alzheimer-kórt, vagy az a felesleges anyag, ami más okból eredő károsodások végtermékeként felhalmozódik. A következő kulcsot a generációkon át Alzheimer-kórban szenvedő családok genetikai tanulmányozása adta.

1991-ben Hardy és munkatársai felfedezték az első ilyen családi Alzheimer-kór-mutációt. Jellemző módon az APP-génen volt, épp ott, ahol az A-béta kódolása történik.

Azóta a kutatók négy különböző Alzheimer-gént találtak, amelyek együttesen lehetnek a felelősek az esetek egynegyedéért, de valószínűleg még sok leselkedik felfedezetlenül. "Szerintem 1-2 tucat közönséges DNS-variáció határozza meg az Alzheimer-kór kockázatát" - állítja a Massachussetts General Hospital munkatársa, dr. Tanzi, aki most azon dolgozik, hogy összesítse 400 család génkészletét az Alzheimer-kór mindeddig még felfedezetlen rizikófaktorai után kutatva.

Rossz hír az Alzheimer-kór multigén jellege. Azt jelentheti, hogy az Alzheimer-kórnak nevezett betegség különböző betegségek összessége, és feltételezhetően számos különböző gyógyító vagy megelőző megközelítést kíván, azon kívül állandó dilemmában tartja az orvosokat, hogy épp melyik beteg milyen kezelést kapjon.

Ehelyett a legtöbb kutató (de nem mindegyik) az Alzheimer-kór egységes felfogásában hisz. De ami a kutatási beruházások szempontjából még fontosabb, így vélekednek a vezető gyógyszergyártó cégek is.

Fogadnak az ún. "amyloid-hipotézisre", amely szerint a baj fő forrása az A-béta túltermelésében rejlik (még pontosabban egy különlegesen veszélyes típusban, az A-béta 42-ben, amely oldhatatlan szálakká tapad össze.)

Dr. Selkoe az érelmeszesedést tartja megfelelő analógiának. Annál a betegségnél szintén sok gén járul hozzá a zsíros plakkoknak az érfalakon való lerakódásához, együtt a környezeti tényezőkkel. A szervezet válasza erre az arteriális szennyeződésre, talán egy hibás védekező mechanizmus a mögöttes kóros folyamatot az infarktus vagy stroke katasztrófája felé sodorja. A bonyolult folyamat több pontjára irányuló gyógyszerek az utóbbi időben egyre nagyobb mértékben voltak képesek visszafordítani ezt a halmozott kockázatot.

Csakúgy, mint az Alzheimer-kórnak, az érelmeszesedésnek is megvannak a rizikófaktorai és genetikai jelzései, de az ismert kockázati tényezők nem magyarázzák meg az esetek egy jelentős részét. Az Alzheimer-kór esetében például azoknál, akiknek egy ApoE-4 nevű gén jelen van a szervezetükben, 4-10-szer nagyobb a dementia kockázata.

Lehet, hogy azok, akikben kimutatható az ApoE-4, kevésbé hatékonyan képesek megtisztítani szervezetüket az A-béta 42-től, mint azok, akiknél az ApoE más formái vannak jelen. De az ApoE-4 magában nem elég ahhoz, hogy az Alzheimer-kórhoz vezető A-béta felhalmozódjon a szervezetben. Érdekes módon, egyesek akár két ApoE-4 génnel még 90 éves korukban is szellemileg frissek maradnak. Ezért az ApoE-4 nem használható jelzője a betegség kockázatának, és nem megfelelő erre a célra a vérben vagy a gerincfolyadékban található A-béta sem.

Jelenleg sok kutató meg van róla győződve, hogy a kór megelőzésének és gyógyításának reménye az, hogy az A-béta 42 termelését sikerül lelassítani akár vakcinával, akár azoknak az enzimeknek a blokkolásával, amelyek az előfutár-fehérjéjét, az APP-t "rossz helyen" csípik le.

Vajon biztonságos lesz-e betegeknek olyan gyógyszereket adni, amelyek gátolják ezeket az enzimeket? Hiszen egyesekről közülük tudjuk, hogy egy fontos fehérje, a Notch termelésében is részt vesz, ez egy sejtfelületi receptor, amely a különböző immunsejtek érését szabályozza. Nemrégiben a Yale University tudósa, Pasko Rakic és munkatársai azt jelentették a Science című folyóiratban, hogy a Notch receptor szabályozza a felnőttek agyában az idegsejtek szaporodását. Ez a felfedezés hasznos lehet sok betegség megértésében, de figyelmeztető jel is lehet, hogy a Notch-csal nem szabad könnyelműsködni.

Selkoe válaszában megjegyzi, hogy egyes tudósok arra jöttek rá, hogy a funkció ellátásához igen kevés Notch-fehérje is elegendő, így lehet, hogy nem jár kockázattal, ha egy kicsit leveszünk a termeléséből. "Ha 40 százalékkal levenném a Notch-termelést, lehet, hogy nem avatkozom bele a szükséges működésébe, de ha ezáltal az A-béta termelést 40 százalékkal csökkenteni tudom, lehet, hogy ez elegendő az Alzheimer-plakkok kialakulásának lelassításához."

Az A-bétának enzimblokkolókkal és vakcinákkal való támadása nem az egyetlen fegyver a kutatók kezében.

Mivel az idegsejtek károsodásának az oka lehet az Alzheimer-plakkok által okozott gyulladás is, egyes cégek gyulladáscsökkentőket is tesztelnek, hogy meglássák, le tudják-e lassítani a betegséget. Az oxidáció okozta károsodás is szerepet játszhat, így a kutatók tesztelik az antioxidánsokat is, például az E-vitamint és a gingko bilobát.

Mások idegsejt-védőket vizsgálnak, az ösztrogént és új, szintetikus változatait.

Kísérleteznek a betegségre jelenleg használatos egyetlen gyógyszerrel, az Ariceottel is. Ebben egy acetilkolinnak nevezett összetevő van, amely segíti az idegsejtek egymás közti kommunikációját. Mindeddig úgy tűnik, hogy ezek a szerek csak kis mértékben késleltetik az Alzheimer-kór előrehaladását, a belmonti McLean Hospital kutatója, Ole Isacson nemrégiben jelentette, hogy az acetilkolin nagy adagja patkányoknál csökkentette az APP-t, az A-béta előfutárát.

Bármi lesz is az, ami hatni fog, fontos tudni, hogy a betegséget nem kell meggyógyítani, elég lesz, ha csak lelassítják és kezelhetővé teszik.

"Ha ki tudnánk tolni csak egy évtizeddel is a tünetek megjelenésének átlagos idejét, akkor lényegében 23 millió embernél meg tudnánk szüntetni a betegséget, mert a betegeket valami más elvinné, mielőtt megkapnák az Alzheimer-kórt" - jelentette ki dr. Trey Sunderland, a bethesdai National Institute of Mental Health orvosa. "Ez valójában a célunk."

Megjelent: The Boston Globe

Alzheimer-betegség, Alzheimer-kór, Dementia praesenilis, Alzheimer betegség, Alzheimer kór, vakcina, oltás, védőoltás

2002-08-01 00:35:39

No menu item defined, wrong database setup!
Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop