Hirdetés

A memóriazavarok

Mit várhatunk attól, ha tudatosan tornáztatjuk agysejtjeinket? Ha csak annyit, ez majd segít, hogy könnyebben megjegyezzük a telefonszámokat, igencsak alulbecsüljük az agytréning hatását! Segítségével ugyanis nem csak a memóriánk javul, hanem mintegy mellékhatásként megtanulhatjuk gyorsan és rugalmasan átgondolni a dolgainkat. Ez pedig olyan képesség, ami - napjainkban, a villámgyors változások modern időszakában - főként a munkánkban igencsak jól jöhet!

memória, neuron, agy, memóriazavar |

Ideál - Reforméletmód magazin   Celsus Kft. | Perger, A.

Az agyukat fitten tartó emberek bizonyítottan tovább élnek. Ezenkívül jobb a közérzetük, és elégedettebbek is életükkel. Érdemes hát jó kondícióban tartani agyunkat - függetlenül attól, hogy mennyi idősek vagyunk, - hiszen ezzel sokat javíthatunk életminőségünkön. Cikkünkből számtalan ötletet meríthetnek olvasóink a tavaszi fáradtság és bágyadtság okozta memóriazavar és szellemi teljesítménycsökkenés leküzdéséhez is!

LEMEREVEDÉS HELYETT...

Koponyánkban 25 milliárd, vagy még ennél is több sejt (neuron) található. Ezeket keresztbe kasul futó idegrostok milliói kötik össze, vagyis így minden egyes sejt több ezer másikkal van állandó kapcsolatban.

A közöttük lévő kommunikációról, az információáramlásról bioelektromos áramlatok és az idegsejtek hírvivő anyagai gondoskodnak. Segítségükkel érkeznek meg az impulzusok a "célállomásra". Tulajdonképpen így tanulunk és szerzünk szakmai tudást. A gyakran ismétlődő folyamatok bizonyos információelosztási sémákká rendeződnek, rögzülnek és rutinná válnak. Így lehet, hogy álmunkból felriasztva is el tudunk mondani egyegy korábban megtanult verset, illetve a profi titkárnők ennek köszönhetően tudnak "vakon gépelni". Ezekre a sztereotípiákra azért van szükségünk, hogy biztosan és nem túl nagy energiabefektetéssel tudjunk orientálódni mindennapjainkban. Azonban, ha nem érnek bennünket új ingerek, elkényelmesedünk, lemerevedünk, s akkor már nem leszünk képesek rugalmasan, gyorsan és helyesen reagálni egyegy hirtelen fellépő új helyzetre, váratlan változásra.

Agyunk hullámai a napszaknak, a hangulatunknak és az általuk végzett tevékenységnek megfelelően változnak.

  • Alfahullámok jellemzik azt az "oldott állapotunkat", amelyben rendkívül fogékonyak vagyunk az információk felvételére. Ezt a fázist röviddel elalvás előtt éljük át, de meditációval vagy jógával is kerülhetünk ilyen állapotba.
  • Béta és gammahullámok kísérik tudatos gondolkodásunkat, tehát napunk aktív szakaszait.
  • Tetahullámok akkor figyelhetőek meg, amikor álmodunk.
  • Deltahullámokat pedig akkor ontunk magunkból, amikor a legtávolabb vagyunk a világtól, azaz a mély alvás fázisában.

AGYUNK ÉS A SZABAD GYÖKÖK

Életünk során fokozatosan veszítünk agysejtjeinkből, ám egy határon túl a működőképes idegszövet fokozott leépülése már komoly betegség jele. Ennek egyik lehetséges fő oka a szabad gyökök intenzív romboló hatása.

A miértre a válasz teljesen kézenfekvő. Az agyunk ugyanis messze a legtöbb oxigént igénylő szervünk, s ezáltal a leginkább veszélyeztetett is. Az öregedés folyamán a sejtek mitokondriumának antioxidáns (szabadgyökközömbösítő) aktivitása alábbhagy. Emiatt pedig a roncsoló oxigéngyökök az érzékeny sejtmembránokat, így a sejteket tönkre teszik. Tehát az antioxidánsoknak különösen fontos szerepük van a szervezet, így az agy öregedési folyamatában!

Agysejtjeink rohamos szétesését jobban megelőzhetjük, ha 30 éves kor felett nagyobb mennyiségben fogyasztunk kúraszerűen antioxidánsokat, mindenekelőtt C, Evitamint, licopint és bétakarotint. Az alvás és ébrenlétfázist helyreállító melatonin, valamint a Q10 elne vezésű koenzim is ezekhez a védőfaktorokhoz tartozik. Mivel ezek egymás hatását, hasznosulását fokozzák, célszerű őket kombináltan alkalmazni.

FŐ A RENDSZERES AGYTORNA!

Eddzük az agyunkat! Szedjünk szét szavakat, fogalmakat, majd ismét fűzzük egybe őket. Játékosan trenírozzuk emlékező és asszociációs képességünket az egymástól távol eső dolgok összekapcsolásával. Tallózzunk régebben szerzett ismereteink között úgy, hogy barátainkkal beszélgetünk róluk. Oldjunk meg rejtvényeket. Absztrakt tartalmakat fordítsunk le képek formájában.

MEMÓRIAJAVÍTÓ UJJGYAKORLATOK

Rettenetesen elhanyagoltuk ujjaink mozgását. Ma már többnyire csak a titkárnők végeznek effélét. Pedig napi néhány perces gépelés - és mindenféle egyéb "ujjgyakorlat" - is serkenti memóriánkat, jó hatással van az intelligenciánkra és koncentrációs készségünkre. Éppenilyen hatású egy hosszabb, könnyed, vagy kicsit tempósabb séta, ami 15-20, de akár 40 százalékkal is javíthatja agyunk vérellátását! Az agykutatások kimutatták, hogy a komoly zene fejleszti a koncentrációs készséget és az intelligenciát is. Főként akkor, ha magunk is műveljük (persze nem kell rögtön Beethovennel kezdeni). Emellett kedvezően befolyásolja a szociális magatartást, a kapcsolatteremtő képességet is. Aki rendszeresen zenél, kevésbé agresszív.

OKOSÍTÓ ÉTKEK

Az, hogy mit eszünk, nem csak testi kondíciónk, hanem szellemi teljesítőképességünk szempontjából is rendkívül fontos. A "zökkenőmentes" agyműködéshez különösen nagy szükségünk van Bvitaminokra, elsősorban a B1-re, B2-re, B6-ra, a folsavra, és a B12-re.

A C-vitaminnak (aszkorbinsav) és az E-vitaminnak (tocopherol) központi idegrendszerünk munkájában és "karbantartásában" van nagy jelentősége. Ha ezekből nem juttatunk eleget a szervezetünkbe, súlyos, visszafordíthatatlan neurológiai funkcionális zavarokkal kell számolnunk. Agyaktiválóként hatnak egyes ásványi anyagok is; ilyenek a vas, a magnézium, a cink, a kalcium és a vörösréz.

STIMULÁLÓ DIÁKCSEMEGE

Újdonságnak számít, hogy egy eddig figyelemre alig méltatott nyomelem, a bór a legújabb kutatások szerint javítja a koncentrációs készséget, feltehetően úgy, hogy aktiválja az agyban az "alfahullámokat".

Ez a ritka elem főként a szárított gyümölcsökben, valamint a dió és a mogyoróféleségekben van jelen. A "diákcsemege" (mandula, mazsola, dióés mogyorófélék keveréke) tehát jogosan viseli ezt a nevet.

Nélkülözhetetlen ezenkívül a kolin - a lecitin alkotórésze - és az inositol - a Bvitaminokhoz tartozik - is. Fogyasztásukkal javítható az agy teljesítőképessége. A kolin egyébként az acetylkolin nevű agyi hírvivő anyag egyik előanyaga, amelyet ezért régebben "tanulódrognak" is neveztek. Az inositolra azért van szükségünk, hogy ez a "memóriaanyag" (az acetylkolin) és a szerotonin, egy másik közvetítőanyag aktívabban fejthessék ki hatásukat.

A telítetlen zsírsavak közül különösen fontos a DHA (=decosahexaensav), amely az omega3 zsírsavakhoz tartozik. Evvel kapcsolatban gyakran a halolajkapszulák szedését javasolják, mivel ezekből közvetlenül juttatunk DHA-t a szervezetünkbe, bár az maga is képes ennek előállítására a linolsavból (bőségesen megtalálható például a lenmagban). Igaz, ez lassabb és kevésbé hatékony. Ráadásul az átalakítási folyamatot megzavarhatja bizonyos hatóanyagok (B6-vitamin, cink, magnézium) hiánya.

Hasonló a helyzet a phosphatidyl-serin nevű zsírszerű anyaggal, amely szintén szükséges a zökkenőmentes agyi anyagcserefolyamatokhoz. Ezt a vegyületet normális esetben a központi idegrendszer saját maga állítja elő.

"Gyakran több észre van szükség ahhoz, hogy foglalkozzunk egy kérdéssel, mint ahhoz, hogy megoldjuk." Henry de Montherlant

TRÉNINGEZZÜK SZÜRKEÁLLOMÁNYUNKAT!

Tudatos agytornával éppen úgy alakítható az agyunk, mint a bicepszünk az erősítőgyakorlatokkal. Az edzés hatására szürkeállományunk még alkalmazkodóképesebbé válik, és javul a teljesítménye is. Így még idős korunkban is képesek leszünk megbirkózni újfajta feladatokkal. Sőt ez egy esetleges agyvérzés esetén is a beteg javára válik, ugyanis az edzett agyban a szomszédos területek könnyebben képesek helyettesíteni, átvenni az elvesztett funkciókat. Ezek a rendkívül meglepő önszabályozó folyamatok lényegében az agy alkalmazkodóképességétől, plasztikusságától, vagyis az idegsejtek közötti hálózat sokrétűségétől és kiterjedésétől függenek.

HOGYAN MÛKÖDIK A MEMÓRIÁNK?

Az emlékezés és a felejtés három lényeges folyamatból áll:

Az ultrarövid távú emlékezet az érzékelés legkülső rétegének felel meg. Folyamatosan rengeteg, nagyon különböző inger ér bennünket. Ez az elménk belsejébe vezető első kapu felfogja az információk özönét, s mindössze egykét másodpercig tárolja, hogy a folyamatosan áramló masszából (=ingerekből) kimossa azt a "kevéske" aranyat (a leglényegesebbeket), amire a sikeres túléléshez szükségünk van.

A rövid távú emlékezet olyan, mint egy - ideiglenes - cetlihalmaz. A benyomások, szavak, mondatok és összefüggések itt egy kicsit tovább időznek, de még mindig csak néhány másodpercig. (Állítólag itt is a 7 pont elve érvényesül, ugyanis ennyi dolgot és tárgyat tudunk futólag fejben tartani.) Ha egyszerűen átadjuk magunkat a lényeges és a lényegtelen információk csörgedezésének, akkor az első 7 egység után következők kimosódnak az aranymosó szitából, és örökre eltűnnek az árban!

A hosszú távú emlékezetünkben a fáradságos munkával kimosott aranyszemcséket hosszabb ideig megtartjuk, vagyis biztonságba helyezzük az információkat, egyidejűleg keretbe és logikus, valószínű összefüggésekbe is beágyazzuk.

"Belső könyvtárunk" köteteit tehát nem csak rátesszük egy sebtében felállított polcra, hanem témájuk szerint be is soroljuk őket a megfelelő kötetek közé, mert csak így alakulhat ki alapos szaktudásunk.

S hogy még bonyolultabb legyen a dolog, ezeken kívül még létezik egy középtávú emlékezet is. Így lehet például vizsgák előtt rövid idő alatt nagyon nagy mennyiségű tudást felhalmozni - majd éppen ilyen gyorsan elfelejteni.

A kampányszerű tanulásnak nincs sok értelme, mert nem hatékony. Sokkal inkább arra kellene törekednünk, hogy a lehető legtöbb ismeretet a hosszú távú emlékezetünkben rögzítsük, mert onnan azok bármikor lehívhatóak!

SZÓJÁTÉKOK

A következő szójátékokkal remekül pallérozhatjuk elménket.

Egy szó betűiből képezzünk új szavakat. Vegyük például a KREATÍV szót. Az új szó rövidebb is lehet (például "aktív").

Második nehézségi fokozat: úgy alkossunk új fogalmakat, hogy ne legyen előttünk a kiindulási szó, csak gondoljuk ki. Például NADRÁG (gárda).

Még nehezebb: formáljunk szót a betűk sorrendjének megváltoztatásával úgy, hogy minden betűt felhasználunk. Például HÁZASTÁRS - társasház ELMÉLET - elmetélj. Vagy válasszunk egy könnyebb példát: milyen másik állat rejlik a VERÉB szóban (véreb)?

KÍVÁNCSIAN, MINT A GYEREKEK!

Abban a helyiségben, ahol általában hosszabb időt töltünk el (például az íróasztalnál vagy a nappaliban), legyen a kezünknél egy lexikon és egy idegen szavak szótára. Így azonnal utánanézhetünk olyan fogalmaknak, dátumoknak, eseményeknek és évszámoknak, amelyekre már nem emlékszünk pontosan. A kikeresett szavakat jegyezzük fel kis papírokra, és ezeket időnként nézzük át - például családi körben, a gyerekekkel együtt!

ÉLÉNKÍTŐ ILLATOK

Ha erősen összpontosítanunk kell valamire, először is gondoskodjunk kellemes hangulatról. A párologtatóba vagy az aromamécsesbe tegyünk menta, narancs, citrom, bazsalikom vagy rozmaringolajat. Már egy ilyen kis trükk segítségével is akár 20 százalékkal növelhetjük koncentrációs készségünket!

LEGFONTOSABB MEMÓRIAROMBOLÓK
  • alkohol
  • dohányzás
  • gyógyszerfüggőség (altatók, nyugtatók)
  • a pajzsmirigy rendellenes működése (alulműködés)
  • az agyi erek meszesedése, rossz vérellátása
  • Alzheimerkór: az idegsejtek elfajulása (fiatalkori "agyzsugorodás")
  • súlyos fejsérülések, agyi károsodások (trombózis, agyvérzés, daganat stb.)
  • tartós és intenzív stressz
  • álmatlanság, alvászavarok
  • depresszió
  • vitamin és nyomelemhiányos táplálkozás
  • alacsony vércukor
  • testi lustaság
  • szellemi tunyaság
LEGJOBB AGYSERKENTŐK
  • lecitin
  • fokhagyma
  • sörélesztő
  • zöld és kékalga
  • ginkgo (páfrányfenyő)
  • glutaminsavak
  • ginszeng
  • vitaminok és nyomelemek (Bvitaminok, Mg, Zn, Se, licopin, Q10 vitamin)
  • glukóz
  • telítetlen zsírsavak (omega3 és 6, linolsav)
  • fehérjék, aminosavaknyos anyagok hiányában (B12, folsav) azonban ez nem megfelelő mértékű.
  • A fehérjék alkotórészei, az aminosavak közül különösen fontos az Ltyrosin és az Ltryptophan, mivel ezek is fontos idegrendszeri hírvivő anyagok - dopamin, szerotonin - előállításának alapanyagai.
  • A jó agyműködéshez elegendő glukózra is szükség van, hiszen az agyunk az egyik legtöbb energiát igénylő szervünk. Ebből azonban az esetek többségében túlságosan sokat fogyasztunk az édességekkel, a süteményekkel és az üdítőitalokkal.



A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak az InforMed szerkesztőségének álláspontjával.
memória, neuron, agy, memóriazavar

2002-07-25 11:43:55

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop