Hirdetés
Az évszázad közepére 115 millió Alzheimer-kóros beteg lesz a világon
Világszerte előreláthatóan 115 millióan szenvednek majd Alzheimer-kórban 2050-re - jósolja a frissen nyilvánosságra hozott Alzheimer-világjelentés. Japán kutatók új technológiája ugyanakkor a korai diagnózis reményét nyújthatja.
A betegség szombati világnapja alkalmából tette közzé a betegek és hozzátartozóik segítésével foglalkozó egyesületek világszövetsége, az Alzheimer's Disease International (ADI) a 2013. évi Alzheimer-világjelentést, amely szerint az ápolásra szoruló idősek csaknem fele az emlékezet Alzheimer vagy más betegség okozta hanyatlása miatt kénytelen segítséget igénybe venni.
Az alzheimeres emlékezetvesztés jelenleg világszerte mintegy 35 millió embert sújt. Az ápolás óriási terhet ró a családokra és az egyes országok ellátórendszereire. A jelentés szerint 7,5-ször annyian kerülnek a kóros feledékenység miatt állandó ápolás alá, mint az időseket sújtó egyéb betegségek miatt. Az ADI az idei világnapon az ápolás problémájának szentelt kiemelt figyelmet.
"Megdöbbentő, hogy sok ország távol akarja tartani a betegeket az intézményektől, mert azt állítják, így olcsóbb. Valóban, az állam számára az, ám nem mindig ez a jó megoldás" - hangsúlyozta Marc Wortman, az Alzheimer's Disease International ügyvezető igazgatója, a jelentés főszerkesztője.
A jelentés hangsúlyozza, hogy az emlékezetüket elveszítő betegeknek mások a szükségletei, mint az egyéb betegségekben szenvedő, ápolásra szoruló idős embereknek. Már a kezdeti szakaszban segítségre szorulhatnak a mindennapi életben, hogy - többek közt - ne hagyják égve a lángot a tűzhelyen vagy el ne tévedjenek. A végső stádiumban egyáltalán nem képesek önmaguk ellátására, és akár egy évtizedig vagy annál tovább is élhetnek még. A beteget ápoló családtag gyakran kénytelen otthagyni a munkáját, hogy éjjel-nappal vigyázhasson a betegre, a stressz pedig az ő egészségét is károsíthatja.
Az Alzheimer-világnap az ADI kezdeményezésére indult útjára 1994-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, mára 78 ország csatlakozott hozzá.
Egy nappal a jelentés csütörtöki nyilvánosságra hozatala előtt ismertettek a Neuron című tudományos lapban egy kutatást, amelynek során az Alzheimer-kór korai felismerésének új módszerét dolgozták ki japán tudósok - adta hírül a BBC hírszolgálata (https://www.bbc.co.uk/news/health-24142691).
A pozitron emissziós tomográfia (PET) nevű képalkotó eljárással felismerhető annak a fehérjének a felhalmozódása az agyban, amelyet összefüggésbe hoznak az agysejtek elhalásával. A betegség diagnózisát nem lehet teljes bizonyossággal felállítani a páciens haláláig. Az agysejtek pusztulása évekkel az első tünetek jelentkezése előtt elkezdődik, ez pedig azt jelentheti, hogy a betegséget túl későn kezdik kezelni.
A kutatók úgy vélik, a tau nevű fehérje felhalmozódása lehet az agysejtek halálának egyik oka. A japán Országos Radiológiai Intézet kutatói PET-készülékkel készítettek 3D-s felvételeket a tau agyi felhalmozódásáról.
Ehhez kifejlesztettek egy anyagot, amely a tauhoz kötődik, és a felvételeken láthatóvá teszi a fehérjét. Noha a kutatás kezdeti stádiumban van, egerek és Alzheimer-gyanús emberek agyáról készült felvételek megmutatták, hogy az új technológia pontosan felismeri a tau jelenlétét, ez pedig a korai diagnózis reményét nyújthatja.
Az alzheimeres emlékezetvesztés jelenleg világszerte mintegy 35 millió embert sújt. Az ápolás óriási terhet ró a családokra és az egyes országok ellátórendszereire. A jelentés szerint 7,5-ször annyian kerülnek a kóros feledékenység miatt állandó ápolás alá, mint az időseket sújtó egyéb betegségek miatt. Az ADI az idei világnapon az ápolás problémájának szentelt kiemelt figyelmet.
"Megdöbbentő, hogy sok ország távol akarja tartani a betegeket az intézményektől, mert azt állítják, így olcsóbb. Valóban, az állam számára az, ám nem mindig ez a jó megoldás" - hangsúlyozta Marc Wortman, az Alzheimer's Disease International ügyvezető igazgatója, a jelentés főszerkesztője.
A jelentés hangsúlyozza, hogy az emlékezetüket elveszítő betegeknek mások a szükségletei, mint az egyéb betegségekben szenvedő, ápolásra szoruló idős embereknek. Már a kezdeti szakaszban segítségre szorulhatnak a mindennapi életben, hogy - többek közt - ne hagyják égve a lángot a tűzhelyen vagy el ne tévedjenek. A végső stádiumban egyáltalán nem képesek önmaguk ellátására, és akár egy évtizedig vagy annál tovább is élhetnek még. A beteget ápoló családtag gyakran kénytelen otthagyni a munkáját, hogy éjjel-nappal vigyázhasson a betegre, a stressz pedig az ő egészségét is károsíthatja.
Az Alzheimer-világnap az ADI kezdeményezésére indult útjára 1994-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával, mára 78 ország csatlakozott hozzá.
Egy nappal a jelentés csütörtöki nyilvánosságra hozatala előtt ismertettek a Neuron című tudományos lapban egy kutatást, amelynek során az Alzheimer-kór korai felismerésének új módszerét dolgozták ki japán tudósok - adta hírül a BBC hírszolgálata (https://www.bbc.co.uk/news/health-24142691).
A pozitron emissziós tomográfia (PET) nevű képalkotó eljárással felismerhető annak a fehérjének a felhalmozódása az agyban, amelyet összefüggésbe hoznak az agysejtek elhalásával. A betegség diagnózisát nem lehet teljes bizonyossággal felállítani a páciens haláláig. Az agysejtek pusztulása évekkel az első tünetek jelentkezése előtt elkezdődik, ez pedig azt jelentheti, hogy a betegséget túl későn kezdik kezelni.
A kutatók úgy vélik, a tau nevű fehérje felhalmozódása lehet az agysejtek halálának egyik oka. A japán Országos Radiológiai Intézet kutatói PET-készülékkel készítettek 3D-s felvételeket a tau agyi felhalmozódásáról.
Ehhez kifejlesztettek egy anyagot, amely a tauhoz kötődik, és a felvételeken láthatóvá teszi a fehérjét. Noha a kutatás kezdeti stádiumban van, egerek és Alzheimer-gyanús emberek agyáról készült felvételek megmutatták, hogy az új technológia pontosan felismeri a tau jelenlétét, ez pedig a korai diagnózis reményét nyújthatja.
2013-09-20 22:51:23