A 65 évesnél idősebbek 10-12 százaléka szenved kóros és viszszafordíthatatlan szellemi leépülésben (demenciában) - orvosok így nevezik a feledékenységet, emlékezetzavart, amit a laikusok igen gyakran csak időskori elbutulásként emlegetnek. ">

Hirdetés

Alzheimer-világnap - hazánkban először

Mottó: "Csináld úgy, mint a napóra / Csak a derűs órákat számold!" (Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága)

A 65 évesnél idősebbek 10-12 százaléka szenved kóros és viszszafordíthatatlan szellemi leépülésben (demenciában) - orvosok így nevezik a feledékenységet, emlékezetzavart, amit a laikusok igen gyakran csak időskori elbutulásként emlegetnek.

memória, Alzheimer-kór, szellemi, beteg |

Népszabadság   Népszabadság

A demencia a szellemi funkciók olyan mértékű romlása, ami már a mindennapi élet normális tevékenységeit is érinti. Romlik a gondolkodás, felismerés, megítélés, az emlékezet, a figyelem, tanulás, beszéd, az írás, a mozgás, az önellátás, majd a körülményekhez alkalmazkodó, megfelelő viselkedésnek, illetve az érzelmeknek a kontrollja - károsodik maga az egész személyiség, s legvégül bekövetkezik az összes egyéb szellemi funkció lassú, fokozatos elvesztése.

Az említettek mögött igen gyakran rejlik az Alzheimer-kór, idősebbeknél 50-70 százalékban a demencia is erre vezethető vissza. A betegség lefolyása sokféle lehet, a legszembetűnőbb jelzés minden esetben az, hogy a feledékenység fokozódik. Kezdetben csak apróságokra és jelentéktelen dolgokra terjed ki, végül már a legközelebbi hozzátartozókat, sőt saját tükörképét sem ismeri fel a beteg.

A kór elsősorban a fejlett országok magasabb életkort elérő lakosságát támadja meg. Az Egyesült Államokban jelenleg 12 millióan szenvednek tőle. Igaz, "csak" négymillió beteget tartanak nyilván.

Az első jelek gyakran hosszú ideig észrevétlenek maradnak, esetleg csupán az érintettnek tűnnek föl. Így aztán sokan (elsősorban a kívülállók, de gyakran a családtagok is) az öregedés velejárójának tekintik a tüneteket, ami azért baj, mert már ebben a stádiumban is fontos volna orvoshoz fordulni.

A betegség korai felismerésével, majd a hazánkban is alkalmazott gyógyszeres terápiák minél előbbi elkezdésével lenne ugyanis mód lassítani a leépülést.

Ide kívánkozik a tény, hogy két korszerű készítmény is rendelkezésére áll a hazai gyógyítóknak, de ezek sajnos nem minden beteg számára érhetők el. A tb-támogatás hiányában ugyanis nem mindenki élheti meg ("engedheti meg magának") a kórfolyamat lassulásának örömét, mert egyeseknek elérhetetlen "luxus" a havonkénti mintegy tízezer forintos árú gyógyszer. S itt megint fölmerül a nem ál- és nem is költői kérdés, hogy nem sokkal drágább-e nélkülözni a drágának mondott - ámde a betegnek minőségi életet biztosító - hatékony szert, s helyette vállalni, hogy egy vagy akár több családtag kiesik a munkából, vagy a beteg intézeti elhelyezésre szorul.

Korai diagnózisDemens betegekkel nemcsak az idősekkel foglalkozó, hanem más szakterületeken dolgozó orvosok is gyakran találkoznak - fogalmaz dr. Tariska Péter, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) memóriaklinikájának főorvosa. A szakember szerint a nem nyilvánvaló esetek korai kiszűrésében, a neurológus vagy pszichiáter szakorvosi konzultáció igénybevételében, a hosszú távú beteggondozás tervezésében, szervezésében meghatározó a családorvosok szerepe.

A demenseknél a neuropszichológiai vizsgálatoknak igen nagy jelentősége van az elmegyengeség mértékének, illetve jellegzetességeinek felderítésében. A kóroki háttér megállapításában pedig a neuroradiológiai képalkotó eljárásokra vár komoly szerep. A szellemi hanyatlás oka gyakran visszafordítható, mivel számos belgyógyászati betegség is járhat ilyen tünetekkel. A demenciák többségének a betegség kiváltó okaira visszavezető kezelése még nem megoldott, de több tünetjavító és a kór lefolyását lassító, illetve kialakulási kockázatát csökkentő lehetőséget ismer már az orvostudomány. A genetika eredményeiből kiinduló kutatások a terápiát a belátható jövőben is forradalmasíthatják - véli Tariska Péter.

Világszerte jelenleg 18 millió ember szenved különféle demenciában, de hazánkban is már 200 ezerre tehető a diagnosztizált beteg. A betegség a 65 év felettiek körében minden huszadik, a 80 év felettiek körében pedig minden harmadik embert sújt. Az életkor kitolódásával az Alzheimer-kór megjelenése, a betegek kezelése súlyos gond minden országban, ahol az idősek aránya egyre nagyobb. A fejlettebb országokban a 65 feletti lakosság mintegy 10%-ánál fedezhetők fel e betegség tünetei.

VédőhálóMivel az emlékezés, valamint a tanulási és döntési képesség csökkenése azt eredményezi, hogy az érintett nem képes ellátni magát, cselekvéseit nem tudja értelmesen irányítani, az Alzheimer-kór nemcsak a beteg, de családja, sőt a társadalom számára is súlyos következményekkel jár. Gyakran jelent nagy gondot az érzelmi megterhelés is, amikor a hozzátartozók azon keseregnek, hogy a beteg már nem ismeri meg őket, nevüket sem tudja. Magatartásából mégis érezni lehet, fontos neki, hogy közel álló gondozza, ezért sokan humánumból megoldják, hogy a lehető legtovább otthoni környezetében maradjon a beteg, ahol a megszokás segíti a napi rutint, ahol a lehető legtöbb kapcsolatot tudja környezetével fenntartani. Mindeközben a gondozó családtagok az évek során a testi-lelki teljesítőképesség, illetve az anyagi tűrőképesség határára jutva tartják a napi 24 órás "ügyeletet". Olykor nem veszik komolyan a túlterheltség veszélyét, a fellépő pszichikai és pszichoszomatikus zavarokat (depresszió, fejfájás, gyomor- és bélpanaszok) sokáig titkolják, hiszen megoldhatatlan kérdés marad számukra, mi történik beteg családtagjukkal, ha ők, az ápolók is kidőlnek a sorból.

A fentiek felismerése és természetesen a civil segítő szándék vezette az agilis szervezőket, akik 1996 óta önsegítő sorstársi klubként működtek, majd 1999-ben létrehozták a Feledékeny (Alzheimer-kórral és más emlékezetzavarral élő) Emberek Hozzátartozóinak Társaságát. A társaság elnöke Himmer Éva (telefonja 355-5162), alelnökök: Bánsághiné dr. Komlósi Judit (246-1466), dr. Nagy Árpád, titkár: Csató Zsuzsa - közöljük azok kedvéért, akik szeretnék fölvenni velük a kapcsolatot.

A hozzátartozók összefogása, az immár négy éve működő sorstársi közösségek, a segítő csoportok próbálják enyhíteni az érintettek gondjait. Lehetőségeikhez mérten a Memória Klub keretein belül egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat végeznek. Cél, hogy családias légkörben segítsék a betegeket a hétköznapi életvitelhez szükséges képességek megőrzésében. Memóriajátékok, fejtörők mellett beszéd-, írás-, olvasás-, számolási, megértési, felismerési feladatokat gyakoroltatnak - ezek személyre szabottak, hogy élvezetet és sikerélményt is tudjanak nyújtani a betegnek. A hozzátartozó azért tanul, hogy vezesse az otthoni "agytornát".

A memória, a felfogás és a koncentrálóképesség csökkenése nemcsak az Alzheimer-kór, de a depresszió tünete is lehet az idősebbeknél. Azért, hogy a két kórt idejében el lehessen különíteni, a cambridge-i egyetem tudósai 10 perc alatt elvégezhető tesztet fejlesztettek ki.

Egy számítógép képernyőjének különböző pontjain, egymást követően más és más minták jelennek meg. A vizsgált páciensnek meg kell jegyeznie, hogy egy adott minta a képernyő mely helyén volt látható. A szakértők szerint az ilyen típusú feladatok a helyszíneket és az eseményeket, történéseket tároló úgynevezett epizodikus emlékezetet teszik próbára. Ez a fajta emlékezés az Alzheimer-kór kialakulásának már a kezdeti szakaszában károsodik, míg a depresszió esetén nem sérül.

A kór egészen korai felismerése döntő fontosságú a betegség további lefolyása szempontjából, írta a tesztet ismertető közleményében a Német Öregek Szövetsége, azt is hangsúlyozva, hogy minél korábban kezdik alkalmazni az agy teljesítményének fokozására a gyógyszereket, azok annál nagyobb hatásfokkal hozhatnak eredményeket. Emellett a témával foglalkozó szakemberek úgy tapasztalják, hogy mind a páciensnek, mind hozzátartozóinak könynyebb megbékélni a diagnózissal, amikor a betegség még nem túlságosan előrehaladott.

Szakemberek szerint tehát van rá mód, hogy rendszeres agytornával, sajátosan megtervezett feladatok végrehajtásával, szellemi gyakorlatokkal lassítani lehet az elbutulás folyamatát. Azt is mondják, hogy ezt a szellemi tornát nem lehet elég korán elkezdeni, és nem lehet elég későn abbahagyni. Idekívánkozó hír, hogy egyes országokban memóriabajnokságot is szoktak tartani. Például az ausztriai Altenmarktban idén tavasszal első ízben rendeztek német-osztrák ifjúsági "emlékezőversenyt".

AgytornaA "MindGames 2001" részvevői (12 és 17 év közötti fiatalok, lám, a megelőzést nem lehet elég korán elkezdeni!) tíz versenyszámban mérték össze megjegyzőképességüket. A "számversenyben" például öt perc alatt 200 számot kellett a fejükbe vésniük úgy, hogy sorszám szerint tudják visszamondani azokat. A "fogalomversenyben" 200 főnevet kellett megjegyezniük tíz perc alatt. A "számmaratoniban" 30 percük volt arra, hogy ezer számot memorizáljanak. A "szövegverseny" követelménye szerint tíz perc alatt 300 szót és mondatjelet véstek agyukba, a "név- és arcversenyben" pedig száz portréról kellett megjegyezni, hogy kiket ábrázoltak.

A tíz egyéni versenyszám mellett csapatverseny is dúlt. A német "memóriaválogatott" tagjai között több versenyző ért már el a múltban jelentős nemzetközi eredményeket - a következő generációk kutatói nyilván kíváncsian fogják figyelni őket, körükben milyen arányban jelenik majd meg az időskori elbutulás. Addig is a tudományos fejlődéstől várja érintett és kutató a megoldást. Talán nemhiába. Áttörés várható ugyanis attól, hogy egereknél már eredményesen próbálták ki azon vakcinát, amely megakadályozza, hogy az agyi károsodást előidéző fehérje lerakódjon az agy kritikus pontjain. A humán vizsgálatok napjainkban is folynak.

Szag és memória: Szaglásukról, még pontosabban szagfelismerési képességükről felismerhetők azok, akiket veszélyeztet a memóriavesztéssel és szellemi-fizikai leépüléssel járó Alzheimer-kór - írja egy amerikai szaklap (az American Journal of Psychiatry). A New York-i Columbia Presbyterian Medical Center kutatói 90, enyhe memóriazavarban szenvedő személyt kértek fel arra, hogy 20 perc alatt azonosítsanak 40 illatot (pl. a menta, a szappan, a földimogyoró szagát). Az átlagéletkorukat tekintve 67 esztendős kísérleti alanyok minden esetben négy megoldás közül választhattak.

Abból a 30 személyből, aki jó válaszokat adott, a próbát követő 20 hónap során egy sem betegedett meg a kórban, viszont azon 47-ből, akiknek nehézségeket okozott az illat felismerése, 19-en igen. A 19 érintett közül 16 azt állította, hogy jó a szaglása. A tanulmány szerzője ebből arra következtet, hogy a szagfelismerési képesség hiánya, valamint az a tény, hogy az érintett nem is tudja, hogy rossz a szaglása, az Alzheimer-kór előfutára lehet.

memória, Alzheimer-kór, szellemi, beteg

2002-07-10 17:28:46

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop