A neurológiai vizsgálatról

A bonyolult műszerek alkalmazása mellett az egyszerű eszközök, vagy csak a beteg együttműködését és megfigyelését felhasználó úgynevezett fizikális vizsgálat ma sem nélkülözhető a gyógyítás folyamatában.

neurológiai vizsgálat, Reflex, inger | Gyógy-ír   Kisalföld | Csányi, A.
A technika fejlődésével bizonyos új eljárások alapvető fontosságúakká váltak a betegségek megállapításában, de a régi és jól bevált módszereket, valamint a beteg megfigyelését és kikérdezését sohasem szabad elfelejteni. A helyes diagnózis megtalálásánál mindig csak az összes adat feldolgozása és összevetése után lehet eljutni a megoldáshoz.

A neurológiai vizsgálat is a fizikális vizsgálat egyik része, bár általában csak neurológiai megbetegedés gyanújakor hajtja végre a szakorvos teljes egészében.

Fontos különbséget tenni neurológia (ideggyógyászat) és pszichiátria (elmegyógyászat) között. A két szakma szakmai kollégiuma a közelmúltban együttesen kérte az orvosokat a helyes névhasználatra. Német nyelvterülethez hasonlóan "ideggyógyászat" alatt a hazai köznyelv, de néha az orvoskollégák is összemossák a szervi idegbetegségekkel és a lélek betegségeivel foglalkozó orvostudományi ágat. Emellett az elmegyógyászat kifejezéshez bizonyos negatív érzelmek is kötődhetnek. Helyes lenne ezen szakágak elkülönítése, jobb híján a köztudatban már jól elterjedt latin elnevezésük alapján, neurológia (szervi idegrendszeri betegségek

tudománya) és pszichiátriai (lelki betegségek tudománya) néven.

A reflexek megfigyelése az általános fizikális betegvizsgálat része, nemcsak a neurológiai, de a gyermekgyógyászati és belgyógyászati vizsgálatnak is.

A szervi idegrendszeri betegségek kimutatásában rendkívül bonyolult és költséges módszerek (számítógépes rétegvizsgálat - CT, mágneses rezonancia leképezés - MRI, foton emissziós rétegvizsgálat - SPECT, elektromos agyvizsgálat - EEG, ultrahangos agyi áramlásvizsgálat - duplex scan és TCD stb.) segítik a rejtett elváltozások felismerését. Ezek mellett azonban azoknak a jórészt már a múlt század során is ismert egyszerű vizsgálatoknak a szerepét sem szabad alábecsülni, melyek nélkül ma sem kapható kép a megbetegedés egészéről.

Minden betegvizsgálat az előzmények felvételével kell hogy kezdődjék. Itt már a születés körülményei fontosak lehetnek, de elsősorban fejsérülések, belgyógyászati, szemészeti, fülészeti betegségek korábbi fennállását kell tisztázni. Élvezeti szerek (dohányzás, alkoholfogyasztás) pontos ismerete nagyon fontos, senkinek sem éri meg ezeket eltitkolni, mivel fontos adatoktól fosztja meg az orvost.

A beteg panaszainak meghallgatása során bénulások, beszédzavarok, nyelészavar, zsibbadások és egyéb érzékszervi (látás-, hallás-, szaglás-, ízérzés-) zavarok mellett elsősorban a szédülés, fejfájás, és más fájdalmak, vizelet- és székletzavarok jelentősége a kiemelkedő.

A közvetlen betegvizsgálat során bizonyos elváltozás már első ránézésre láthatók. Bénulások, a mozgás összerendezettségének zavarai és komoly érzészavarok járási problémákat, esetleg járási, sőt felülési képtelenséget okozhatnak. Az agy gyulladásos betegségeiben szenvedő beteg fekvése is jellegzetes. Oldalán, felhúzott térdekkel, hátrafeszülő fejjel helyezkedik el (hasonlósága alapján "vadászkutyafekvés"-nek nevezik). Nyugtalanság vagy éppen aluszékonyság mögött komoly tudatzavar állhat. A lógó szemhéjak, térdeken kapaszkodó felállás általános izomgyengeségre utalhatnak. A ferde száj és nem záródó szemrés arcidegbénulást jelezhet.

A beteg tarkójának feszessége központi idegrendszeri gyulladásra utaló jel. A szemmozgások és a szembogarak vizsgálata során következtetni lehet a szinte az egész agyalapon végigfutó szemmozgató idegek épségére. Ez a beteg spontán szemmozgásainak megfigyelése mellett a beteg előtt végighúzott ujj követésével tesztelhető. A többi, agyból közvetlenül kilépő ideg elemzése is hasznos adatokat szolgáltat szinte minden neurológiai megbetegedés esetén.

Az izomerő vizsgálatára finom módszerek állnak rendelkezésre, melyek nagyon kis mértékű bénulást is kimutathatnak. Az izmok feszessége, sorvadása is fontos adat. A reflexek bizonyos inger által ismételhetően kiváltható izomválaszok, melyek nemcsak az izmok, hanem az érzőidegek és a gerincvelő, valamint az agytörzs, sőt, az agykéreg működését is jelzik. Ezek kiváltására speciális gumikalapács alkalmas. Különös jelentőségű a talpbőr oldalsó részének megkarcolásával kiváltható úgynevezett Babinski-reflex, mely érzékenyen utalhat kóros elváltozásokra.

Az érzékelés kimutatására érzékszervenként változó, nagyszámú módszer áll rendelkezésre. Például a bőrérzékelés lehet tapintás-, fájdalom-, hideg-, meleg-, kétpont-elkülönítés, kétdimenziós érzés stb. A mozgás összerendezettségének károsodása lehet többek között kisagyi, gerincvelői és nagyagyi betegségek következménye, melyek bizonyos jelek alapján elkülöníthetők. A vizelet- és széklettartás nehézségei, a beszéd és a nyelés zavarai, bizonyos mozdulatokra, hajlításokra, csavarásokra kiváltható fájdalmak szintén fontos tünetek.

A beteg szellemi tevékenységének alapvető vizsgálata szintén nem nélkülözhető elem. Az éberség szintje (aluszékonyság, kóma) és a gondolkodás rendezettsége (térbeli, időbeli, személyekre vonatkozó tájékozatlanság), az együttműködés mértéke, az esetleges leépülés foka és bizonyos szellemi tevékenységek zavara nélkülözhetetlen adat a helyes kórisméhez.

A pontos vizsgálathoz természetesen a beteg jó együttműködése is szükséges. Az együttműködés elnyeréséhez pedig az kell, hogy a beteg tudja, mire miért van szükség, melyben talán ez a cikk is segített egy keveset.

| neurológiai vizsgálat, reflex, inger
2007-11-24 13:58:45


A fejsérülés és az agyi betegségek kapcsolata

A fejsérülések rossz hatással lehetnek több száz génre az agyban, és növelik neurológiai, pszichiátriai rendellenességek fellépésének kockázatát a Kaliforniai Egye...


Új idegsejt típus

Az agysérülés gyógyításának lehetőségeit segítheti a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése, akik olyan új idegsejt csoportot írtak le az agyvelőben, amelyek arra...


Nem különbözik a férfiak és a nők agya

Az agy amigdala nevű magváról szóló tanulmányokat a Rosalind Franklin Tudományegyetem (RFU) chicagói orvosi karának kutatói elemezték, és megállapították, hogy a mag...


Sófüggőség

A Melbourne-i Egyetem Howard Florey Intézetének kutatói azonosították azt az agyi területet, amely a sófüggőségért felelős. A kutatók remélik, hogy a felfedezés seg...


Egy idő után érzéketlenné válik az agy a hazudozásra

A kis füllentések érzéketlenné teszik az emberi agyat a velük járó negatív érzelmekkel szemben, ami egyre nagyobb hazugságokhoz vezethet - derült ki a University Colleg...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^