A modern idők veszélyei és a környéki idegrendszer

Századunkban a technika fejlődése során számos olyan új hatás éri az ember idegrendszerét, melyre korábban nem volt példa. A tömegkommunikációs információáradat és a rohanó élettempó miatti stressz mellett több megbetegedés is megjelent, melynek hátterében új keletű környező hatások állnak. Ezek közül a környéki (perifériás) idegrendszert károsító néhány érdekes jelenséget ismertetek.

környéki, idegek, környezeti ártalom | Gyógy-ír   Kisalföld | Csányi, A.
Az idegrendszer központi részéből (agy, gerincvelő) ágaznak ki a környéki idegek. Kezdetben a mélyben, az izmok alatt, majd a végtagok, a törzs és a fej bőre alatt elágazódva haladnak. Mozgatórostjaik az izmok működéséért felelősek, érzőrostjaik - a bőr, az ízületek, a szalagok és a zsigerek - visznek információkat a központ felé.

Néhány évvel ezelőtt egy német autós Spanyolországból tartott hazafelé. A francia autópályák fizetőkapuira gondolva már jó előre tartott jó néhány termetes pénzérmét a farzsebében.

Kiszállás nélkül haza is vezetett, minden rendben is ment, de hazaérve azt vette észre, hogy azon az oldalon, ahol a fizetőeszközét hordta, a lába nehezebben mozog, részlegesen bénult és a lábszárán-lábfején érzészavara is keletkezett.

Az előzmények megismerése után orvosai azonnal rájöttek, hogy mi okozta a betegségét. Pontosan a farzseb alatt, viszonylag felületesen fut testünk legnagyobb idegtörzse, az ülőideg. Ez körülbelül kisujjnyi szélességű, lapos köteg, mely a kemény pénzérméktől alátámasztva, a hosszú autóút során összenyomódott és részleges károsodást szenvedett. Hosszas fizikoterápiás és gyógytornakezelés volt szükséges ezek után a teljes panaszmentességig.

Szerte a világon rohamosan terjednek a mobiltelefonok. Kezdetben még táskaméretűek voltak, most már tenyérben is könnyen elférnek. Adódnak olyan helyzetek, amikor az ember mindkét keze foglalt - például vezetés közben.

A közlekedésrendészeti szabályok szigorú tiltása ellenére sajnos még manapság is sok autós sajnálja a pénzt a mobiltelefon értékének töredékéért kapható kihangosító készletre. Minden közlekedőt, de önmagát is komolyan veszélyeztetve a készüléket a válla és a füle közé szorítva vidáman és hosszasan telefonálgat menet közben.

Egy londoni neurológushoz azzal a panasszal fordult egy középkorú férfibetege, hogy nem tudja a jobb vállát megemelni, és nem tud benyúlni ezzel a kezével a szivarzsebébe sem. A vizsgálata során a jobb oldali lapockán tapadó izmok bénulására derült fény. Visszaemlékezve eszébe jutott, hogy közvetlenül a tünetek kialakulása előtt körülbelül két óra hosszan úgy vezetett, hogy a mobiltelefonja a jobb válla és a füle közé volt szorítva. Így már a panaszok oka is egyértelművé vált. A telefon kemény alsó éle pontosan a lapocka feletti ideget nyomta össze, így okozta a károsodást. A telefonhasználat ilyen módjától eltiltott beteg tünetei 4 hét után maguktól megszűntek. A mobiltelefon gyakori, hasonló használata miatt valószínűleg nálunk sem lesz ismeretlen a kórkép.

A modern balett dinamikus előadása sok táncrajongó szívét dobogtatja meg. Az emberi test környéki idegei azonban nem minden póz esetén képesek nyúlásukkal követni a mozgást.

Egy fiatal amerikai balett-táncos lány letérdelés után lábszárait maga alá húzva, gerincét homorítva végzett egy figurát, ami után sajnos a mentőknek kellett a kórházba szállítaniuk. A teljesen behajlított térd mellett hátrafeszülő gerincnél, a comb elülső oldalán futó combideg nagyon megfeszül. Nála sajnos mindkét oldalon részlegesen el is szakadt a hirtelen és erőteljes mozdulattól. Hosszas kórházi kezelés után a hivatásától is el kellett búcsúznia.

A fenti példák néhány évvel ezelőtt orvosi szaklapokban (Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry, Journal of Bone and Joint Surgery) megjelent cikkekből származtak. Az élet azonban mindenki számára tartogathat olyan meglepetéseket, amikor a környezetünk károsíthatja környéki idegrendszerünket.

Mint az előzőekből is kitűnik, ezek felismerésében az előzmények pontos ismeretének, a beteg beszámolójának döntő jelentősége lehet.

| környéki, idegek, környezeti ártalom
2007-11-24 13:54:13


A fejsérülés és az agyi betegségek kapcsolata

A fejsérülések rossz hatással lehetnek több száz génre az agyban, és növelik neurológiai, pszichiátriai rendellenességek fellépésének kockázatát a Kaliforniai Egye...


Új idegsejt típus

Az agysérülés gyógyításának lehetőségeit segítheti a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése, akik olyan új idegsejt csoportot írtak le az agyvelőben, amelyek arra...


Nem különbözik a férfiak és a nők agya

Az agy amigdala nevű magváról szóló tanulmányokat a Rosalind Franklin Tudományegyetem (RFU) chicagói orvosi karának kutatói elemezték, és megállapították, hogy a mag...


Sófüggőség

A Melbourne-i Egyetem Howard Florey Intézetének kutatói azonosították azt az agyi területet, amely a sófüggőségért felelős. A kutatók remélik, hogy a felfedezés seg...


Egy idő után érzéketlenné válik az agy a hazudozásra

A kis füllentések érzéketlenné teszik az emberi agyat a velük járó negatív érzelmekkel szemben, ami egyre nagyobb hazugságokhoz vezethet - derült ki a University Colleg...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^