Hirdetés

Mit kell tudni a tüdőgyulladásról?

Az őszi hónapok gyakran előforduló betegsége a tüdőgyulladás, orvosi nevén "pneumonia", ami a tüdőszövet legkisebb részeinek a gyulladását jelenti. Ez kiterjedhet több kisebb tüdőegységre, egész tüdőlebenyre vagy akár egyik, sőt, mindkét tüdőfélre.

tüdőgyulladás, pneumónia |

Gyógy-ír   Kisalföld | Szalai, Zs.

Okok: elsősorban baktériumok, vírusok, néha gombák, különböző mérgező anyagok (például benzin) vagy félrenyelt idegen testek (pl. csirkecsont) lehetnek. Fokozott a megbetegedési kockázat gyermekeknél, akiknél jóformán mindig a felső légúti fertőzés - például megfázás, influenza, hörghurut - húzódik rá a tüdőre.

Egyes betegségek, mint például az asztma, cisztás fibrózis, kanyaró, szamárköhögés eleve fogékonnyá tesznek a tüdőgyulladás iránt. Gyakrabban és súlyosabb formában fordul elő a pneumonia idős, főként fekvő betegeknél, dohányosoknál és immunhiányos betegségekben szenvedőknél.

Panaszok, tünetek: a tüdőgyulladás mindig súlyos betegség, elesett állapottal jár, jellemzője a magas láz, esetenként hidegrázás, fájdalmas köhögés, szapora légzés, mellkasi fájdalom. A kiváltó kórokozótól, illetve a betegség kiterjedésétől függően előfordulhat fejfájás, végtagfájdalom, vércsíkos köpet, nehézlégzés, az oxigénhiány jeleként kékes ajkak és körmök.

Évtizedekkel ezelőtt a tüdőgyulladás egyértelmű tünetekkel és jellegzetes lefolyással járt, napjainkban azonban a gazdag házipatikákból már korán megkezdik a gyógyszerelést, emiatt a klinikai kép nem lesz típusos. A néha elkent tünetek ellenére is - ismerve a már felsorolt, meglehetősen súlyos panaszokat, tüneteket - érthető, hogy miért fogadják a orvosok kétkedéssel a betegek által gyakran említett "lábon kihordott tüdőgyulladás" fogalmát.

Lefolyás: az antibiotikummal kezelt pneumonia az egyébként egészséges embernél 2-3 hét alatt szövődménymentesen meggyógyul, de sok beteg még hetekig gyenge, levert maradhat. Nagyon idős, legyengült embereknél vagy olyanoknál, akik egyéb betegségekben szenvednek, a tüdőgyulladás életveszélyes lehet. Szövődményeként kialakulhat mellhártyagyulladás: amikor a folyamat ráterjed a tüdőt borító és mellkasfalat bélelő finom hártyára, így a mellhártyalemezek között folyadék gyülemlik fel, amely a tüdőre gyakorolt nyomás által megnehezíti a légzést. Főként a félrenyelt idegen test által fellépő gyakori szövődmény a tüdőtályog és gennyesedés.

Megelőzés: általában nem lehetséges. Léteznek egynémely vírus és baktérium elleni védőoltások, melyekkel olyan betegeket célszerű beoltani, akik egyéb súlyos betegségben szenvednek, mint szív- és tüdőbaj, daganatos kórképek, immunhiányos állapotok, miáltal így ők fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ez az elv érvényesül az antibiotikummal - ritkán - végzett megelőzésnél is.

Mikor forduljunk orvoshoz?
  • Ha a láz és köhögés 2 napnál tovább tart.
  • Ha a légzés és köhögés fájdalmassá válik.
  • Ha a köpetben vérnyomok vannak.
  • Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha a nyugalmi légzésszám megnő és a légzés nehezítetté válik

Mit várhatunk az orvostól?

A beteg által elmondott panaszok alapján az orvos fizikai vizsgálattal (hallgatózás és kopogtatás a tüdők felett) meg tudja állapítani a tüdőgyulladás diagnózisát. Típusos tünetek, kedvező lefolyás esetén az orvos megbízhat saját judíciumában, további diagnosztikus vizsgálatokat (röntgen, vér- és köpetvizsgálat) csak elhúzódó esetekben, tartós láz és panaszok esetén rendel el.

Egyes esetekben - súlyos, elesett általános állapot, bőséges-gennyes köpetürítés, kiterjedt folyamat, szívelégtelenség, illetve társuló egyéb betegségek - kórházi kezelés indokolt.

Kezelés: a tüdőgyulladást mindig antibiotikummal kell kezelni. Ha vírus okozza a megbetegedést, az antibiotikum ugyan hatástalan, egy következményes bakteriális fertőzést azonban meg lehet előzni. Az antibiotikumot az előírt adagban, gyakoriságban és megfelelő ideig kell szedni (általában 7-10 napig), érdemes átolvasni a dobozában lévő betegtájékoztatót is.

Az antibiotikum mellé lázcsillapítót rendel az orvos, valamint a képződő kóros váladék felköhögésének megkönnyítésére nyákoldó köptetőt is. Esetenként, az éjjeli kínzó, száraz köhögésre köhögéscsillapítót, a mellkasi fájdalomra enyhe fájdalomcsillapítót javasolhat.

Otthoni ápolás

A lázas periódus alatt és azután is még néhány napig a betegnek ágynyugalomra van szüksége. Pamutruházat, könnyű takaró, hűvös szoba (18-20 Celsius-fok) ajánlott. Lázcsillapításra alkalmazzuk az ismert módszereket, mint hűtőfürdő, vizes borogatás. A fájdalmas köhögést a párásított levegő enyhíti. Támasszuk fel párnákkal a beteg hátát, hogy könnyebben lélegezhessen.

Az étrend a kezdeti napokban legyen könnyen emészthető és feltétlenül gondoskodni kell legalább 1500-2000 ml folyadék beviteléről, levesek, tea, gyümölcslé, esetleg tejes italok formájában.

Fontos a megfelelő szájhigiéné, mert a szapora légzés, a láz kiszárítja a szájnyálkahártyát és csökkenti a helyi szöveti ellenállást, ami megfelelő szájápolás - gyakori szájöblítés, fogmosás, nedvesítés - híján kellemetlen szövődményeket okozhat: herpesz, gombás fertőzés, aphta stb.

Idős beteg ápolása esetén különösen fontos a testhelyzet körülbelül 2 óránként történő változtatása (bal oldal, jobb oldal, háton fekvő helyzet, felültetés), a gondos bőrápolás: lemosás, gondos megtörölgetés, a bőr megvédése a kiszáradástól, a nedves, átizzadt ágynemű gyakori cseréje. A vérellátás élénkítésére hideg vizes ledörzsölés, sósborszeszes bedörzsölés ajánlott. Az idős ember otthoni, megszokott környezetében való ápolása - a gyógyulás szempontjából nagyon fontos - védettség érzetét adja.

tüdőgyulladás, pneumónia

2007-11-22 14:59:10

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop