Ha a beteg influenzát vagy tüdőgyulladást kap, a krónikus obstruktív tüdőbetegség jelentősen romolhat. Ezért a betegeknek évente influenza, és minden 6. évben pneumococcus elleni védőoltást kell kapnia.

A légútszűkület visszafordítható okai a simaizom-görcs, gyulladás és a fokozott váladéktermelés. Ezek közül bármely tényező javulása általánosan enyhíti a betegség tüneteit. Az izomgörcs hörgőtágítókkal csökkenthető, beleértve a béta-adrenerg receptor agonistákat (mint az albuterol spray), és a lassan felszívódó, szájon át adható teofillint. A gyulladás csökkenthető kortikoszteroid adásával is, de a tünetek csak a betegek mintegy 20%-ában javulnak. A nyák oldására, s ezáltal könnyebben felköhöghetővé tételére, nincs igazán megfelelő gyógymód. A kiszáradás megelőzése azonban megakadályozza a sűrű nyák termelődését. Hozzávetőlegesen akkor fogyaszt a beteg elegendő folyadékot, ha az ürített vizelet, a reggeli első vizelet kivételével, világos. Súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegségben légzőgyakorlatok segíthetik a váladék eltávolítását.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség fellángolását bakteriális fertőzés is okozhatja, amely antibiotikummal kezelhető. Gyakran 7-10 napos kezelés szükséges. Sok orvos előre ellátja betegeit antibiotikummal, és már a fellángolás kezdetén javasolja az antibiotikumszedést.

A hosszú távú oxigénkezelés meghosszabbítja azoknak a betegeknek az életét, akik súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvednek és igen alacsony a véroxigénszintjük. Habár a 24 órán keresztüli oxigénkezelés a legjobb, jó hatású a napi 12 órában alkalmazott kezelés is. E kezelés megakadályozza az alacsony oxigénszint okozta magas vörösvértestszám kialakulását, ezáltal javítja a beteg szellemi funkcióit, és csökkenti a krónikus obstruktív tüdőbetegség által okozott keringési elégtelenséget. Az oxigénkezelés a terhelés alatti nehézlégzést is csökkenti.

Az oxigénkezelést soha nem szabad nyílt láng mellett, vagy dohányzás közben alkalmazni. Az otthoni oxigénkezelésre a sűrített oxigén alkalmazása drága, és szállítása kényelmetlen. Olcsóbbak azok az oxigénsűrítők, melyek a szoba levegőjéből vonják ki az oxigént és így látják el a beteget egy 1,5 m hosszú csövön keresztül. Kicsi, hordozható, sűrített oxigént tartalmazó palackra szintén szükség lehet a lakáson kívül töltött rövid idő alatt. A legdrágább megoldás az újratölthető, folyékony oxigént tartalmazó palack, amely otthon és házon kívül egyaránt a legkönnyebben használható.

A kórházban és otthon is tornagyakorlatokat kell végezni. E programok javítják a beteg függetlenségét és életminőségét, csökkentik a kórházi tartózkodás hosszát és gyakoriságát, és növelik a terhelhetőséget, még ha a légzésfunkció nem is javul. A lábak edzésére alkalmas a szobakerékpár, a lépcsőzés és a sétálás. A súlyemelés a karokat edzi. Gyakran a gyakorlatok alatt is oxigént kell használni. Az egyes tevékenységekhez - mint például a főzés, hobbi tevékenység és a szexuális aktivitás - szükséges általános erőnlét javításához speciális módszerek szükségesek. Hasonlóan bármely testedzéshez, az elért eredmények a gyakorlás elhagyásával gyorsan veszendőbe mennek.

Az alfa₁-antitripszin súlyos hiányában szenvedő betegek számára a hiányzó fehérje pótolható. A hetenkénti infúziós fehérjepótlásból álló kezelés drága. Tüdőátültetés végezhető 50 évesnél fiatalabb, megfelelően kiválasztott betegeken.

A súlyos tüdőtágulatban szenvedő betegek esetében az ún. tüdő térfogatát csökkentő műtét is választható, e beavatkozás azonban még a kifejlesztés stádiumában van. A beavatkozás összetett, szükségessé teszi, hogy a beteg 6 hónappal a beavatkozás előtt a dohányzást abbahagyja és intenzív testedzési programban vegyen részt. A műtét javítja a légzésfunkciót és a beteg terhelhetőségét, de nem tudni még, mennyire tartós az elérhető javulás.

Kórjóslat

Enyhe légútszűkület esetén a betegség prognózisa bíztató, kicsit rosszabb, mint azoké a dohányosoké, akiknek nincs krónikus obstruktív tüdőbetegsége. A mérsékelt és súlyos légútszűkület esetén a prognózis sokkal rosszabb. Igen súlyos szűkület esetén a betegek 30%-a egy éven belül, 95%-a pedig 10 éven belül meghal. A halál oka légzési elégtelenség, tüdőgyulladás, a mellhártyaűrbe történő levegőszivárgás (pneumotorax), szívritmuszavarok (aritmiák), vagy a tüdőbe vezető verőerek elzáródása (tüdőembólia). Krónikus obstruktív tüdőbetegségben a tüdőrák veszélye is magasabb. Néhány beteg azonban súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegséggel is élhet 15 évig vagy még tovább.