A tüdőrák
Az elmúlt évtizedekben a tüdőrák az összes rosszindulatú daganatok között elsőbbségi rangot vívott ki. Hazánkban minden negyedik ember tüdőrákban hal meg. Évente Magyarországon több mint 5500 tüdőrákos beteg kerül regisztrálásra.
Az orvostörténelemben vizsgálódók érdekes adatokra bukkanhatnak a tüdőrák viszonylatában - Rokitansky - a tüdőrákot ritkaságnak tekintették. A tüdő rosszindulatú megbetegedésében spontán gyógyulás nem várható! A betegen csak orvosi beavatkozással lehet segíteni. A modern orvostudomány felfedezése itt is érvényes: minden sikeres kezelés alapja a korai felismerés. A rosszindulatú daganatok korai diagnózisának meghatározó szerepe van a gyógyításban és a betegek gyógyulásában.
A korai szakban megkezdett kezelés a túlélés és a gyógyulás egyedüli lehetősége. A kialakult tüdőrák prognózisa rendkívül kedvezőtlen. Az 5 éves túlélés a megbetegedettek között rendkívül szerény, körülbelül 10 százalék. A tüdőrák kivételesen ahhoz a rosszindulatú daganatféleséghez tartozik, melynek egyik okát nagy valószínűséggel ismerjük. Igen! A dohányzás!
Erős dohányosoknál a tüdőrák előfordulásának valószínűsége 70-szeres. A dohányzás (90 százalékban) mellett egyéb környezeti tényezők is hozzájárulnak a tüdődaganat kialakulásához. A tüdőrák kialakulásában más oki tényezők (10 százalék) is előtérbe kerültek: pl. szennyezett levegő, kipufogógázok, radioaktív sugárzás.
Nem közömbös a cigarettafüstös levegő hatása a nem dohányzók számára. Ezen külső kockázati tényezők mellett bizonyos belső kockázati faktorok is megtalálhatók: ilyen például az egyén genetikai alkata, daganatsejtekkel szembeni védekezőképessége. A daganatos betegségek elleni egyedüli üdvözítő megoldás a megelőzés.
A legjelentősebb tényező a dohányzás elleni küzdelem lenne, intenzitását Magyarországon is növelni kell. A megelőzésben nagy szerepe van a társadalom kulturáltsági szintjének emelésében, illetve egészségügyi kultúrájának javításában.
Statisztikai értelemben nem a dohányzás abbahagyásának van jelentősége (hiszen több tízezren évtizedek óta szenvedélybetegek) hanem annak, hogy a felnövekvő generációk a dohányzást meg sem kezdik. A családi és a munkahelyi példamutatás visszatartó erejű. A tüdőrák aktív szűréséről számos ellentmondó tanulmány született az elmúlt évtizedekben.
A tüdőrákos betegek 90 százaléka 40 évnél idősebb, ezért a legjobb eredményeket azoknál a dohányzó 40 évnél idősebb személyeknél lehet elérni, akik a preventív szűrésen jelentkeznek.
Az évenkénti rendszeres tüdőszűrő vizsgálattal növelni lehet a tüdőrákos beteg korai szakban történő felfedezését. Az új betegek harmada kerül felfedezésre, panaszmentes állapotban, tehát a szűrés, a prevenció rendkívül fontos. A tüdőszűrés költséges tevékenység, de jelenleg alternatívája nincs világviszonylatban sem.
Az átlagos életkor növekedése, a dohányzási szokások, a légszennyezettség, a halálos esetek számának növekedését vetíti előre. A dohányzás elleni küzdelem alapvető fontosságú, a szemlélet országhatárokat nem ismer. A dohányzásellenes propaganda koordinátora a WHO és a Nemzetközi Rákunió (UICC).
2007-11-22 14:56:34