A betegség országonként és földrészenként más-más formában támad. A civilizált országokban az emlőrák mellett a leggyakoribb rosszindulatú daganatforma, egyre gyakrabban jelenik meg a népességben. A statisztikai adatokat vizsgálva: elsősorban a férfiak rosszindulatú betegsége. Száz évvel ezelőtt a tüdőrák világszerte csaknem ismeretlen betegség volt.

Az orvostörténelemben vizsgálódók érdekes adatokra bukkanhatnak a tüdőrák viszonylatában - Rokitansky - a tüdőrákot ritkaságnak tekintették. A tüdő rosszindulatú megbetegedésében spontán gyógyulás nem várható! A betegen csak orvosi beavatkozással lehet segíteni. A modern orvostudomány felfedezése itt is érvényes: minden sikeres kezelés alapja a korai felismerés. A rosszindulatú daganatok korai diagnózisának meghatározó szerepe van a gyógyításban és a betegek gyógyulásában.

A korai szakban megkezdett kezelés a túlélés és a gyógyulás egyedüli lehetősége. A kialakult tüdőrák prognózisa rendkívül kedvezőtlen. Az 5 éves túlélés a megbetegedettek között rendkívül szerény, körülbelül 10 százalék. A tüdőrák kivételesen ahhoz a rosszindulatú daganatféleséghez tartozik, melynek egyik okát nagy valószínűséggel ismerjük. Igen! A dohányzás!

Erős dohányosoknál a tüdőrák előfordulásának valószínűsége 70-szeres. A dohányzás (90 százalékban) mellett egyéb környezeti tényezők is hozzájárulnak a tüdődaganat kialakulásához. A tüdőrák kialakulásában más oki tényezők (10 százalék) is előtérbe kerültek: pl. szennyezett levegő, kipufogógázok, radioaktív sugárzás.

Nem közömbös a cigarettafüstös levegő hatása a nem dohányzók számára. Ezen külső kockázati tényezők mellett bizonyos belső kockázati faktorok is megtalálhatók: ilyen például az egyén genetikai alkata, daganatsejtekkel szembeni védekezőképessége. A daganatos betegségek elleni egyedüli üdvözítő megoldás a megelőzés.

A legjelentősebb tényező a dohányzás elleni küzdelem lenne, intenzitását Magyarországon is növelni kell. A megelőzésben nagy szerepe van a társadalom kulturáltsági szintjének emelésében, illetve egészségügyi kultúrájának javításában.

Statisztikai értelemben nem a dohányzás abbahagyásának van jelentősége (hiszen több tízezren évtizedek óta szenvedélybetegek) hanem annak, hogy a felnövekvő generációk a dohányzást meg sem kezdik. A családi és a munkahelyi példamutatás visszatartó erejű. A tüdőrák aktív szűréséről számos ellentmondó tanulmány született az elmúlt évtizedekben.

A tüdőrákos betegek 90 százaléka 40 évnél idősebb, ezért a legjobb eredményeket azoknál a dohányzó 40 évnél idősebb személyeknél lehet elérni, akik a preventív szűrésen jelentkeznek.

Az évenkénti rendszeres tüdőszűrő vizsgálattal növelni lehet a tüdőrákos beteg korai szakban történő felfedezését. Az új betegek harmada kerül felfedezésre, panaszmentes állapotban, tehát a szűrés, a prevenció rendkívül fontos. A tüdőszűrés költséges tevékenység, de jelenleg alternatívája nincs világviszonylatban sem.

Az átlagos életkor növekedése, a dohányzási szokások, a légszennyezettség, a halálos esetek számának növekedését vetíti előre. A dohányzás elleni küzdelem alapvető fontosságú, a szemlélet országhatárokat nem ismer. A dohányzásellenes propaganda koordinátora a WHO és a Nemzetközi Rákunió (UICC).