Akcióban a náthavírus
A közönséges náthát okozó különféle vírusok régóta kifognak a tudósokon, akik hatékonyabb gyógymódokat vagy vakcinát próbálnak meg kifejleszteni.
Most egy különleges röntgentechnika segítségével a tudósok felfedezték, hogyan támadja meg egy specifikus náthavírus, az adenovírus az emberi sejteket, olvashatjuk egy nemrégiben kiadott jelentésben. Ha a tudósok ismerik a vírus-sejt interakció szerkezetét, talán képesek lesznek gyógyítani vagy megelőzni a közönséges náthát.
"A vírusoknak kötődniük kell a sejtekhez ahhoz, hogy meg tudják őket fertőzni" - mondja Paul Freimuth, az uptoni Brookhaven National Laboratory biológusa. Ő a társszerzője a Science című folyóiratban (https://www.sciencemag.org) november 19-én megjelent tanulmánynak. "Ha ezt a kötödést meg tudjuk akadályozni, akkor a vírus vízbefullad."
Az Egyesült Államokban az adenovírus felső légúti fertőzést okoz, ám a fejlődő országokban egyes változatainak sokkal komolyabb hatásai ismertek, mondta John Flanagan, a Brookhaven National Laboratoy kutatója, egy másik társszerző.
Hogy meg tudják figyelni a vírus és a receptor interakcióját, a tudósok a vírus-receptor együttesből kristályokat növesztettek. Az adenovírus "olyasféleképpen néz ki, mint egy futball-labda", mondta Flanagan. A vírus 12 pontjából hosszú szálak nőnek ki, tette hozzá. A szálak végén gombok vannak, ezekkel tapadnak a sejtekhez.
A kutatók a röntgen-krisztallográfiának nevezett eljárással megfigyelték a gombok és a receptor kölcsönhatását. Ezután a kristályokat a brookhaveni National Synchrotron Light Source-ból röntgensugarakkal bombázták, hogy meglássák, hogyan szóródnak szét. A megtört sugarak mintázata lehetővé tette a tudósok számára, hogy megértsék a vírus-receptor interakció szerkezetét.
Flanagan szerint az adenovírus a HIV-vírushoz hasonlóan kötődik a receptorhoz. "Láttuk, hogy egy vírus igen nagy pontossággal képes fenntartani egy kötést úgy, hogy az immunrendszer ne szerezzen róla tudomást". Az adenovírus és a HIV-vírus "valószínűleg egy új modellt mutatnak be, így aztán el lehet kezdeni gondolkodni a vírus megtámadásának lehetséges módozatain."
Ezzel a tudással a birtokukban a kutatók olyan gyógyszereket tervezhetnek, amelyek ebbe a kötődési folyamatba szólnak bele. "Ezt teszi lényegében az immunrendszer is, amikor antitesteket termel" - tette hozzá Freimuth. "Az antitestek odatapadnak a vírushoz, hogy az ne tudjon a sejthez kötődni." Az immunrendszer azonban gyakran lassúnak bizonyul ebben a folyamatban, lehet, hogy gyógyszerekkel gyorsabban lehet közbeavatkozni.
"Rendkívül fontos első lépés ez" - jelentette ki Christopher Beisel, a kísérletet finanszírozó bethesdai National Institute of Allergy and Infectious Diseases (www.niaid.nih.gov) programmenedzsere. "A ma rendelkezésünkre álló technikákkal ezt az információt többek között új gyógyszerek tervezésére is felhasználhatjuk."
Hozzétette még: "Ettől még a következő szezonban nem fogjuk tudni kigyógyítani az embereket a náthájukból. De azt várjuk, hogy nagyon sokan fognak támogatást kérni a NIH-től a kísérleteikhez. Ez az információ minden bizonnyal számos laboratóriumnak és gyógyszergyártó cégnek felkelti majd az érdeklődését."
Megjelent: Medical Tribune News Service
2002-08-01 00:44:25