Hirdetés

Candida "újdonságok"

Ha a gomba-gondok le is kerültek a címlapokról, az e témához kapcsolódó kutatások tovább folynak. Az érintettek ugyanis egyre élénkebben érdeklődnek: kezelni kell-e vagy sem a bélgombásodást, s ha igen, akkor hogyan?

|

Ideál - Reforméletmód magazin 2005 ;17(8):26-27   Celsus Kft. | Bárdosi, E.

Az egészségügyet érintő kényszerű takarékoskodásnak a gombásodással kapcsolatos diagnosztika és a terápia is áldozatul esett. A krónikus panaszokkal küszködő betegek azonban ismerik a gombakezelés betegségük lefolyására gyakorolt pozitív hatását. Teljesen jogos tehát az elvárás: a gombásodást diagnosztizálni, majd pedig kezelni kell! Hosszú távon a mikológia bevonása a krónikus betegségek megítélésébe sokszor nélkülözhetetlen és - a takarékoskodásnál maradva - az egészségügy szempontjából valószínűleg költségkímélő is.

TÉNYEK ÉS TÉVHITEK

Az eddigi kutatások közül nagyon soknak az volt a célja, hogy összefüggést bizonyítson a Candida-népesség és bizonyos tünetek között. Ennek téves voltára ma már több vizsgálat is rávilágított. Így például egy, a hasmenéssel és a gombafertőzéssel foglalkozó tanulmány kiderítette, hogy az egészséges bél rendszerűek és a hasmenéses betegek székletmintája ugyanolyan arányban, 60 százalékban volt Candida-pozitív. Vagyis: a nyálkahártyán megtelepedett Candida gombák és a hasmenés közti összefüggés ebben az esetben kizárható. Az adatok pontosabb elemzése azonban azt mutatta, hogy a székletben a gombák csíraszáma kizárólag a hasmenéses betegeknél volt nagyon magas. Vajon van-e kapcsolat egy-egy betegség tartama és súlyossága, valamint a Candida-népesség kiterjedtsége között?

A KÓRHÁZBAN NŐ A GOMBÁSODÁSOK SZÁMA...

A betegek gyenge immunállapota valószínűleg kedvez a nyálkahártya gombásodásának. A mikrobiológusok különböző nyálkahártya-felszíneket - széklet, köpet, szájöblítő víz, vizelet - vizsgáltak Candida gombák után kutatva, s arra az eredményre jutottak, hogy a kórházba utalt betegek 60%-a a felvételkor Candida-pozitív. Egyhetes kórházi tartózkodás után a gombák előfordulásának gyakorisága 80%-ra nőtt! Idegsebészeti osztályra került betegeknél 81%-ban mutattak ki Candida gombákat. A kórházi tartózkodás ideje alatt ez az érték 96%-ra nőtt! A Candida-gyakoriság legmarkánsabb növekedését a gyermeksebészetre utaltak esetében találták: 53%-ról 90%-ra emelkedett! A vizsgálat további érdekessége, hogy a krónikus betegeknél gyakran tapasztalható a kórokozóváltás.

ÉRDEKES! A Candida albicanst a betegek 30 százalékánál idővel egy másik gombafaj visszaszorította, avagy kiegészült egy másik gombafajjal. A kórokozóváltást mutató betegek 53 százalékánál ez a Candida glabrata volt.

A GOMBÁK NEM BETEGÍTENEK...

A bélcsatornából nagyobb csíraszámban kimutatott Candida gombákhoz nem társítható tisztán körvonalazható kórkép. Ha azonban a Candida-nembe tartozó élesztőgombák nagyobb csíraszáma a székletből kimutatható és ezzel párhuzamosan olyan betegekről van szó, akik bőrbetegségekben, allergiában vagy krónikus fertőzésekben szenvednek, akkor szinte biztosan számíthatunk a gombák betegséget felerősítő hatására.

ÉRDEMES MEGJEGYEZNI! A Candida gombák nem tesznek beteggé, "csak" a meglévő betegséget súlyosbítják. Ennek ismeretében érthető meg igazán a bélcsatorna egészséges mikroflórájának jelentősége. Számos tanulmány - ami a probiotikumok-kal és a tejsavbaktériumokkal foglalkozott -igazolta ezek bélflóravédő hatását neuro-dermitisz, allergiás betegségek és bélfertőzések esetén. A probiotikumok védelmező funkciója mellett már a terápiás hatásukat is bizonyították.

BŐRBAJBAN...

Egy bélrendszert érintő candidózis kockázata neurodermitiszes betegeknél mintegy kétszer gyakoribb az egészségesekéhez képest. Pikkelysömörben - pszoriázis - szenvedő betegeknél 1,7-szer nagyobb a veszélye annak, hogy bőrükön gombás elváltozások jönnek létre.

MITŐL FÜGG A CANDIDA ELSZAPORODÁSA?

A probiotikumokra vonatkozó vizsgálatok fordított értelemben alkalmazhatók az élesztőgombákra is. A Candida albicansnak számos lehetősége van arra, hogy a bélrendszer mikroökológiájának egyensúlyát megzavarja. (Például úgy, hogy a nyálkahártya fontos védelmi vonalát az emésztőenzi-meknek bocsátja prédául.) A Candida gombák képesek a nyálkahártyák hámsejtjeihez tapadni, és így befolyásolják a gazdaszervezet immunreakcióit. Ezt a folyamatot számos feltétel befolyásolja:

  • a szervezet ellenálló képességének mértéke a gombákkal szemben
  • fokozott nyálkaképzés a bélfalon
  • gyulladásos területek a nyálkahártyán
  • a bélhámsejtek tápanyag-ellátottsága
  • a nyálkahártya átjárhatósága
  • a sejtes immunvédelem
  • az immunválasz mértéke.

HASZNOS TUDNI! A nyálkahártya természetes védőfunkcióját az antibiotikumok, a citosztatikumok (daganatgátlók), az alkoholizmus, a hosszasan alkalmazott kortikoszteroidok és a huzamosabb ideig tartó helytelen táplálkozás, rendszeres kávézás károsíthatják. Emellett az emésztőszervi megbetegedések - hasnyálmirigy, máj/epe - megalapozzák a gombák életfeltételeit. Az élesztőgombák számára tökéletlenül emésztett, de már feltárt táplálékpép optimális táptalajt nyújt. A cukorbetegség csökkenti az immunrendszer teljesítményét, ezáltal megkönnyíti a Candida gombák tapadását. A cukorbetegeknél gyakran többféle Candida-faj is kimutatható a székletmintából.

MACSKA-EGÉR HARC

A nyálkahártyához tapadó, élő Candida gombák többféle módon képesek befolyásolni a gazdaszervezet immunreakcióit.

Újabban az allergiás tünetekért felelős hisztaminfelszabadulás és az irritált bél-szindróma (IBS) tünetei közötti összefüggés egyre világosabban körvonalazódik. Az immunrendszer egyszer már félresiklott reakciója csak nehezen téríthető vissza a rendes kerékvágásba, ezzel szemben a téves immunválasz hajtóereje - például a Candida albicans - továbbra is hatékony marad.

Az immunreakció eltolódásának következtében csökken egy bizonyos antitest termelődése, ami előnnyel jár a Candida gombák szaporodása szempontjából. E "történéshez" gyulladásos változások is társulhatnak. Ezek mértéke és kiterjedtsége szorosan összefügg a csíraszámmal, a gombák sűrűségével.

MEGBÍZHATÓ DIAGNÓZIS SZÜKSÉGES!

A standardizált, szabványosított mikológiai székletvizsgálatok időközben már oly messzire jutottak, hogy korrekt mintavétel esetén a székletminta beküldése sem jelent problémát. A minta feltárásakor enzimek hozzáadásával oszlatják szét a gombatelepeket. A nem releváns gombaleletek kizárásához a feltárt gombafajok szaporodóképességét 25 és 37 °C-on vizsgálják. A laboratóriumi eljárás nagyon pontos mennyiségi meghatározást (1 0 0, 5) és fajmeghatározást tesz lehetővé, melyet a gyorstesztek nem biztosítanak. A mikológiai diagnosztika minden egyes beteg esetében a rutineljárásokhoz tartozik, akit

  • hosszabb ideje tisztázatlan bélpanaszok kínoznak
  • allergia gyötör - beleértve a neurodermitiszben szenvedőket is
  • krónikus fertőzés kerített hatalmába.

Az alfa-1 antitripszin és a lizozim meghatározása hosszabb ideje fennálló vagy visszatérő gombásodás esetén ajánlatos.

Candida-szerológiát (vérből történő ellenanyag-meghatározást) azoknál érdemes végezni, akiknél a tünetek Candidára gyanúsak, de a széklet- vagy nyákminták vizsgálata mégis eredménytelen lett.

B. E.

2005-07-27 13:13:33

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop