Hogyan védekezünk a baktériumok támadása ellen?

A kórokozó, azaz patogén baktériumok elleni védekezésnek új távlatait nyitotta meg az antibiotikumok felfedezése.

antibiotikumok | Hogyan támadnak a baktériumok?   SubRosa Kiadó | Milch, H & mtsai
Az elnevezés a görög anti-biotikosz (életerő elleni) kifejezésből származik. Ezeket a kémiailag igen különböző vegyületeket baktériumok, illetve gombák termelik. Sok esetben részben vagy teljes egészében szintetikus úton állítják elő őket a gyógyszergyárakban (kemoterápiás szerek).

Már kis mennyiségben is hatásosak: a baktériumsejtet elpusztítják (baktericid hatás) vagy növekedését, szaporodását megállítják (bakteriosztatikus hatás). Számuk 1000 körül van, a gyakorlatban azonban csak 40-50-et használnak.

A legfontosabb antibiotikumokat és kemoterápiás szereket különböző szempontok alapján (kémiai szerkezet, biológiai származás, terápiás alkalmazás) lehet csoportosítani. Hatásuk szerint megkülönböztetnek baktériumellenes (például penicillin, streptomycin, tetracyclin), gombaellenes (például griseofulvin) és vírusellenes (például acyclovir - a Zovirax nevű készítmény hatóanyaga) antibiotikumokat. Kémiai szerkezetük szerint megkülönböztetünk:

  • Béta-laktám antibiotikumokat (penicillinek, cefalosporinok). A penicillinek baktericid hatású antibiotikumok, az aktívan szaporodó baktériumok sejtfalát rombolják, illetve megakadályozzák az új sejtfal szintézisét. Általában a Gram-pozitív baktériumok okozta fertőzésekben hatásosak. A cefalosporinok hasonló módon hatva, mind a Gram-pozitív, mind a Gram-negatív baktériumok ellen eredményesen alkalmazhatók.
  • Más antibiotikumok az aminoglycosidok (például gentamicin). A baktériumsejtek fehérjeszintézisét gátolják, ezúton okozzák a sejtek halálát. Kizárólag a Gram-negatív pálcákra hatnak.
  • A macrolidek (lincomycin, clindamycin) hatékonyak a Gram-pozitív coccusokkal szemben, bakteriosztatikus hatásúak, a baktérium fehérjeszintézisét gátolják.
  • Számos Gram-negatív és Gram-pozitív baktérium szaporodását gátolják a tetracyclinek (fehérjeszintézis-gátlás).
  • Az antibakteriális kemoterápiás szerek (például quinolonok, sulfonamidok) ugyancsak jó eredménnyel alkalmazhatók aerob baktériumok okozta fertőzések kezelésére.

Az antibiotikum-kezeléssel legbiztosabban úgy érhető el a kívánt hatás, ha a kezelést megelőzi a kitenyésztett kórokozó baktérium antibiotikumokkal szembeni érzékenységének (rezisztenciájának) meghatározása. Ennek ismeretében az orvos célzottan, csak azt az antibiotikumot alkalmazza a kezelés során, mely hat a megbetegedést okozó baktériumra. Az esetek egy részében a célzott antibiotikum-kezelés nem járható út, hiszen a beteg állapota azonnali kezelést igényel. Ekkor a klinikai tünetek alapján sejthető leggyakoribb kórokozók antibiotikum-érzékenységének ismerete segíti a leghatásosabb szer kiválasztását. Ez a "tapasztalat" alapján történő kezelés. Általában a baktériumokra ható antibiotikumok a vírusok ellen nem hatásosak.

Fontos, hogy az adott szervben megfelelő koncentrációt érjenek el vele. Ellenkező esetben a szervezetben élő baktériumflóra egyensúlyát bonthatjuk meg, és ezzel károsodik a szervezet természetes védekezése.

A helytelenül (nem megfelelő mennyiségben, nem megfelelő ideig), sok esetben indokolatlanul (például lázcsillapítás) alkalmazott antibiotikumkezelés következtében napjainkban számos antibiotikummal szemben a baktériumok már érzéketlenné váltak (szerzett vagy másodlagos rezisztencia). Ez utóbbitól meg kell különböztetni a természetes vagy elsődleges rezisztenciát, mely bizonyos baktériumok genetikailag (örökletesen) meghatarozott antibiotikum-rezisztenciájára utal. Bizonyos esetekben a baktériumra azért hatástalan az antibiotikum, mert a baktérium által termelt valamelyik enzim (például penicillinőz, laktamáz) hatástalanítja az antibiotikumot. Ezen túlmenően a hasonló kémiai szerkezetű vagy hasonló hatásmechanizmusú antibiotikumok között még keresztrezisztencia is megfigyelhető (például penicillinre rezisztens baktérium ellen az ampicillin sem alkalmas). A nem megfelelő ideig, illetve nem megfelelő mennyiséggel történő kezelés következtében kiválogatódnak, szelektálódnak a rezisztens baktériumok. Mindezek ismerete fontos a megfelelő antibiotikum terápia megtervezésekor.

Akárcsak a vírusfertőzések, a bakteriális fertőzések megelőzésének és gyógyításának is hatásos eszközei a védőoltások. Korunkban a szigorúan meghatározott szabályok szerint végzett védőoltásokat gyermekkorban (például diftéria-pertusszisz-(szamárköhögés)-tetanusz: Di-Per-Te) és felnőtt korban (például tífusz-tetanusz: Ti-Te) egyaránt alkalmazzák. Az oltás olyan eljárás, amikor antigén bevitelével (vakcina) magát a szervezetet serkentik ellenanyag termelésére. Ez a megfelelő védettség kialakulásának aktív eljárása. Célja a megelőzés. A vakcina olyan oltóanyag, mely lehet: élő, gyengített virulenciájú kórokozó, elölt kórokozó, baktériumtermék, illetve kivonat. Az oltások segíthetik a már beteg szervezet gyógyulási folyamatát is. Ebben az esetben kész ellenanyagot visznek be a szervezetbe (például tetanusz-antitoxin, gamma-globulin). Az oltásokról bővebben e sorozat egy másik könyvében olvashatnak.

Mitől függ, hogy a baktérium fertőzést, s azt követően megbetegedést okoz-e?

Ahhoz, hogy a fertőzés létrejöjjön, a baktériumnak be kell jutnia a "gazda" (nevezzük így azt a szervezetet, amelyet a baktérium megtámad) szervezetébe és ott meg is kell telepednie.

Milyen kapukon juthat a baktérium a szervezetbe?

Ezek a kapuk a különböző testnyílások (száj, orr, húgyivarszervi nyílások), a bőr és a nyálkahártyák. Nem mindegy, milyen baktérium hol találkozik a szervezettel.Ha például a hastífusz kórokozója a bőrre kerül, mindaddig nem történik meg a fertőzés, amíg ez a kórokozó a szájba nem jut. A "veszedelmes" szalmonellát is le kell nyelni ahhoz, hogy megbetegedést okozzon. A tüdőgyulladást okozó streptococcust (S. pneumoniae) lenyelhetjük, nem okoz megbetegedést, ezt a baktériumot be kell lélegezni ahhoz, hogy ártani tudjon. A tetanusz kórokozójának (C. tetani) nincs alkalma bajt okozni, ha lenyeljük, de súlyos, sokszor halálos kimenetelű megbetegedést idéz elő, ha szúrt sebbe kerül.

Van aztán olyan baktérium, amelyik több kapun keresztül képes megbetegedést előidézni. Ilyen a lépfene kórokozója, a Bacillus anthracis. A sérült bőrön bekerülve bőranthraxot (kékesvörös, véres, ödémás duzzanat), belélegezve a spóráját tüdőanthraxot, fertőzött állat húsát elfogyasztva, a bélcsatornába bekerülve bélanthraxot okoz.

Mitől függ a szervezetbe bekerült baktérium sorsa?

Két tényezőtől: mire képes a baktérium, milyen támadó "fegyverei" vannak és milyen védekezésre képes a szervezet, mik az ő védőberendezései?

Ha a baktériumnak nincsenek virulenciafaktorai, akkor a szervezetben nem tud megtelepedni, elpusztul anélkül, hogy megbetegedést okozna. Ritkán előfordul, hogy megtelepedik, mégsem okoz megbetegedést, ilyenkor beszélünk egészséges baktériumhordozóról. Ha a baktérium rendelkezik virulenciafaktorokkal, megtelepedést elősegítő, toxintermelő vagy a behatolást elősegítő faktorokkal - akkor szaporodni kezd, és egy idő múlva, amelyet lappangási időnek nevezünk, kialakul a betegség.

A szervezet védőberendezése: az ép bőr hámja eredményesen véd a bőrgennyesedéseket okozó baktériumokkal szemben, az ép bőr még a lépfene kórokozójával szemben is megvéd. Ha azonban a bőr felületén szennyeződés, piszok rakódik le, vagy hámhiány lép fel, vagy rovar a szúrásával (szúnyog, bolha, tetű, kullancs) viszi be a fertőzést, akkor nem működik a bőrvédő hám ellenállása, és fellép a megbetegedés. Az orrba került baktérium esetleg már a nyálkahártyán megtapad, és az orr csillós hámja működésbe lépve "kihajtja" a betolakodót. A szájban lévő nyák a szemben lévő könny tartalmaz olyan baktériumölő (baktericid) anyagokat, amelyek ugyancsak meggátolják a letelepedést. A gyomorban a savanyú gyomornedv akadályozhatja meg a bélfertőző baktériumok letelepedését. További védővonalak: a nyirokcsomók, ahol a fehérvérsejtek egy csoportja: a fagociták igyekeznek - eredménnyel vagy anélkül - elpusztítani a kórokozót. Lényeges szerepe van a védekezésben a keringő normál ellenanyagoknak, a szérumglobulinoknak.

A fentiekben felsorolt védekező mechanizmusokat számos körülmény befolyásolja. Az életkor talán a legmeghatározóbb: bizonyos kórokozók csaknem kizárólag csecsemőket vagy gyermekeket betegítenek meg. Számos ilyen "gyermekbetegséget" ismerünk, például a vörheny (skarlát). Ritkán persze megbetegednek felnőttek is, akik gyermekkorukban nem estek át ezeken a fertőzéseken.

Jelentős tényező a szervezet tápláltsági állapota, vitaminnal való ellátottsága. Ismeretes, hogy a tuberkulózis főleg a szegények, a rosszul tápláltak és a rossz higiénés körülmények közt élők között terjed elsősorban. Vannak olyan betegségek, melyek különösen fogékonnyá teszik a szervezetet a fertőzésre. Ilyen például a cukorbetegek fokozott érzékenysége a gennykeltőkkel (staphylococcus) szemben.

Külön kell említeni az antibiotikum-kezelés esetleges káros hatását. A bél normál flórájának elnyomásával túlsúlyba kerülhetnek az eredetileg is jelen lévő, antibiotikumokkal szemben ellenálló, toxint termelő baktériumok. A daganatellenes kemoterápiás szereknek is lehet hasonló hatásuk. Az ún. immunszuppresszív kezelésben részesült, károsodott immunállapotú szervezet még az általában nem patogénként ismert baktériumokkal szemben is védtelen.

Csökkentik a szervezet ellenállását a különböző terápiás besugárzások, valamint a stresszállapotok, a hőmérsékleti adottságok vagy az egyszerű fáradtság is.

A fejezet címében feltett kérdésre válaszolva: a baktérium okozta fertőzés kimenetele függ a baktérium tulajdonságaitól, a szervezet állapotától és a találkozás körülményeitől.

| antibiotikumok
2007-11-27 10:52:18


A fertőtlenítő szappan nem véd a vírusok ellen

Az antibakteriális szappanok és háztartási tisztítószerek nem csökkentik a fertőzés veszélyét, egy vizsgálat során kiderült, hogy ugyanolyan gyakran lettek betegek, k...


Terjesztheti-e a fertőtlenítő kendő a baktériumokat?

Ellentmondásos a fertőtlenítő kendők használata, az egyik kutatás szerint ezek még terjeszthetik is a kórokozókat, a másik bizonyos előnyöket lát bennük.


Az ÁTNSZ hatósági vizsgálatot rendelt el a kardiológiai intézetben

Hatósági vizsgálatot rendelt el az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben, mert az elmúlt napokban hárman meghaltak h...


Személyes baktérium felhő

Mindnyájan a baktériumok millióival árasztjuk el naponta környezetünket, és az egyéni jellegzetességek alapján azonosíthatók e "felhők" gazdái - erre a következteté...


Illegális bevándorlás - Elővigyázatosságra inti a lakosságot a Csongrád Megyei Kormányhivatal

A Csongrád Megyei Kormányhivatal szerint járványügyi teendő nincs, de felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy ne gyűjtsék be a megye déli részén, a határt illegáli...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^