Escherichia coli okozta enterális megbetegedések

Az Escherichia coli a bélben normális körülmények között is megtalálható, a normál bélflóra részét képezi.

E. coli | Hogyan támadnak a baktériumok?   SubRosa Kiadó | Milch, H & mtsai
A bélben évekig azonos lehet a coli flóra (állandó flóra), de a táplálék- és vízfogyasztás változásával megjelenhetnek "átmeneti" E. coli törzsek.

A normál collflóra bizonyos védelmet nyújt a bekerülő patogén baktériumokkal szemben. Az E. coli baktériumok bizonyos körülmények között azonban a bélben is megbetegedést okozhatnak.

(Tudnunk kell azt is, hogy a bélből kikerülve, az extraintestinalis fertőzésekben - húgyutak, légutak, idegrendszer - szintén fontos szerepet töltenek be. A bélfertőzéseket előidéző E colit összefoglaló néven enteropatogén E. colinak (EPEC) nevezzük. Az enteropatogén E. colinak számos válfaja ismeretes.

A csecsemők diszpepsziás megbetegedéséért felelős az egyik csoport. Ez az egy éven aluliakat betegíti meg.A kórokozó a fertőzött széklettel (gyakran a csecsemőt ápoló személyzet széklettel szennyezett keze, különféle tárgyak) kerül be az arra fogékonyak belébe. A kórokozó a vékonybélben fejti ki káros hatását. Tönkreteszi a bélnyálkahártyát és így megzavarja a csecsemőknél a tápanyagoknak a szervezetbe jutását.

Ezt úgy érik el az ebbe a csoportba tartozó E. coli baktériumok, hogy a felületükön olyan faktorokkal rendelkeznek, amelyek segítik a megtelepedésüket a vékonybélben. A bélnyálkahártyához odatapadt baktériumok azután károsítják a bélhámsejteket, sőt közéjük furakodva, még a bélfalban is roncsolást végeznek. Így azután nem csoda, hogy a károsodott bélfalon át nem tudnak a tápanyagok a szervezetbe bejutni.

A betegség néhány nap (egy hét) lappangás után kezdődik. A csecsemő étvágytalan, kedvetlen, súlynövekedése megáll, hőemelkedése van. Széklete lazább, annak szaga, színe megváltozik, a csecsemőnek hasi görcsei vannak. Sok esetben zajlik a fertőzés tünetmentesen is.

A legfontosabb teendő a megzavart só- és vízháztartás helyreállítása. Ha a diszpepsziáért felelős E colit sikerült kimutatni, megvizsgálják, hogy az milyen antibiotikumra érzékeny, és közlik a vizsgáló orvossal. Így azután célzottan, a megfelelő antibiotikumok alkalmazásával - és persze egyéb terápiás eljárásokkal - ma már leküzdhető ez a hatvanas években még életveszélyes megbetegedés.

A betegséget megelőzni a higiénés rendszabályok szigorú betartásával lehet. A beteg csecsemőt el kell különíteni, akár otthon, akár kórházban van. Arra is kell vigyázni, hogy más egy éven aluliakkal ne kerüljön kapcsolatba.

Mivel a csecsemő a székletével fertőz, a széklettel szennyezett tárgyakat (pelenka, pólyázóasztal, kéz, cumisüveg stb.) fertőtleníteni kell. Ha az ilyen csecsemő hozzátartozója más csecsemőkkel foglalkozik, szigorú szabályok írják elő, hogy ő sem dolgozhat addig csecsemőközösségben, amíg nem zárják ki a fertőzőképességét.

A másik enteropatogén E. coli-csoport minden korosztályt képes megbetegíteni. A vérhashoz hasonlóan véres, nyákos hasmenést okoz. A baktérium a vastagbélben telepszik meg, és behatol a bélhámba (invaziv). Ezek miatt nevezik ezt a csoportot enteroinvaziv E colinak (EIEC). A bélhámba bejutva károsítja a belet ellátó ereket is, ezért lesz a betegek széklete véres.

A betegség a széklettel szennyezett kéz útján terjed. Kevés csíra kell a "sikeres" fertőzéshez, ezért ha széklet jut be a környezetbe (víz, élelmiszerek), nagyobb járványok alakulhatnak ki.

A diszpepsziás csoporthoz hasonlóan a só- és vízháztartás helyreállításával és a célzott antibiotikus kezeléssel lehetséges.Megelőzni a higiéniás szabályok betartásával lehet. Széklettel szennyezett kéz mosása, fertőző beteg környezetében fertőtlenítő kézmosás. Ha a fertőző betegek vagy a velük kapcsolatba kerülők élelmiszerrel foglalkoznak, azokra szigorú rendszabályok vonatkoznak, hogy az élelmiszerek fertőzését elkerüljék.

A enteropatogén E. coli harmadik csoportját az enterotoxin-termelő E. coli (ETEC) képezi. Ez a kórokozó a kolerához hasonló toxint termel, és azokon a vidékeken (elsősorban a trópusokon) fordul elő, ahol a kolera is. A kórokozó a vékonybélben telepszik meg, a felszínén található speciális, tapadásra alkalmas "adhéziós faktora" (fimbria) segítségével. A megtelepedett kórokozó által termelt "enterotoxin" akadályozza a vékonybélben a tápanyagok felszívódását. A táplálékban előforduló ásványi sók (nátrium, klór) felszívódása károsodik, a bélben felhalmozódnak és vizet szívnak a bélfalból. Ezért lesz a betegek széklete a koleráéhoz hasonlóan vizes.

A betegséget a kórokozóval fertőzött élelmiszerek, a víz terjesztik. Mivel ez a baktérium nálunk nem, csak a meleg égövben fordul elő, a trópusokra utazókat támadja meg (ezért nevezik "utazók hasmenésé"-nek is), és az onnan hazajövők hurcolhatják be és adhatják tovább családtagjaiknak (akár fertőzött székletükkel, akár a trópusokról hozott fertőzött élelmiszerekkel).

Van az enteropatogén E. colinak egy nemrégiben (10-15 éve) megismert csoportja. Először Amerikában, Kanadában okozott, nem kellően hőkezelt húsok (marhahús, hamburger, tatárbifsztek), fertőzött tejtermékek (joghurt, sajt) által terjesztett járványokat. Minden korosztály megbetegedhet, de kisgyermekeknél (hároméves kor alatt) és idős embereknél súlyos, az egész szervezetet (vérereket, vérlemezeket, vesét) megbetegítő, néha halálos kimenetelű kórképpé alakulhat (hemolitikus urémiás szindróma [HUS], trombotikus trombocitopéniás purpura [TTP]). Ezt a fajta E. colit enterohemorrbagiás E. colinak (EHEC) nevezik. A kórokozó a vastagbelet betegíti meg, de - szemben az előző invaziv formával - nem a bélfalba jutással, hanem egy toxikus anyaggal károsítja a szervezetet. Az általa termelt toxint "verotoxin"-nak nevezik. Ez a felelős az érben, vérlemezeken, a vesében létrejött elváltozásokért.

Nagy tömegű véres székletürítés, hasi görcsök, haspuffadás a jellemzői. Láz nem mindig fordul elő. A súlyos szövődményben (HUS, TTP) a beteg elveszti eszméletét, ködös állapotba kerül, a vesék méregtelenítő hatásának károsodása miatt.

A kórokozó elpusztítása nem sok sikerrel jár, mert a megbetegedéseket a már általuk korábban termelt toxin váltja ki. A másik indok, amiért antibiotikum adása nem javasolt e betegségekben, mert az antibiotikum elősegíti a baktériumsejtekből a toxin-felszabadulást, és így súlyosbítja a kórképet. A bélmozgást csökkentő szerek szintén károsak lehetnek, mivel a bélmozgás leállításával gátolják a toxin kiürülését. Ezért nagy körültekintést igényel a betegek gyógykezelése. Súlyos esetekben kórházi gyógykezelés szükséges.

Mivel fertőzött élelmiszerek terjesztik, ne fogyasszunk nem kellően hőkezelt húsokat, nyers tejet, ne vásároljunk ismeretlen higiénés körülmények között (piacon, utcán) előállított élelmiszereket.

| E. coli
2007-11-27 10:50:16


Pásztorkutyákat vetnek be a vízpartok bakteriális fertőzései ellen

Hatékony fegyvernek bizonyultak a strandok kólibaktérium (E.coli) fertőzései ellen a border collie-k az Egyesült Államokban, a kutyák távol tartották a partoktól a sirá...


Elemezték a németországi járványt okozó baktérium DNS-ét

Az E.coli baktériumtörzs, amely több tucat ember haláláért felelős a németországi hasmenésjárvány kitörése óta, egy genetikai kombináció eredményeként jött l...


Orosz genetikus: a hasmenésjárványt okozó baktérium természetes úton nem fejlődhetett ki

Nem fejlődhetett ki természetesen úton az a korokozó, amely az immár sok országban dúló hasmenésjárványt váltotta ki - állítja Alekszandr Baranov, az orosz Tudomány...


Hasmenésjárvány: Tények és adatok

A 2011. május 22-én kezdődő, elsősorban észak-németországi területről kiinduló hasmenés járvány eddig több, mint 1400 esetben okozott betegséget, és a fertőzés s...


Német hatóságok: nem a spanyol uborka a "vétkes"

Mégsem a spanyol uborka a "vétkes" a Németországban terjedő és immár 15 halálos áldozatot követelő hasmenésjárványért - közölték kedden a hamburgi egészségü...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^