Hirdetés

A szervátültetés disznó kérdései

genetika, transzplantáció |

Népszabadság   Népszabadság

A közelmúltban Skóciában és Japánban kifejlesztett génmanipulációs módszereknek köszönhetően egy napon talán humán transzplantátumokként lesznek használhatók a sertések szervei.

Normálisnak végképp nem nevezhető az olyan terhesség, amikor az anyaméhben hetvenkét embrió van, és ezekből csupán öt éri meg a születés idejét. Az pedig még különösebb, hogy az anya és az újszülöttek között semmilyen rokonság nincs, hiszen ezek egy másik lény klónozott egyedei. Szerencsére e bizarr történet minden résztvevője sertés.

A kutatók már klónoztak egeret, birkát és szarvasmarhát, azonban idáig a sertésekkel nem boldogultak. Miért olyan lényeges mégis ez az állat? Az orvosok azt remélik, hogy a világszerte problémát okozó humánszerv-hiány csökkenthető az emberrel genetikailag összeférhetővé tett jószág szerveivel.

A sertés és emberi szervek mérete és szerkezete hasonló, azonban a disznók szervei olyan cukormolekulákat hordoznak, melyek vörös posztóként hatnak a humán immunrendszerre, és annak romboló hatású támadását váltják ki. Ha a klónozott állatokat úgy lehetne "megtervezni", hogy ne hordozzák ezeket a molekulákat, akkor a "humanizált" állatok szív-, máj- és vesedonorokként jöhetnének szóba. A közelmúltban Skóciában és Japánban különböző génmanipulációs módszereket fejlesztettek ki a fenti cél megvalósítására. A kutatóknak azonban még ki kell dolgozniuk azt is, milyen állattartási feltételek szükségesek azokhoz a disznókhoz, melyeknek szervei valamikor majd emberekben élhetnek tovább.

Az orvosok azonban egyelőre nem tudják, hogy az állati eredetű szervek mikor lesznek biztonságosan beültethetők az emberbe, mert egy további probléma is felvetődött. Egy amerikai vizsgálat során kiderült, hogy sertéssejtek blokkolt immunrendszerrel rendelkező egerekbe juttatását követően két hónap után a sertések örökítőanyagában megbúvó, röviden PERV-nek nevezett sertésretrovírus elszaporodott az egerekben. Már 1997 óta ismert, hogy a PERV megfertőzheti a sejttenyészetben szaporított emberi sejteket is, arra viszont nincs bizonyíték, hogy a sertésszövetet kapott humán betegek megfertőződtek volna. Az új járványtól való félelem miatt a kutatók a vírusgének donor sertésekből történő kiiktatását tűzték ki célul. A megoldást a géntechnológiai és a hagyományos állattenyésztési eljárások kombinációjától várják.

genetika, transzplantáció

2002-07-10 19:26:10

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop