Időzített bomba - a gyulladás

Ez a mindnyájunkban lezajló biokémiai folyamat az egészség és a gyógyulás sarkköve, ugyanakkor - ha nem tanuljunk meg karbantartásának fogásait - végzetes is lehet.

gyulladás, immunreakció, autoimmun betegség | InforMed Hírek9   InforMed | Dobos, L.
A tudósok lassan, de biztosan választ kapnak arra, hogyan működik a gyulladásos reakció, és arra is, hogy miként befolyásolhatjuk úgy, hogy az ne legyen ártalmas.

Az alábbiakban a gyulladásos folyamattal kapcsolatos öt meglepő ténnyel ismertetjük meg az olvasót.

A gyulladás a szervezet legjobb barátja és legádázabb ellensége

Gyulladás játszódik le bennünk, ha megcsíp egy darázs, elvágjuk a kezünket egy késsel, vagy pollen, netán vírus kerül az orrunkba. Erre valahogy reagál a szervezetünk, azaz a fehérvérsejtek beindítják a rövid távú védekezést a támadás ellen, a gyógyulás érdekében.

Sajnos előfordul, hogy ez a folyamat felborul, és az ismert „jóból is megárt a sok”-elv érvényesül. Ilyenkor jön létre a krónikus gyulladás, a védekező csapatok ugyanis nem vonulnak le a terepről. Az immunsejtek ekkor sok kárt tudnak tenni a szervezetben.

Miért fontos ez?

A gyulladás a sejtjeink egészségét biztosító alapvető mechanizmus, másfelől viszont szinte az összes betegség kapcsolatban áll ezzel a folyamattal.

Egyesek genetikailag hajlamosak a gyulladásra, azonban egyéni kontrollra is nyílik lehetőség. A kulcsszó a jól szabályzott, karbantartott gyulladás, amely akkor kapcsol be és ki, ha arra szükségünk van.

Mit tehetünk

Az elfogyasztott zsírok építőkövei mind a hasznos szerepet betöltő gyulladáskeltő hormonoknak, mint a gyulladáscsökkentő hormonoknak, amelyek a veszély elhárítása után megnyugtatják a szervezetet.

A légszennyezettség, a kórokozók, az étrend és más okok miatt erősen gyulladáskeltő környezetben élünk, ezért nehéz egyensúlyban tartani a gyulladás folyamatát. A legjobb eredményt az étrenden keresztül érhetjük el. Csökkentsük a gyulladáskeltő omega-6 zsírokat (állati zsiradék) és növeljük a gyulladásgátló zsírokat (omega-3, lazac és halolaj-kiegészítők).

Fontos tudni, hogy kétféle omega-3 létezik, a hosszú láncú (a halban) és a rövid láncú (a lenolajban, magvakban, dúsított termékekben). A kétféle zsírsav eltérően működik a szervezetünkben, és legtöbbünk szervezete nem jut elég hosszú láncú omega-3-hoz. Heti két adag tengeri hal elfogyasztása megoldja a problémát.

A krónikus gyulladás szinte az összes betegség kialakulásában szerepet játszik

Az autoimmun betegségekben a szervezet hiperaktív védekező mechanizmus révén önmaga ellen fordul. A leggyakoribb példák a szénanátha, a reumatoid artritisz, a köszvény, a kismedencei gyulladás, a vastagbélgyulladás és a burzitisz.

Hozzátehetjük még a fenti listához a következő betegségeket: rák, Alzheimer-betegség, 2. típusú diabétesz, magas vérnyomás, szívbetegség, Parkinson-betegség, csontritkulás, sőt még a depresszió is.

Miért fontos ez?

A kutatók szerint a hosszú élet és a jó életminőség titka az, hogyan tudjuk kezelni és kivédeni a krónikus gyulladást. Bár a fenti betegségek megnyilvánulásuk tekintetében ugyancsak eltérnek egymástól, sejt szinten igen sok a hasonlóság, illetve azonosság.

Mit tehetünk

A legfontosabb a gyulladásgátló, illetve -csökkentő étrend. Mivel szervezetünk a sejtek szintjén több károsodásnak van kitéve, mint amennyit elviselni képes, kialakul az ún. oxidatív stressz. Ez ellen kizárólag az elfogyasztott ételek gondos megválogatásával küzdhetünk.

Nem kell vegyésznek lenni ahhoz, hogy tudjuk, mely ételek tartalmazzák a legtöbb antioxidánst. Van három tulajdonság, a szín, az íz és az aroma, ezek hangsúlyos megléte erős antioxidáns tartalmat jelez.
  • az erősen színes, legfőképp vörös zöldségek, gyümölcsök (bogyók, padlizsán, piros szőlő, édesburgonya, sötétzöld leveles zöldfélék)
  • erősen aromás ételek (paprika, görögdinnye, paradicsom, keresztesvirágúak)
  • erős szagú ételek (hagyma, fokhagyma, póréhagyma)
A hájnak nem a látványa a káros, hanem az, ami benne van

Nem csoda, hogy az elhízást a diabétesztől az Azheimer-kórig oly sok betegséggel hozzák összefüggésbe. Az utóbbi öt évben derült ki a kutatók számára, hogy az elhízás a gyulladás egyik legfőbb oka.

A testzsír nem csupán a túl sok evés és túl kevés mozgás egyik esztétikailag nem kedvező következménye, hanem az anyagcsere szempontjából nagyon is aktív szövet, a gyulladáskeltő vegyületek forrása.

Miért fontos ez?

A túl sok zsírsejt elősegíti a gyulladás folyamatát, mert olyan hormonokat termel (ösztrogén, leptinek), amelyek jelzéseket küldenek az immunrendszerhez.

A has körül lerakódott zsír különösen veszélyes lehet, szemben a csípő- és combtájékon lerakódottal, mert még több ösztrogént és citokineket termel.

Mit tehetünk

Törekedjünk az egészséges testsúly elérésére és megtartására, ennek érdekében a legtöbb, amit tehetünk, a mozgás. Azon kívül, hogy így zsírt égetünk el, a heti 3-4-szeri élénk mozgás kontrollált terhelésnek teszi ki a szervezetet, és az immunrendszer megtanulja, hogy a sok energiát követelő állásból át kell térnie működésének fenntartó szintjére.

A testmozgás során ezen kívül endorfinok is termelődnek, amitől késztetést érzünk a további mozgásra.

Nem lehetünk úrrá a gyulladást kiváltó összes tényezőn, de törekedni kell rá

A gyulladáskeltő - tehát az immunrendszert beindító - hatóanyagok és ingerek mindenütt jelen vannak, a levegőben, ami belélegezünk, az UV-sugarakban, a takarításhoz használt tisztítószerekben, a sminkben, amit viselünk, a gyertyában, amivel hangulatvilágítást készítünk és a kórokozókban, amelyekkel találkozunk.

A krónikus gyulladás másik előidézője meglepő módon a hosszan tartó stressz. Gondoljunk csak arra, amikor valaki egy nyilvános beszéd előtt izzad és elpirul. Ez is gyulladásos reakció, csakúgy, mint amikor valakinek a nyakán piros foltok jelennek meg vita közben vagy megfájdul a feje és hevesen dobog a szíve, ha egész éjjel fent van.

Miért fontos ez?

A stressz kisebb, koncentrált dózisokban nem ártalmas, de ha a stressz állandósul, például valamilyen hosszú távú magánéleti konfliktus esetén, akkor állandósul az immunválasz is.

Azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy öregedő bőrünk több kórokozót enged át, amelyek gyulladást váltanak ki, és a korral együtt maga az immunrendszer is gyengül. Hasonlóan az étrendhez és a mozgáshoz, a legtöbb ember tudja kezelni érzéseit és a stresszt. Márpedig ha gyulladásról van szó, a szervezetünknek minden segítségre szüksége van.

Mit tehetünk

Az alapvető tanácsok: használjunk fényvédőt, mossunk gyakran kezet, mozogjunk sokat, tartsuk be a gyulladáscsökkentő étrendet és kerüljük az ismert mérgező anyagokat (ne dohányozzunk). Ezek mellett nem árt az érzelmi stresszt is a minimumra szorítani. Az alábbiakról is hajlamosak vagyunk megfeledkezni:
  • ne spóroljunk az alvással
  • kezeltessük a depresszió tüneteit
  • a rövid ideig tartó szorongás elkerülhetetlen, de kérjünk segítséget, ha tartósan szorongunk.
Gyulladások és allergiák, amelyekről nem is tudunk

Gyakori, hogy valakinek külön kezelik a bélgyulladását, a migrénjét, a krónikus fáradtság-szindrómáját vagy valami más krónikus betegségét, ám a mögöttes okot - például fel nem ismert ételallergia - nem kezelik. Fontos, hogy minden esetben keressük meg a probléma gyökerét. Mindig az egész embert kell kezelni, nem az egyes betegségeit.

Miért fontos ez?

A népesség mintegy 40 százaléka gluténérzékeny. Ez még nem azonos a cöliákiával, de ahhoz épp elég, hogy az illetőnek emésztési zavarai legyenek, puffadjon, vagy fáradtság kínozza, ha búzából készült ételeket fogyaszt. Hasonló tünetekkel jelentkezik a tejérzékenység is, és mindkettő a korral gyakoribbá válik.

Az emberi szervezet többféle gabona feldolgozására alkalmas, ám az utóbbi időben kizárólag a búzakészítmények terjedtek el. A búzafehérje irritálja a beleket, és gyulladást okoz, az emésztetlen fehérjék bekerülnek a véráramba, ahol a fehér vérsejtek idegen anyagként kezelik őket.

Mit tegyünk

Szervezetünk reakciójából következtethetünk arra, hogy érzékenyek vagyunk-e valamilyen ételre. Próbáljuk meg nem fogyasztani azt az ételféleséget két hétig, és figyeljük meg, hogy érezzük magunkat, eltűnnek-e a tünetek.

A módszer még akkor hatásos, ha nincs ételallergiánk, mert a problémás ételek egészségesebbekkel való helyettesítésével csak nyerhetünk.

Yahoo
| gyulladás, immunreakció, autoimmun betegség
2015-03-24 22:23:30


Gyulladásos és immunológiai betegségeket vizsgáló kutatás indult Szegeden

Gyulladásos és immunológiai betegségeket vizsgáló kutatás indult 1,5 milliárd forintos uniós és magyar támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) vezetésével.


Téli immunerősítő tippek

Az őszi- téli hónapokban immunrendszerünk aktivitása különösen gyakran kerül mélypontra. Ennek számtalan oka van, s nem lehet kizárólag a hideg rovására írni. Mivel...


A konyhasó hasznos is lehet

A túl sok konyhasó fogyasztása szívbetegséget okozhat, de van egy olyan előnyös oldala is, amivel eddig nem foglalkoztak, valószínűleg a szervezet ősi védekezése a bak...


Oxigénhiánnyal növelték az immunsejtek hatékonyságát

Oxigénhiánnyal növelte a vírusok és a rák ellen küzdő immunsejtek hatékonyságát egy kutatócsoport - adta hírül be kedden a Grazi Egyetemi Klinika.


Immunrendszerünk erősítése: zöldség- és gyümölcsválasztás

Ne mindig ugyanarról a helyről vásároljunk zöldséget-gyümölcsöt, főleg az őszi-téli időszakban fontos ez immunrendszerünk erősítése érdekében.


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^