Hirdetés

Az allergiás eredetű bőrbetegségekről

A bőrbetegségek jelentős részének a hátterében az immunrendszer (védekezőrendszer) működésének valamilyen zavara áll. Ezek közé tartoznak az allergiás mechanizmuson alapuló betegségek. Az allergia túlérzékenységet jelent, amikor a szervezet egy adott hétköznapi anyagra túlzott védekezéssel reagál, mintha az káros lenne. Azt az anyagot (molekulát), amely ezt a reakciót kiváltja, allergénnek nevezzük. A már kialakult érzékenység hosszú ideig megmarad. Az immunrendszer sejtjei az allergének ellen úgynevezett antitestet (ellenanyagot) termelnek, s ha e kettő találkozik, kialakul az allergiás reakció.

bőrgyógyászat, allergia, allergén |

Gyógy-ír   Kisalföld | Kiss, Zs.

Az allergiás reakciókat két csoportba oszthatjuk. Az első, az úgynevezett korai típusú érzékenység esetén a reakció az allergén ellenanyag találkozás után néhány perccel vagy órával végbemegy, ilyen például a csalánkiütés vagy az allergiás érgyulladások. A másik csoport, a késői típusú érzékenység kialakulásához 24-48 órára van szükség, ilyen például a szervezetben levő góc (idült mandulagyulladás, granulómás fog, epehólyag- vagy orrmelléküreg-gyulladás stb.) esetén a tenyereken, talpakon jelentkező, viszkető hólyagos elváltozás, a disidrózis vagy a legtöbb ekcémás bőrjelenség.

Fix gyógyszerkiütés a hónaljban.

Annyit még érdemes tudni az allergiáról, hogy az allergén antitest találkozás során biológiailag aktív anyagok, úgynevezett mediátorok keletkeznek, melyek felelősek a reakció során kialakult tünetekért. Ez közül az egyik legismertebb az úgynevezett hízósejtekből felszabaduló hisztamin, de szerepet játszhatnak egyéb, hasonló hatású mediátorok is, mint például serotonin, heparin, bradykinin, acetilkolin stb.

Csalánkiütés

A csalánkiütés a bőrön rohamszerűen és kínzó viszketéssel jelentkező fehér vagy vörös csalángöbök, csalánfoltok megjelenése, mely elnevezését a csalánlevél okozta bőrgyulladással való hasonlóságáról kapta. Maga a betegség sem egységes kórkép, a hátterében számos tényező állhat az ételektől kezdve a gócbetegségen keresztül a daganatos háttérig. Általában elmondható, hogy "normális" esetben a csalákiütés lezajlik néhány nap alatt. Ha a folyamat ráterjed a bőr alatti zsírszövetre is, akkor Quincke-ödémának nevezzük, ilyen például a szemhéjak kifejezett duzzanata vagy a gégevizenyő. Előfordulhat, hogy a hajszálerek a csalángöbben vörösvértesteket engednek át, ilyenkor bevérzéses jelleget ölthet a folyamat. Amennyiben 1-2 héten belül nem múlik, mindenképpen kivizsgálása javasolt.

Ekcéma

Az ekcémás bőrjelenségek ugyancsak nem egységes csoportot alkotnak, általánosságban ekcémának nevezzük azokat a kórképeket, melyekben a bőrön pír, vizes-csomós gyulladás, nedvezés, hámlás, bőrmegvastagodás, s mindezekkel viszketés, esetleg bőrszárazság és repedezés jár. Nemcsak késői allergiás túlérzékenység következtében alakulhat ki, hanem a bőrt érő ismételt idült kémiai és fizikai ártalmak miatt is. Gyakran családi hajlam áll a háttérben (például atópiás ekcéma, más néven tejekcéma). Az időbeli zajlása alapján lehet akut, akkor a gyulladás, nedvezés, pír, hólyagosodás dominál, később, mikor a folyamat idültté válik, már a bőrmegvastagodás, hámlás, repedezés jellemzi. Az allergiás hátterű ekcéma nemcsak az ártalom helyére korlátozódik, hanem más, távolabb eső bőrterületekre is kiterjed.

Diszhidrózis

A diszhidrózis a tenyéren, talpon főleg nyáron jelentkező viszkető-nedvező hólyagcsás kiütés, melynek hátterében általában valamilyen góc (baktérium, gomba, parazita stb.) kórokozója iránti túlérzékenység áll. Ezekben az esetekben a szervezet nem képes kiiktatni a fertőző ágenst, lényegében állóháború alakul ki a kórokozó és az immunrendszer között, ugyanakkor túl is lő a célon, a kiiktatás helyett túlérzékenységgel reagál. Fontos a góc felkutatása és kezelése.

Gyógyszerek által okozott kiütések

Gyógyszerek bőrön jelentkező mellékhatásai közé tartoznak a gyógyszerkiütések, melyek egy része allergiás eredetű. Ez utóbbira következtethetünk, ha a kiütés a gyógyszerszedés megkezdése után 1-2 héttel alakul ki, a gyógyszer abbahagyására magától is visszafejlődik, s ha újabb gyógyszerbevétel (ugyanaz!) ismételten kiváltja, illetve, ha ugyanazon a helyen jelentkezik (fix gyógyszerkiütés).

A kiütés hasonlíthat skarlátra, kanyaróra, rózsahimlőre, lehet csalánkiütés, allergiás érgyulladás pontszerű bevérzésekkel, csomós érgyulladás, vagy akár életet veszélyeztető, eszméletlenséggel járó, úgynevezett anaphylaxiás sokk. A fix gyógyszerkiütés általában kerek vagy ovális, tenyérnyi, akut esetben élénk vagy szederjesvörös, esetleg hólyagos bőrgyulladás, mely palaszürke vagy halványbarna pigmentációval gyógyul, helye megmarad hónapokig. Az adott gyógyszer ismételt bevételekor ugyanott újabb gyulladás lép fel. Valamennyi allergiás eredetű bőrjelenség esetén fontos a kezelőorvossal való konzultáció, egyértelmű gyógyszer-, illetve vegyszer-, fém- stb. érzékenység esetén az adott anyaggal való ismételt érintkezés kerülése, mivel az idült folyamatok kezelése sokkal nehezebb feladat, mint a friss, akut esetek megoldása, illetve megelőzése.

bőrgyógyászat, allergia, allergén

2002-07-18 14:41:59

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés