Heveny májgyulladás

A heveny (akut) vírusos májgyulladás olyan fertőzés, mely főképpen a májat érinti. Kórokozóként elsősorban ötféle vírussal kell számolni.

hepatitis vírusok | Máj- és epebetegségek   SubRosa Kiadó | Fehér, J.; Lengyel, G.
Ezek orvosi nevei: 1. hepatitisz A vírus (HAS; 2. hepatitisz B vírus (HBV); 3. hepatitisz C vírus (HC); 4. hepatitisz D vírus (HDD; 5. hepatitisz E vírus (HEG. Heveny májgyulladást még egyéb vírusok is okozhatnak, ezek közé tartozik az Ebstein-Barr, a cytomegalo-, a herpes simplex-, a Coxackie-, a rózsahimlővírus-fertőzés és a sárgaláz vírusa, továbbá ún. egzotikus vírusok, mint az Ebola-, Marburg-vírus. Májgyulladás kialakulhat bakteriális fertőzést követően is.

A hepatitiszvírusok<br>sémás szerkezete
A kép különböző hepatitisz vírusok szerkezetét a mutatja be.

A májgyulladás vírusai

Hepatitisz A vírus (HAS. 27 nm átmérőjű RNS vírus. Mivel a fertőzés idült alakba nem megy át, hordozó állapot nincs, a vírust a klinikailag tünetmentes akut esetek és a fertőzés késői, lappangó szakában levő vírusürítők képezik.

A betegség leggyakrabban széklettel szennyezett ivóvízzel, fertőzött élelmiszerekkel terjed; a rossz higiénés viszonyok, túlzsúfoltság hajlamosít a fertőzésre.

Hepatitisz B vírus (HBV. 42 mm átmérőjű DNS vírus, amelyet egyéb, állatokban betegséget okozó hepatitiszvírusokkal együtt a HEPADNA vírusok családjába soroltak. A vírusnak van egy külső burka és egy belső magva. A külső burok ismeretlen okokból nagy feleslegben termelődik a májsejtekben, s ez mint hepatitisz B felszíni antigén (HBsAg) mutatható ki a vérből.

A B vírus-fertőzés főképpen injekciókkal, vérkészítményekkel terjed. A HBsAg kimutatható a fertőzött személyek majdnem minden testnedvében: a nyálban, könnyben, ondóban, agyfolyadékban, hasűri folyadékban, ízületi folyadékban, gyomornedvben, mellűri folyadékban, vizeletben és ritkán a székletben is. Ezek közül leginkább az ondó és a nyál fertőz, a széklet gyakorlatilag nem. A nem injekciós terjedés módjai közül legjelentősebb az intim (főleg szexuális) kapcsolat és a terhesség, illetve szülés alatt létrejövő magzatfertőzés. A betegség idültté válhat, szemben az A vírus-fertőzéssel. A májrák kialakulásában is jelentős tényező.

Hepatitisz C vírus (HCV. A vérátömlesztéssel kapcsolatos hepatitiszek fő okozója. A betegség terjed szexuális, intim kapcsolat, anya-csecsemő kontaktus útján is. A B vírus-fertőzéshez hasonlít abban is, hogy legfontosabb terjesztői a tünetmentes hordozók. A betegség a B vírus-fertőzésnél valamivel nagyobb százalékban válik idültté.

A hepatitisz D vírus (HDD csak a B vírussal együtt képes megfertőzni valakit, vagy krónikus B vírus-fertőzésben szenvedő egyént képes megbetegíteni. Kétféle terjedés létezik: szoros személyes kontaktus útján vagy vérrel, vérkészítményekkel.

Hepatitisz E vírus (HEV). Az A vírushoz hasonlóan szennyezett ivóvízzel, élelmiszerrel terjed. Kimutatták előfordulását Indiában, Délkelet-Ázsiában, Afrikában, valamint Közép-Amerikában, továbbá olyan egyének esetében, akik ezeken a földrészeken jártak.

A hepatitisz E gyakrabban fordul elő felnőttekben, mint gyermekekben, az előfordulási arány különösen magas terhes nőkben. A hepatitisz E sohasem megy át idült májbetegségbe, és nem ismert krónikus hordozó állapot jelenléte sem.

A betegség lefolyása

A heveny vírushepatitiszek tünetei hasonlóak, de bizonyos apró klinikai jelek mégis segíthetnek a különböző típusú hepatitiszvírusok által okozott fertőzések elkülönítésében.

A bevezető szakaszt változó általános tünetek jellemzik: így étvágytalanság, émelygés, hányás, fáradtság, gyengeség, ízületi- és izomfájdalmak, fejfájás, fényérzékenység, torokgyulladás, köhögés, nátha előzheti meg 1-2 héttel a sárgaság megjelenését. A láz a vírusfertőzésre nem jellemző. A sárgaság megjelenése előtt a vizelet sötétté, a széklet világosabbá válik.

A szervi lokalizáció szakában megjelenik a sárgaság, az általános tünetek általában csökkennek. A máj megnagyobbodik, puha, sima felszínű, lekerekített szélű, nyomásra érzékeny, jobb bordaív alatti fájdalom kíséri, a lép is gyakran elérhető. Nem ritka a nyakon néhány nyirokcsomó borsónyi-babnyi megnagyobbodása.

A lábadozás alatt az általános tünetek megszűnnek. E periódus hossza változó, 1-12 hétig tart, általában B, C vírus-fertőzésben hosszabb, mint A vírus okozta hepatitiszben. Az A vírus okozta hepatitiszben a teljes klinikai és laboratóriumi gyógyulás a betegség kezdete után 1-2 hónappal, B, C és D vírus-hepatitiszek szövődménymentes eseteinek háromnegyed részében 3-4 hónappal a betegség kezdete után várható. Az esetek egy részében a laboratóriumi gyógyulás késik. A vírushepatitiszes betegek nagy hányadában a betegség nem jár sárgasággal.

A legjellemzőbb különbségek a következők: Az A vírus-fertőzés általában hirtelen, teljes jóllét közepette jelentkezik; gyakran jár magas lázzal, gyomorrontásra emlékeztető tünetekkel; általában fiatalabbakon jelentkezik, rossz higiénés körülmények elősegítik terjedését, lappangási ideje rövidebb, 15-45 nap. A B vírus-fertőzés kezdete nem hirtelen, hanem lappangó. Láz általában nem jellemző, gyakoribbak az ízületi és izomfájdalmak; lappangási ideje hosszabb: 30-180 nap, lefolyása elhúzódóbb. A C vírus-fertőzésre jellemző a lappangó kezdet, enyhe tünetekkel, jó a közérzet, viszont gyakori az igen elhúzódó enzimemelkedés, az egyszeri vagy többszöri visszaesés. Előfordulhatnak csalánkiütés vagy más allergiás reakciók, ízületi és izomfájdalmak, ritkán vér- és fehérjevizelés.

A D vírus-fertőzés létrejöhet heveny vagy idült B vírus-fertőzés jelenlétében. A klinikai, laboratóriumi eltérések megegyeznek az egyedüli B vírus-fertőzés esetén látottakkal.

A májsejtek működésének<br>károsodása heveny májgyulladásban
A kép játékosan mutatja be a májsejtek károsodását heveny májgyulladásban. A máj mindhárom fő funkciója (szintézis, méregtelenítés-kiválasztás, raktározás) károsodik; a máj csak nehezen tudja felépíteni a fontos alapanyagokat (1), visszamaradnak a szervezetben a különböző salakanyagok, mérgek (2); maga az epekiválasztás is károsodik (3), ezáltal a beteg bőre sárga, széklete pedig világos színű lesz.

Laboratóriumi vizsgálatok

A szérum-aminotranszferázszintek (aszpartát-aminotranszferáz - ASAT, régebbi nevén szérum-glutaminsav-oxálecetsav-transzamináz - SGOT; alanin-aminotranszferáz - ALAT, régebbi nevén szérum-glutaminsav-piroszőlősav-transzamináz - SGPT) a bevezető szakban nőnek, maximális szintek 400-4000 U/l között változnak; inkább az ALAT nő, az ASAT kevésbé. A szérum-bilirubinszint később nő, általában 90-360 mikromol/1 (5-20 mg/100 ml) körüli értékre. 360 mikromol/l (20 mg/100 ml) feletti koncentráció súlyos betegségre utal. A vérsejtsüllyedés általában gyorsult. A protrombinidő megnyúlása nem jó prognosztikus jel. Súlyos vírushepatitiszben vércukorszintcsökkenés is előfordul. A szérum-alkalikus foszfatáz normális vagy gyengén emelkedett. Az egyes vírusok alkotórészeinek, illetve az ellenük termelt ellenanyagoknak a kimutatása a vérből, a testnedvekből és a májszövetből, fontos részei a pontos diagnózisnak.

A betegség kimenetele és kilátásai (prognózisa)

Az A vírus fertőzés jóindulatú betegség. A betegek - a ritkán előforduló heveny májsorvadással járó eseteket kivéve - teljesen meggyógyulnak, idült betegség, vírushordozás nem fordul elő.

A B vírus fertőzés az esetek 5-10%-ában krónikussá válhat, tünetmentes vírushordozó állapot, idült májgyulladás, májzsugor lehet a következmény. A májrák kialakulásában a B vírus fontos szerepet játszik. A hevenyen kialakult súlyos májelégtelenséggel járó esetek legtöbbször (1-2%) B vírus-fertőzésben fordulnak elő.

A C vírus fertőzések nagy része (70-85%) is teljesen meggyógyul, enyhe lefolyású, de a legnagyobb százalékban (15-30%) a C vírus-fertőzés válhat krónikussá. Krónikus C vírus-fertőzés esetén a májrák előfordulása gyakoribb.

Gyógyítás

A vírus eredetű heveny májgyulladások túlnyomó többsége gyógyul, specifikus kezelésre általában nincs szükség. A beteg kórházi elhelyezése azonban indokolt, egyrészt a beteg elkülönítése miatt, mert már a bevezető szakaszban fertőzőképes - másrészt mert a betegség kezdetén nem lehet megjósolni a kimenetelt. Az ágynyugalom kedvez a gyógyulásnak, de nem kell túl szigorú legyen; viszont a túlzott megerőltetést kerülni kell. Nem szükséges az étrend szigorú megszorítása sem, javasolható nagy energiatartalmú, könnyen emészthető ételek fogyasztása. Fontos gondoskodni arról, hogy a széklet, vizelet, a vér ne lehessen a fertőzés forrása (rendszeres kézmosás).

Kerülni kell minden olyan gyógyszer adását, amely a májban metabolizálódik. Ha a májgyulladást epepangás is kíséri, klinikai tünetként viszketés jelentkezik, ilyenkor epesavkötő kolesztiratnin adása általában jó hatású.

A kórházból a betegek akkor engedhetők haza, ha a tünetek jelentősen javultak, az aminotranszferáz- és bilirubin-értékek lényegesen csökkentek, megközelítik a normális értékeket és a protrombinidő normális. Az aminotranszferáz- és szérum-bilirubinszint enyhe mértékű emelkedése nem akadálya a beteg fokozatos visszatérésének a normális aktivitáshoz. Az akut hepatitiszek teljes gyógyulása néha fél évig is eltarthat.

Vírus eredetű májgyulladásban ritkán ugyan, de kialakulhat ún. fulmináns hepatitisz. Ezt a súlyos mértékű májsejtpusztulással járó májgyulladást intenzív osztályon kell kezelni. A terápia célja a máj tehermentesítése, az életfunkciók fenntartása mindaddig, amíg a máj regenerációja végbemegy (kedvező esetben).

Megelőzés

Korábban csak passzív védőoltásra volt lehetőség, jelenleg a heveny májgyulladás vírusainak megismerése és immunológiai tulajdonságai miatt bizonyos esetekben aktív immunizálásra is van lehetőség.

Hepatitisz A.

A betegség kivédéséhez mindenfajta humán eredetű gamma-globulin-készítmény elegendő mennyiségben tartalmaz ellenanyagot az .A vírussal szemben. Ha a gamma-globulint a betegség megszerzése előtt vagy a korai lappangási szakban adjuk, képes meggátolni a klinikailag kifejlődő betegséget. Egyes esetekben a gamma-globulin kivédi a fertőzést, más esetekben olyannyira gyengíti, hogy a lefolyás klinikailag nem ismerhető fel. A végeredmény hosszú ideig tartó védettség lehet. A beteggel szorosabb kontaktusban lévőknek 0,2 ml/kg gamma-globulin adása szükséges, lehetőleg a korai szakaszban, de még két héttel a fertőzés bekövetkezte után is hatásos lehet. Nem szükséges védőoltást adni olyan egyéneknek, akik a beteggel szoros kontaktusban nincsenek, illetve azoknak, akiknek a vérében az A vírussal szembeni ellenanyag mutatható ki.

Mivel az A vírus-fertőzésben szenvedő beteg elsősorban székletével üríti a vírust, fontosa megfelelő higiénés rendszabályok betartása a fertőzés megelőzésére (rendszeres kézmosás étkezés előtt, WC használata után).

Hepatitisz B.

A humán gamma-globulin készítmény csak kis koncentrációban tartalmaz B vírus-ellenes antitestet, ezért nem véd a betegséggel szemben, alkalmazása nem ajánlott. A speciális körülmények között előállított hepatitisz B-immunglobulin (HBIG) nagy koncentrációban tartalmaz B vírus-ellenes antitestet, a fertőződés után 7 napon belül (lehetőleg 48 órán belül) csökkenti a klinikai megbetegedés kialakulásának valószínűségét, de nem védi ki az infekciót (fertőzést). Aktív immunizálásra baktériumok által termeltetett hepatitisz B felszíni antigént használnak. Ez a vakcina nagyon hatékonyan megelőzi a B vírus okozta fertőzést, a fertőzés bekövetkezte előtt és után is adható. A védőoltás hatékonyságát a specifikus ellenanyagok megjelenése jelzi a vérben, mely 3-5 évig tartó védettséget biztosít.

A B vírus elleni profilaxis (megelőző védekezés) csak a következő veszélyeztetett csoportoknak ajánlott: 1. egészségügyi dolgozók, akik gyakran kerülnek kapcsolatba fertőzött vérrel (például művese-osztályok, laboratóriumok, fertőzőkórházak); 2. betegek, akik művesekezelésben részesülnek, vagy gyakran nagy mennyiségű vért, vérkészítményt kapnak; 3. heveny B vírus-hepatitiszes betegek környezetében élők (házastárs, tartós szexuális partner); 4. egyéb csoportok: narkomániások, prostituáltak, azok, akik olyan területre utaznak, ahol a hepatitisz B vírus-megbetegedés gyakori. Nincs értelme beoltani a már B vírus-hordozókat és azokat, akiknek a vérében a B vírus-ellenes antitest kimutatható, mert ez utóbbiak immuninak azonos újrafertőződéssel szemben.

Hepatitisz B-immunglobulin és hepatitisz B-vírusvakcina együttes adása az expozíció után a következő esetekben ajánlott: születéskori fertőződés esetén rögtön a szülés után az újszülött esetében, valamint fertőzött anyaggal történő expozíció esetén (például tűszúrás, heveny B vírus-fertőzésben szenvedők szexuális partnerei).

A megelőzés fontos eszköze a véradók, rizikócsoportok tagjainak szűrése, a higiénés rendszabályok betartása (megfelelő sterilezés, egyszerhasználatos eszközök alkalmazása, a heveny B vírus-fertőzésben szenvedő beteg elkülönítése). A tartósan vírushordozó betegek véradók nem lehetnek, és ha fertőzőképességük mérsékelt is, a fogorvosuk, illetve esetleges műtét előtt a sebész tájékoztatása javasolt a vírushordozás tényéről; egyéb korlátozásra nincs szükség. Ha fertőzőképességük fokozott, a velük szoros kontaktusban élő személyek védőoltása szükséges.

Magyarországon a terhes nőket hepatitisz B vírus-hordozó állapotra vonatkozóan szűrővizsgálatban részesítik.

Hepatitisz C.

A C vírus-fertőzés megelőzése nem megoldott. A vérátömlesztés után esetlegesen kialakuló C vírus-fertőzés megelőzésére a gamma-globulin profilaxis általában nem hatásos. Egyéb úton (tűszúrás, szexuális kapcsolat, születéskori fertőződés) megszerzett C vírus-fertőzésben a megfelelően korán alkalmazott gamma-globulin hatásos lehet. Ilyenkor 0,6 ml/kg (csecsemőknek 0,5 mg) gamma-globulin adása szükséges.

Hepatitisz D.

A D vírus (delta ágens) által létrehozott betegséghez B vírus-fertőzés is szükséges. Ezért a megelőzésben a B vírus-ellenes védőoltás eredményes lehet.

Hepatitisz E.

Az egészségügyi, higiénés viszonyok általános javítása szükséges. Olyan humán immunszérum, melyet betegektől a betegség aktív fázisában gyűjtöttek, passzív védőoltásként alkalmazva hatásos lehet.

Diétás és életmódbeli tanácsok

Heveny májgyulladás esetén a legfontosabb a következők betartása: 1. alkoholos italok fogyasztásának kerülése; 2. ágynyugalom, fizikai megterhelés kerülése; 3. mennyiségileg és minőségileg is megfelelő táplálkozás.

Alkoholtilalom Az alkohol a tudományos vizsgálatok szerint májméreg, még akkor is, ha az emberek egy része tartós alkoholfogyasztás ellenére sem válik májbeteggé. Bizonyított, hogy a beteg máj különösen érzékeny az alkohol károsító hatására. Az alkoholos italok mindegyik formája káros hatású, így kerülendő mindenfajta bor, sör, likőr és egyéb égetett szeszes ital (pálinka, whisky) fogyasztása, még a diétás és barna söré is. Heveny májgyulladás után legalább egy évig tilos alkoholos ital fogyasztása normális májpróbák esetén is.

Fizikai megterhelés Az akut májgyulladás ideje alatt a betegek jobban érzik magukat, ha kerülik a fizikai megterhelést, és különösen a betegség első heteiben ágyban maradnak. Tapasztalat szerint a betegség lezajlása gyorsabb, a májműködési próbák gyorsabban javulnak ágynyugalomban. A betegség után átmenetileg csökkenteni kell a fizikai és szellemi megterhelést, a munkába állás fokozatos legyen. Versenyszerű sportolás a gyógyulás után legalább egy évig nem ajánlatos.

Táplálkozás Általános tanács: a májbetegeknek jól kell táplálkozniuk, nem szabad éhezniük. A táplálék legyen változatos, étvágygerjesztő és vitaminban gazdag. Fontos az is, hogy a gyomor ne legyen túlterhelt az egyes étkezések során, éppen ezért a gyakori, kis étkezések tanácsoltak, azaz naponta 5-6 alkalommal ajánlatos enni.

A diéta egyik vonása a zsírszegénység. Különösen az állati eredetű zsírok bevitelét kell csökkenteni (sertés- és baromfizsír, szalonna, zsíros húsok és húskészítmények, vaj, tejszín stb.). A zsírmáj könnyebben alakul ki zsírban gazdag táplálkozás esetén, ezért is szükséges a zsírfogyasztás korlátozása. A sovány húsokban és húskészítményekben, a tejben, a sovány túróban és tojásban levő zsiradék elegendő nemcsak májbetegségben szenvedők, hanem egészségesek számára is.

A szénhidrátok (cukor, kenyérfélék, burgonya, rizs) táplálékainknak fontos részét képezik, elsősorban azért, mert könnyen emészthetők, és jó energiaforrásként szolgálnak. Túlzott fogyasztásukat kerülni kell, mert a szervezetben felesleges mennyiség esetén általában zsír formájában lerakódnak. A cukrok helyett inkább keményítőtartalmú, illetve természetes cukortartalmú táplálékok alkossák a májbeteg diétájának fő részét, azaz gyümölcsök, zöldség- és főzelékfélék, valamint burgonya, rizs.

A májsejtek regenerációjához szükség van fehérjetartalmú tápanyagokra. A növényi eredetű fehérjék nem tartalmazzák mindazon aminosavakat, amelyek az egészséges életműködéshez szükségesek, ezért a növényi eredetű fehérjék mellett állati eredetű fehérje bevitelére is szükség van. Így tej, sovány tejtermék, sajt, tojás, sovány hús- és húskészítmény fogyasztása is javasolt. Általánosan elfogadott, hogy a napi fehérjebevitel testsúlykilogrammonként 1 gramm legyen (napi 60-80 gramm fehérje). Az idült májbetegségek bizonyos eseteiben a fehérjebevitel megszorítása szükséges, erről részletesebben az idevonatkozó fejezet után szólunk.

A főzelék- és zöldségfélék, saláták, gyümölcsök fontos ásványi anyagokat, vitaminokat tartalmaznak, fogyasztásuk kívánatos. Heveny májgyulladásban, valamint ezt követően mintegy fél évig a rostban gazdag ételek kerülendők puffasztó hatásuk miatt. A betegség lezajlása után előbb a rostokban szegényebb főzelékfélék (tök, karfiol, spenót, patisszon) fogyaszthatók, később fokozatosan a rostokban gazdagabb ételek. A fűszerezés, ízesítés javítja az étvágyat. Bármelyik használható közülük, túlzásoktól mentesen. Kávé, tea, kakaó szerepelhet a májbeteg étrendjében, ésszerű mennyiségben.

| hepatitis vírusok
2007-11-09 13:57:56


Vírusirtás: Minél előbb, annál jobb

A hepatitis C fertőzést régen sok érintett megbélyegzésként élte meg. Egyre többen tudják, hogy nem tehetnek a fertőzésről, de tehetnek azért, hogy vírusmentesek...


A jövőben szélesítenék a hepatitisz C vírus szűrését

A kormány szélesíteni kívánja a hepatitisz C vírus szűrésének lehetőségeit, emellett mindent megtesz azért, hogy minél több beteg kaphasson mielőbb hatékony kezelé...


Jobbik: hepatitisjárvány van Miskolcon

Hepatitisjárvány van Miskolcon - állította Pakusza Zoltán, a Jobbik miskolci önkormányzati képviselője hétfői sajtótájékoztatóján. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei K...


Észak-Magyarország: fertőző májgyulladás Borsodban

Jelentősen nőtt a fertőző májgyulladás miatt megbetegedettek száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - írta szerdai számában az Észak-Magyarország.


Fél év múlva üzembe helyezhetik az egyiptomi hadsereg hepatitis C elleni csodaműszerét

Fél év haladékot kért az egyiptomi hadsereg a hepatitis C fertőzést gyógyító csodaműszerének üzembe helyezése előtt - írta vasárnap az al-Ahrám című egyiptomi na...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^