Hirdetés
Őssejt terápia a szívinfarktus gyógyítására
Japán kutatók most elsőként indukált pluripotens őssejteket (iPS sejtek) használtak a szívinfarktus utáni károsodás helyreállításához majmokon. Eredményeiket a Nature című tudományos folyóiratban közölték.
Az érett sejtek őssejtekké történő átprogramozásáért 2012-ben a japán Jamanaka Sinja és a brit John B. Gurdon orvosi Nobel-díjat kapott. Az indukált pluripotens sejtekből a test valamennyi szövete kialakítható.
A makákók olyan főemlősök, amelyeknek a szövetpótlásban meghatározó szerepet játszó HLA-rendszere - emberi fehérvérsejt antigén fehérjecsoport - nagyon hasonlít az emberekéhez.
Az iPS technika kifejlesztése előtt a pluripotens őssejteket emberi embriókból tenyésztették. Létezik az őssejtek egy harmadik típusa is, amelyeket közvetlenül az emberi szervezetből lehet növeszteni, ezek a felnőtt őssejtek bizonyos szervek, köztük a szív mélyén találhatók a károsodott sejtek pótlására.
Az indukált pluripotens őssejteket mesterségesen hozzák létre szomatikus sejtekből. Az iPS sejtekből, hasonlóan az embrionális őssejtekhez, a test valamennyi szövete kialakítható.
Az indukált pluripotens őssejtekről régóta ígéretes sejtforrásnak tartják a szívizom károsodás kijavítására, de tenyésztésük a beteg saját sejtjeiből lassú, költséges, nehézkes, és a más ember sejtjeiből növesztett szívizomsejteket a beteg immunrendszere kilökheti, mint idegent.
A japán kutatócsoport egy makákó bőrsejtjeit használta fel. Átprogramozták őssejtté, hogy szívizomsejtet nyerjenek, felhasználva egy immunrendszeri sejtfehérjét, amely biztosította a kompatibilitást a donor és a befogadó között, hogy a szervezet ne azonosítsa idegenként a donort.
A sejteket öt infarktuson átesett majom szívébe ültették bele. A majmokat enyhe immunszupresszív gyógyszerrel kezelték és 12 héten át megfigyelték.
A sejtek javították a szívműködést, bár felléptek szívritmus zavarok, viszont az új sejteket nem lökte ki a szervezet.
Vannak még leküzdendő akadályok, például daganat kialakulásának kockázata, szívritmus zavar és a magas költségek - mondta a tanulmány társszerzője, de bizonyos abban, hogy az eljárást néhány év múlva már emberen is tesztelni lehet.
2016-10-13 10:50:06