A nitroglicerin-kezelésről
A koszorúérgörcs, angina pectoris megelőzésére ma már számos gyógyszer van forgalomban. Abban, hogy a kezelőorvos éppen melyiket választja ki adott beteg esetében, számos körülmény játszik szerepet.
A nyelv alá anginás roham esetén tablettával vagy spray-vel bejuttatott nitroglicerin naponta többször, a rohamok jelentkezésének számától függően adható. Hatása gyors, erőteljes és időben hamar lecseng.
A napi 2 alkalommal (reggel és délben) adagolt tabletta vagy kapszula a lecsengő vérszérumszint (hatáserősség) szempontjából bizonyos mértékű átfedést biztosít. Azonban a csúcshatás és a maradékhatás nap közben kifejezett ingadozást mutat.
A napi egy alkalommal adható, hosszú hatású nitrátok, az úgynevezett "depo" készítmények elhúzódó felszívódás és kiürülés miatt a nap folyamán csupán egy huzamosabb csúcskoncentrációt, s ehhez kapcsolódó elnyújtott maradékhatást biztosítanak.
Az éjszakára lecsengő nitroglicerin-vérszérumszint a hozzászokás és ezáltal csökkenő reakciókészség megelőzését hivatott szolgálni, melynek létjogosultságát egyesek vitatják. A legfontosabb elv, azt hiszem, ebben a kérdésben is az lehet: "nincs két egyforma beteg". Tehát az adagoláson belül akár a folyamatos nitroglicerin-hatás biztosítása is egyedi mérlegelést igényel. Tapasztalatok
A modern kezelések egyik újszerűnek mondható formája az, amikor a gyógyszer hatóanyagot a bőrön keresztül juttatjuk be a beteg szervezetébe. A nőgyógyászati kezelésben és a kardiológiában éppúgy sokéves tapasztalattal rendelkezhetünk ezen a téren, csakúgy, mint például a dohányzásról való leszokás kezelésében is alkalmazott "bőrtapasz" esetében.
Mindehez hozzátartozik az is, hogy a bőrön keresztül nemcsak tapasz formájában juttathatunk be nitroglicerint, hanem létezik transdermalis depo-spray is.
A nitroglicerin-tartalmú bőrtapaszok esetében, folytatva a fentebb megkezdett hatástartam-hatáserősség gondolatmenetet, a következő látható: a nitráttapasz felhelyezését követően gyorsan eléri a hatékony vérszérum-koncentrációt és ezt követően állandó szintet biztosít az alkalmazás teljes ideje alatt. Eltávolítás után pedig gyorsan csökken a gyógyszer-koncentráció. Ez utóbbi egyben arra is garancia lehet adott esetben, hogy a gyógyszerbevitel ellenőrzötten és hatékonyan felfüggeszthető (például jelentős vérnyomásesés esetén stb.). Ma már a tapaszoknak is alapvetően két formáját különböztethetjük meg:
- Hatása hamar kifejlődik
- A felszívódott hatóanyagmennyiség könnyen kontrollálható, nem befolyásolja a gyomornyálkahártya aktuális állapota (pl. szívelégtelenség miatt kialakult vizenyő, hányinger) avagy az étkezés.
- Hatása biztonsággal és bármikor felfüggeszthető.
- Nem terheli a májat.
- Egyenletes hatóanyagellátást biztosít.
- Különböző erősségekben és fajtákban is létezik.
- Bármely szőrtelen testfelületre felhelyezhető, nem muszáj a szív fölé ragasztani ahhoz, hogy hatásos legyen.
- Úszás vagy zuhanyozás előtt sem kell eltávolítani.
- A mátrixtapasznál egyértelmű, nem téveszthető, de a rezervoártapaszok esetében figyeljünk arra a felhelyezésnél, hogy a "testszínű" lapocska tartalmazza a hatóanyagot - nehogy a védőfóliát próbáljuk meg felragasztani! (Többször előfordult.)
- A tapaszok nem felezhetők, vagyis nem szabad kétfelé vágni.
- Akut, gyors hatás elérésére (angina pectoris esetén) nem helyettesíti a nyelv alá adható nitroglicerin-készítményeket!
2002-07-18 14:00:55