Hatékony érvédelem - Tanácsok az optimális koleszterinszint eléréséhez (II.)

Bár korántsem az egyetlen rizikótényező, de a magas szérum- (vér-) koleszterinszint egyértelműen összefügg a keringési és szívbetegségek, elsősorban az érszűkület és a szívinfarktus kockázatával. Cikkünk második részében is azzal foglalkozunk, miként érhetjük el, őrizhetjük meg az optimális koleszterinszintet.

koleszterin, érvédelem, keringés | Ideál - Reforméletmód magazin 2006 ;18(9):62-63   Celsus Kft. | Heinisch, M.
Ha többször eszünk keveset, a koleszterinszintünk alacsonyabb lesz.

Az étrend és az életforma fontossága

A magas koleszterinszintűeknek, ajánlatos kerülniük a nagy ételadagokat, inkább gyakrabban, kevesebbet kell enniük.

A testmozgás növeli a hasznos HDL-koleszterin szintjét. A káros LDL és az összkoleszterin szintje is jócskán leapadhat a mozgással. A rendszeresen sportolók között, ritkábban fordul elő szívbetegség.

Fontos! A 40 év fölöttiek, a szívbetegek vagy a szívbetegségre hajlamosak konzultáljanak orvosukkal, mielőtt elkezdik a rendszeres testmozgást, mert a túlzásba vitt sport szívinfarktust eredményezhet!

A túlsúly megnöveli a szívbaj kockázatát, részben azért, mert a súlygyarapodás során a HDL-koleszterin szintje is csökken. A fogyás során a szervezet kevesebb koleszterint termel, megnő viszont a HDL mennyisége, és lecsökken a triglicerid - a szívbaj másik előidézőjének - aránya. A súlycsökkenés általában leszállítja a vérnyomást is.

A dohányzás is azért veszélyes, mert csökkenti a HDL-koleszterin szintjét. A leszokással jelentősen csökkenthetjük a szívinfarktus kockázatát.

A kutatások szerint létezik egy „A-típusú viselkedés”, amelyben erősen szerepet játszik az indulat, a stressz és az idővel való versengés. Az, ilyen viselkedést tanúsító, férfiak a legtöbb kísérlet szerint jobban ki vannak téve a szívbaj kockázatának. Nőknél ezt nem mutatták ki. A stressz és az „A-viselkedés” a koleszterinszintet is növeli.

Hasznos étrend-kiegészítők és ígéretes kísérletek

A glükomannan vízben oldható rost, amelyet az Amorphophallus konjac nevű növény gyökeréből nyernek. A vizsgálatok rávilágítottak, hogy a glükomannan szedésével jelentősen csökkenthető a vér összkoleszterinszintje, LDL-szintje, a trigliceridek mennyisége, és bizonyos esetekben nő a HDL aránya. Ehhez napi 4-13 g-ot kell elfogyasztani belőle.

A C-vitamin megvédi az LDL-koleszterint a károsodástól. Egyes klinikai tesztekben a C-vitamin szedésével sikerült lecsökkenteni a kóros koleszterinszintet. A C-vitamin tehát több mechanizmus révén is védi az ereket.

A pantetén, amely a B5-vitamin - pantoténsav - egyik mellékterméke, szintén segíthet a szervezet által előállított koleszterin csökkentésében.

A króm szedésével látványosan javíthatunk koleszterinszintünkön. Az egyik tesztben a páciensek 500 mcg mennyiséget szedtek naponta, és ezt kombinálták napi rendszeres mozgással. Mindez 13 hét alatt közel 20 százalékkal csökkentette az összkoleszterinszintet.

A sörélesztő, amelyben könnyen oldható, biológiailag aktív króm van, szintén hatékonyan csökkenti a szérum koleszterinszintjét. Az eddigi vizsgálati eredmények szerint azok, akiknek vérében több a króm, kevésbé hajlamosak szívbetegségekre. A króm biztonsággal ajánlható napi mennyisége 200 mcg.

Fontos! A sörélesztőt nem helyettesítheti bármilyen, a kereskedelemben kapható élesztő! A sörélesztő kávéskanalanként csaknem 60 mcg krómot tartalmaz - az ajánlott napi adag tehát két kávéskanálnyi.

Nagy adagban (napi 2-3 g) szedve a niacin a B3-vitamin egyik formája - jelentősen csökkenti a koleszterinszintet.

Veszély! A napi 3-4 g mennyiségben szedett niacin különféle akut tüneteket, például bőrpírt, fejfájást, gyomorfájást - okozhat. De krónikus panaszokat is előidézhet: májkárosodást, cukorbajt, gasritist, szemkárosodást, némely esetben - a mérgezés miatt - köszvényt. Ezért ez a drasztikus kúra csak orvosi felügyelet alatt végezhető!

A niacinnak létezik egy másik változata, az inositol hexaniacinát, amely jóval kevesebb mellékhatást okoz.

A kísérletek szerint, akinek magas a vérkoleszterinszintje, általában túl kevés a réz a szervezetében. Egy ellenőrzött vizsgálatban a napi 3-4 mg réz szedésével az 50 év fölöttieknél 8 hét alatt sikerült az összkoleszterinszintet és az LDL szintjét is lecsökkenteni.

A béta-glükán olyan oldható rostmolekula, amely megtalálható a sütőélesztőben, a zabban és az árpában, sok orvosi gombafélében. Elsősorban a béta-glükánnak köszönhető, hogy a zabkorpának káros koleszterinszintet csökkentő hatása van. Az optimális eredmény elérése érdekében a vizsgálatokban napi 2900-15 000 mg béta-glükánt alkalmaztak.

Vannak olyan vizsgálati eredmények is, melyek arra utalnak, hogy a kalciumpótlás elősegíti a koleszterincsökkenést. Ennek oka valószínűleg az, hogy a kalcium összekapcsolódik az étkezési zsírral, és meggátolja a felszívódását. Napi 800-1000 mg kalciumnál többet azonban nem ajánlatos szedni ebből a célból.

Egy tesztben megállapították, hogy az E-vitamin növelte a védő HDL-koleszterin mennyiségét. Bár az E-vitaminnal kapcsolatban még vizsgálatok folynak, az orvosok egy része minden páciensnek napi 400 IU mennyiséget ajánl a szívinfarktus megelőzésére.

Az L-karnitinra a szívizomnak van szüksége a zsír energiává alakításához.

A magnéziumra azért van szüksége a szívnek, hogy megfelelően működhessen. Bár még nem ismerjük a pontos hatásmechanizmust, a tesztek szerint szedésével - 430 mg naponta - csökkenthető a koleszterinszint. Akárcsak az L-karnitin, a magnézium is sok esetben növelte az infarktuson átesett betegek túlélési esélyét.

A kondroitin-szulfát számos előzetes tesztben leszállította a vér koleszterinszintjét. Az évekkel ezelőtt szívinkfarktuson átesett pácienseken végzett vizsgálatokban ez az anyag jelentősen csökkentette az újabb szívroham kockázatát. A napi adag 500 mg volt.

Noha a lecitinről bebizonyosodott, hogy növeli a HDL és csökkenti az LDL szintjét, egy másik kísérletben kiderült, hogy ez a pozitív hatás a lecitinben lévő, többszörösen telítetlen zsírsavaknak köszönhető.

A méhpempő a kutatások szerint visszaszorítja a nikotin koleszterinnövelő hatását. A koleszterinszint-csökkentő kísérletekben 50-100 mg napi mennyiséget használtak-belőle.

A búzacsíraolajban található octacosanol nevű anyag bizonyos országokban étrendkiegészítőként is kapható. Ez az anyag a kísérletek tanúsága szerint úgy változtatja pozitív irányba az LDL-HDL arányát, hogy csökkenti a máj képezte koleszterin mennyiségét.

A természet patikája

A kutatók többféle természetes anyaggal is kísérleteztek a koleszterinszint csökkentése céljából. A Monascus purpureus nevű növényben található a monacolin K nevű anyag, ami leblokkolja a májban található, a koleszterin előállításáért felelős kulcs-enzimet. Ez a - lovastatin-hatóanyagú - vegyület gyógyszer formájában is beszerezhető.

Az ájurvédikus gyógyászatban bevált az indiai bolhafűmag - psyllium - és a guggul. A tradicionális perzsa gyógyászatban az Achillea wilhelmsii nevű gyógynövényt használják. Kínában elterjedt a fo-ti nevű növény gyökerének teaként való fogyasztása, Japánban pedig felváltva ajánlják a jamszgyökeret és a maitake nevű gombát.

A görögszénában van egy vegyület, ami gátolja a belekben történő koleszterinfelszívódást, valamint a máj koleszterintermelését, a lucernában lévő szaponinok blokkolják a koleszterin felszívódását, és megelőzik a meszes plakkok lerakódását az érfalra. Ám a nagy mennyiségben -napi 80-120 g -szedett lucerna rongálhatja a vörösvértesteket.

H. M.
| koleszterin, érvédelem, keringés
2006-09-11 13:00:09


Fertőzés okozná az érelmeszesedést?

Nem a vérben lévő zsírok, hanem az erek külső falának vérellátási zavara állhat a szívinfarktust is okozó érelmeszesedés hátterében egy német szívsebész szerint...


Kuruzslás

Érelmeszesedéses embereket kezelt engedély nélkül, engedélyezetlen szerrel egy négytagú - egy biológusból, két orvosból és egy ápolóból álló - csoport Miskolcon ...


Most akkor használ-e a kávé vagy nem?

Napi néhány csésze kávé elfogyasztása segíthet elkerülni a szívbetegség ismert kockázati tényezői közé tartozó érelmeszesedést - állapították meg dél-koreai k...


Aki több halat eszik, növeli a HDL, azaz a jó koleszterin szintjét

Aki több halat eszik, növeli a jó koleszterin, vagyis az érfalakat védő HDL szintjét, ezzel csökkenti a szívbetegségek kockázatát - állapította meg egy finn kutatás.


„Jó” koleszterin: nem is annyira jó?

Éveken át sulykolták belénk, hogy az LDL a „rossz” koleszterin, amely fokozza, míg a HDL a „jó”, amely csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázat...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^