Az érelmeszesedés (arterioszklerózis)
Az arterioszklerózis általános érbetegség, melynek vezető tünetei attól függenek, hogy mely érterületek érintettek a legsúlyosabban. Az agyat, a szívet, a veséket, a végtagokat és egyéb életfontosságú szerveket károsító hatása révén az érelmeszesedés a vezető megbetegedési és halálok a fejlett országokban és hazánkban is.
Addig, amíg a meszes felrakódás nem okoz számottevő szűkületet, az érfal egésze nem sérül meg, illetve nem jelentkezik vérrögösödés (trombózis), az érelmeszesedés teljességgel tünetmentes. A tünetek általában fokozatosan lépnek fel, ahogy a zsírosmeszes felrakódás lassan beszűkíti az ér űrterét. Ilyenkor kezdetben csak akkor jelentkeznek tünetek, mikor fizikai terheléskor a szervhez futó artériában a véráramlás a szűkület miatt nem fokozódhat. A terhelésre jelentkező angina vagy a gyalogláskor fellépő alsó végtagi fájdalom (időszakos sántítás) ilyen kezdeti tünetek.
Amikor azonban egy nagy artéria hirtelen elzáródik, heveny rögösödés, vagy az arterioszklerotikus terület kásás anyagának az eret eltömítő hatása miatt, drámai tünetek léphetnek fel, melyek súlyossága természetesen az érelzáródás helyétől függ, továbbá attól, hogy az elzáródott ér által ellátott terület hozzájuthat-e más, nyitva maradt éren keresztül a létfontosságú vérmennyiséghez. Olykor, megfelelő, ún. kollaterális keringés esetén egészen nagy verőerek, például a belső fejverőér teljes elzáródása tünetek nélkül következhet be, ilyenkor azonban az ellenoldali, a pótló vérkeringést biztosító verőér elzáródása hozhat létre a későbbiekben igen súlyos, heveny idegrendszeri működéskiesést.
2002-12-30 17:42:48