Erősödnek a génsebészettel előállított növényekkel kapcsolatos félelmek az Egyesült Államokban. Egyes kutatók attól tartanak, hogy a biotechnológia kicsúszik ellenőrzésük alól, és emiatt váratlan veszedelmek leselkednek az emberiségre. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium úgy tervezi, korlátozza a génsebészettel előállított növények kereskedelmét. Célja, hogy csökkentse az új, veszélyes növényi vírusok keletkezésének kockázatát.

A génsebészek a növényekbe ugyanis vírusok örökítő anyagának darabjait ültetik, hogy ellenállóbbá tegyék őket a betegségekkel szemben. Egy biotechnológiai óriás cég, a Monsanto csak engedélyre vár, hogy piacra dobhasson egy új burgonyafajtát. Ez burgonyalevél-vírusból származó, sokszorosító fehérjét kódoló gént tartalmaz. A mezőgazdasági minisztérium lehetségesnek tartja, hogy a gének más kórokozókba is átkerülnek, és új vírushibridek, veszedelmes betegségek termelődnek. Ezért javasolják, hogy szabályok rögzítsék a bevitt örökítőanyag-darabok hosszát, és úgy vélik, nem tanácsos olyan géneket beültetni, amelyek működő fehérjéket kódolnak. A minisztérium különösen a vírusok sokszorozását beindító gének miatt aggódik. A géntechnológia pártolói azzal érvelnek, nincsenek bizonyítékok arra vonatkozólag, hogy a rekombináció - az örökítő anyag kicserélődése a vírus és a növények között - veszélyes vírusokat eredményezne, és szerintük ellenőrzött körülmények között a szupervírusok kialakulásának kockázata minimálisra csökkenthető. A géntechnológiával foglalkozó kutatók és a virológusok többsége is ezt a véleményt vallja.

Tény viszont, hogy a vírusok átvehetik a transzgenikus - idegen örökítő anyagot hordozó - növények egyes tulajdonságait. Az esetleges rekombináció tehát mindenképp kockázattal jár. Vannak olyan vírusgének, amelyek elősegítik, hogy a kórokozó hatékonyabban átkerüljön egyik sejtből a másikba, vagy hogy több növényfajt is megfertőzhessen. Ha ezek a tulajdonságok géncsere útján veszedelmes vírusokba kerülnek át, bizony komoly kár keletkezhet. Szerencsére úgy tűnik, hogy az így kialakult új vírusok mindig hátrányban vannak a természetben előfordulókkal szemben. Ha meg is jelennek, azonnal el is tűnnek, alulmaradnak a létért folyó küzdelemben.

Allen Miller iowai növényvirológus szerint nagy a géncsere esélye, mivel a transzgenikus növények állandóan, minden sejtjükben tartalmazzák a vírusgéneket. Ha milliónyi hektáron, óriási tömegben termelik őket, ez az esély megsokszorozódik, és elméletben lehetőség van arra, hogy az újonnan kialakult vírus nem gyenge, hanem erős és fertőzőképes lesz. Egyes kutatók ezért úgy vélik, a kockázat talán nagyobb, mint amit a biotechnológiai vállalatok bevallanak. D’Ann Rochon kanadai növényvirológus uborkamozaik-vírussal végzett kísérletei során bizonyította be, hogy lehetséges az örökítő anyag csereberéje. Olyan vírussal fertőzte meg a növényeket, amelyből hiányzott az a gén, amely lehetővé teszi, hogy a vírus egyik sejtből a másikba vándoroljon. Ezek a vírusok tehát ártalmatlanok voltak. A növények örökítő anyaga azonban tartalmazott egy másik vírusból származó hasonló gént. A fertőzés után életképes, működő mozaikvírusok alakultak ki a növények egynyolcadában. Ezek pedig biztosan örökítőanyag-cserével keletkeztek. Tíz nap alatt a növényekben lezajlott minievolúcióval nagyon erős vírusok szelektálódtak.