A newcastle-i egyetem és a londoni Kings College kutatói az ember és a tehén közös embrióját őssejtkutatási célokra kívánják felhasználni. Az embriót mindössze néhány napig szándékoznak életben tartani.

Az őssejtkutatás az orvostudomány egyik legígéretesebb területe. Az ötnapos embriókban igen sok őssejt található, ezek bármely más sejtté vagy szövetté képesek átalakulni. A tudósok az őssejteknek éppen ezt a tulajdonságát kívánják hasznosítani, hogy a Parkinson-kórt, az Alzheimer-kórt és a stroke-ot kezelni tudják.

A gond az, hogy a kutatási célokra nem áll elegendő humán petesejt rendelkezésre, kinyerésükhöz ráadásul a nőkön műtétet kell végrehajtani. Ezért akarnak a tudósok tehénből vett petesejttel dolgozni. Emberi DNS-t ültetnének a tehén petesejtjébe, amelynek előzőleg eltávolították a genetikai anyagát, majd ugyanazzal a technikával, amellyel Dollyt, a bárányt előállították, embriót hoznának létre.

Az így létrejött embrió 99,9 százalékban humánembrió lenne, az egyetlen elem, amely a szarvasmarhától származna, a sejtmagon kívüli DNS. Technikai értelemben ugyanakkor itt két faj keresztezéséből létrejött egyedről beszélhetünk. A cél az, hogy a hatnapos embrióból őssejteket vonjanak ki, majd elpusztítsák.

A katatók azt is meg kívánják vizsgálni, hogyan programozódnak újra a sejtek a fúzió után, hogy meglássák, vannak-e olyan használható folyamatok, amelyeket laboratóriumban meg tudnának ismételni. – Ha megtanuljuk a petesejttől, hogyan lehet embrionális őssejtet létrehozni anélkül, hogy állati petesejt kelljen hozzá, egy nap majd a ma még gyógyíthatatlan betegeken is segíteni tudunk – mondja dr. Lyle Armstrong, a kutatás vezetője.

A technika jelenlegi fejlettsége mellett női petesejtek százai kellenek ahhoz, hogy egyetlen embrionális őssejt-vonalat létre tudjanak hozni. Ezért a kutatók jobbnak tartják, hogy nem emberi petesejteket használjanak fel kutatási célra.

– Úgy gondoljuk, hogy a betegségspecifikus humán embrionális őssejt-vonalak kifejlesztése olyan egyedektől, akik neurodegeneratív betegségekben szenvednek, ösztönözni fogja mind az alapkutatást, mind új gyógyszerek létrehozását – mondja a kutató.

A tervezett eljárást egyesek támadják, mondván, a cél nem szentesíti az eszközt, és hogy végső soron az emberi méltóság forog kockán. Míg ők fenntartásokkal élnek a kísérlet etikai vonatkozásai miatt, dr. Evan Harris liberális demokrata parlamenti képviselő, a tudományos és technikai vegyesbizottság tagja így vélekedik az aggályokról: – Ha az emberek profitálhatnak a klónozási technikák tökéletesítéséből, vagy az így létrejött őssejtek kutatásából, akkor éppen az lenne erkölcstelen, ha ezt megakadályoznánk.

BBC News