Hirdetés

Kommentár: Tiszteljük az Élet Könyvét

A Boston Globe így ír szerkesztőségi cikkében:

humán genom, emberi genom, gén, genetika, Élet könyve, emberi |

The New York Times Health News Service   Medincorp

Számos hasonlattal éltek a tudósok és a politikai vezetők, amikor hétfőn az emberi géntérkép elkészültét bejelentették és jelentőségét méltatták. Hasonlították a Naprendszer első térképéhez, a holdraszálláshoz, az antibiotikumok felfedezéséhez, az elemek periódusos táblázatának megalkotásához. Az egyik mérföldkő a körülöttünk levő természet megértésének folyamatában, az atom titkainak megismerése, meglehetős kevés figyelmet kapott, pedig az vezetett mind a nukleáris fegyverek, mind az atomenergia vitatott kérdésköreihez.

Pedig mégis az volt az a nagy ugrás az emberi tudásban, amely a legtöbb hasonlóságot mutatja az Élet Könyvének dekódolásával. A magfizika isteni hatalmat adott az ember kezébe, képes lett elpusztítani, vagy legalábbis lakhatatlanná tenni a Földet. Ha megismerjük a nukeotidek bámulatra méltó összevisszaságát, amint egymásra tekerednek az emberi kromoszómákon, az azzal az isteni hatalommal jár, hogy meg tudjuk változtatni az eljövenő generációk genetikai arculatát.

A hétfőn bejelentett monumentális eredményt most nemzetközi beszélgetésnek kell követnie arról, hogyan tovább.

A háború nyomása alatt az Egyesült Államok 1945-ben használta az atombombát, még mielőtt nyilvános vitát folytattak volna, bölcs dolog-e használni. Mivel a genom bonyolult térképe még csak annyira kezdeti lépés mind a génterápiában, mind a génsebészetben, több időt kellene hagyni arra, hogy foglalkozni lehessen a hérfői bejelentés által felvetett etikai kérdésekkel. A legsürgősebb az, hogyan lehet megvédeni az egyént, nehogy génjei alapján megkülönböztetett eljárásban legyen része akár munkaadói, akár biztosítói részéről.

Emögött rejlik egy mélyebben szántó kérdés is: mesterkedhetünk-e genetikai örökségünkkel, hogy "designer babákat" alkossunk? Csábító például kiiktatni a sarlósejt-vérszegénységet okozó gént, de akkor eszünkbe kell hogy jusson, ugyanez a gén véd a maláriától. A természetnek 4 milliárd évébe került, hogy megírja az Élet Könyvét, ha sikerült megfejteni a kódjait, újraírhatjuk-e egyetlen évtized alatt?

Gratulálunk a tudósoknak, hogy eljutottak ide, ráadásul hamarabb, mint bárki is gondolta volna. Most rajtunk múlik - valamint politikai és spirituális vezetőinken - hogy eldöntsük, hogyan használjuk a legjobban a tudásnak ezen új adományát.

Megjelent: The Boston Globe

humán genom, emberi genom, gén, genetika, Élet könyve, emberi

2002-07-31 17:26:57

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop