Hirdetés

Bemutatták a Fehér Házban a "csodatérképet"

WASHINGTON - Hétfőn két tudóscsapat jelentette be, hogy befejezték az ember genetikai kódjának megfejtését, ami lehetővé teszi, hogy fellendüljön a gyógyszerek és a diagnosztikai tesztek gyártása, bár a program új etikai kérdéseket vet fel.

humán genom, gén, genetika, emberi genom, géntérkép |

The New York Times Health News Service   Medincorp | Abate, T.; Lochhead, C.

A Fehér Ház-beli ünnepség, amelyen részt vett J. Craig Venter, a marylandi Celera Genomics elnöke és Francis Collins, a National Human Genome Research Institute igazgatója, feltette a koronát arra a több éves munkára, amit az ember génállományának feltérképezésére fordítottak a tudósok.

Feltárult a Fehér Ház díszes Keleti Szobájának ajtaja, megjelent Clinton elnök, két oldalán Venterrel és Collinsszal, akik felidézték, amint két évszázaddal ezelőtt Thomas Jefferson elnök ugyanebben a teremben megtekintette Észak-Amerika Lewis és Clark-expedíciók által készített "pompás térképét".

"Ma itt van velünk az egész világ a Keleti Szobában, hogy megtekintsen egy még nagyobb jelentőségű térképet - mondta Clinton. - Minden kétséget kizáróan ez a legcsodálatosabb térkép, amelyet az emberiség valaha is alkotott."

A géntérkép ugyanakkor minden bizonnyal a legrejtélyesebb térkép is, ami valaha készült. Több mint 3,1 milliárd apró kémiai információból áll, amelyeket négy betű, az A, T, G, és a C jelöl, és amelyek időről időre, végeláthatatlan folyamatban ismétlődnek.

Collins szerint ha a génkódot normál papírlapra nyomtatnák ki, a köteg olyan magas lenne, mint a Washington-emlékmű. És ha valaki elkezdené hangosan felolvasni, betűnként egy másodperces sebességgel, a felolvasás 100 évig tartana, tette hozzá Venter.

"De azt hiszem, Önök itt mind előbb elaludnának" - tette hozzá.

A Fehér Ház-beli bemutatón, amelyet Tony Blair brit miniszterelnök londoni ceremóniájával egy időben tartottak, hogy a vállalkozás nemzetközi jellegét hangsúlyozzák, Clinton elnök azt mondta, hogy az orvosok a tudást arra használhatják majd fel, hogy "genetikai gyökereiket támadva meggyógyítsanak olyan betegségeket, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-betegség, a cukorbaj és a rák."  

A tudósok szerint azonban sok munka van még hátra a DNS-szakasz első vázlatos képének kiegészítése terén.

Egyik tudóscsapat sem tudta megbecsülni az emberi DNS-ben található gének számát. A hétfői bejelentés előtt sok tudós úgy tudta, hogy mintegy 100 ezer emberi gén létezik. Collins azonban hétfőn azt mondta, hogy a szövetségi tudósoknak csupán 38 ezret sikerült biztonsággal azonosítani. Bár a végső szám valószínűleg magasabb lesz, ez az előzetes becslés ellentmond annak, amit a tudósok még néhány hónappal ezelőtt is hittek.

A gének megtalálása azért olyan nehéz, mert csupán az 5 százalékát alkotják az emberi DNS-nek, és a tudósok nem tudják, hogyan lehet elkülöníteni ezeket a kódolási régiókat. És nem tudják a funkcióját a DNS maradák 95 százalékának sem.

De a gének megtalálása semmiség lesz ahhoz a sokkal összetettebb feladathoz képest, hogy rájöjjenek, miként vezényli a sejtek millióiban egyidejűleg működő többezer gén úgy a működését, hogy létrejöjjön az a mindennapos szimfónia, amit életnek nevezünk.

"Kevesebb, mint 1 százalékát tudjuk annak, ami szükséges ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, hogyan működik az emberi szervezet" - jelentette ki Venter.

Eric Lander, az MIT genetikusa, aki a bostoni Whitehead Institute-on vezeti a közalapítványból finanszírozott genomkutató központot, úgy vélekedett, hogy a hétfői bejelentés egy fél évszázados munka csúcspontját jelenti.

"Félidejéhez érkezett a genetika - mondta Lander. - Mindez valamikor a századfordulón keletkezett. Most kezdődik a valóban izgalmas második félidő." Bár mind Collins, mind Venter csupa mosoly és gratuláció volt az ünnepségen, a múltban nemegyszer csaptak össze céljaik és stratégiáik különbözősége miatt.

Collins a vezetője a 10 évvel ezelőtt kezdődött kormányprogramnak. Azóta az Egyesült Államokban és 5 másik országban 16 laboratórium működik a program keretében. Minden este a tudósok nemzetközi csapata ingyen bocsájtotta közre az interneten genetikai felfedezéseit.

Venternek nem tetszett az állami projekt lassú tempója és 1998-ban magántámogatással létrehozta a Celerát, azzal a céllal, hogy előbb befejezi a géntérképet, mad pénzt kér érte a biotechnikai és gyógyszergyártó cégektől, ha rá akarnak menni a magánkézen lévő gén-adatbankjára.

Clinton a Fehér Ház-beli beszédében tudván, mennyire félreértette a Wall Street a márciusi beszédét a genom-projektről, hangsúlyozta, hogy a "biotechnológiai cégek igen fontos szerepet játszanak" a nyers genetikai tudásnak "életmeghosszabbító" gyógyszerekké és diagnosztikai tesztekké való átalakításában.

Clinton érintette a génekről való új tudás által felvetett etikai és társadalmi problémákat is, például, hogy a biztosítók vagy a munkaadók visszaélhetnek valakinek a génprofiljával.

"Garantálnunk kell, hogy a genetikai információt ne lehessen arra használni, hogy általa egyéneket vagy csoportokat stigmatizáljanak" - mondta az elnök.

Közös sajtóértekezletükön Collins és Venter hangsúlyozták a genetikai magánszféra sérthetetlenségét. A Time/CNN nemrégiben végzett közvéleménykutatása szerint a megkérdezettek 75 százaléka nem akarja, hogy a biztosítója birtokába jusson a géntérképének, míg 84 százalékuk a kormánytól kívánja elzárni az ilyen információt.

Venter szerint a tudósoknak kell szigorú génjogi törvényeket kezdeményezniük, ha azt remélik, hogy elkerülhetik azt, hogy az emberek bizalmatlanok legyenek a génkezelt élelmiszerekkel szemben.

"Helyesen kell cselekednünk, úgy, hogy az emberek ne féljenek genetikai teszteket csináltatni, amely óriási hasznukra válhat" - tette hozzá Collins.

Bár közös megjelenésük fontos állomása volt a köztük levő viszony enyhülésének, Collins és Venter még nem teljesen simítottak el minden ellentétek kettejük között. Kijelentették, remélik, hogy közösen fogják publikálni eredményeiket egy tudományos folyóiratban és együtt tudnak működni az adatok elemzésében, de a részleteket még nem egyeztették.

Kettejüket az elmúlt hétfőn a teljesítményük nagyszerűsége kapcsolta össze.

A mélyen vallásos Collins szerint a géntérkép "az első bepillantás az ember használati utasításába, amelyet eddig csak Isten ismert."

Venter, aki a vietnámi háborúban volt mentős, elmondta, hogy látta, amint egyesek túléltek rettentő sérüléseket, míg mások egészen kis sebükbe haltak bele. "Ez ösztönzött arra, hogy megtanuljam, hogyan működik együtt testünk több trillió sejtje, hogy fenntartsa az életet."

Megjelent: The San Francisco Chronicle

humán genom, gén, genetika, emberi genom, géntérkép

2002-07-31 17:25:41

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop