Hirdetés

Hány éves Dolly

Az első klónozási kísérletek csak embrionális sejtmag beültetésével voltak sikeresek. Az embrionális sejtből még minden fejlődhet, ezért is nevezik "totipotensnek" vagy "omnipotensnek" ("minden-képes" vagy "teljes képességű"). A felnőtt egyed differenciálódott szöveteinek sejtjeiből - a sejtosztódás során - csak a "szülősejttel" azonos sejt jön létre (májsejtből májsejt, kötőszöveti sejtből kötőszöveti sejt stb.).

DNS, genetika, klónozás, gén |

Gyógy-ír   Kisalföld | Bajnóczky, K.

Dolly egy "emlősejt" sejtmagjának beültetéséből született. A sejt egy hatéves anyajuhból származó sejt laboratóriumban továbbtenyésztett sejttenyészetének egy sejtje volt.

Tudományos közlemények százai számolnak be arról, hogy az embrionális sejt örökítőanyaga, a DNS az egyedfejlődése során, a szövetek differenciálódásával "átprogramozódik". Ez a változás a DNS-molekula bizonyítható kémiai változásával jár.

A DNS az egyed élete során is változik vagy változhat. A már jól differenciálódott szöveti sejtek osztódása során is előfordulhat, hogy az utódsejtek egyikében "hibás" lesz a DNS-lánc. A szervezet sok milliárd sejtjének osztódása biztosítja, hogy az elhalt, elpusztult sejtek helyére új sejtek lépjenek, és hogy ezáltal a szerv vagy szövet funkciója ne károsodjon.

Az osztódó sejteket azonban számos külső hatás éri. A "mindennapi" funkció során keletkező anyagcseretermékek kóros felszaporodása (pl. betegségekben) vagy akár külső, "civilizációs" ártalom (dohányzás, a levegő szennyeződése, táplálékkal bevitt kémiai anyagok: mint például permetezőszer, gyomirtó szerek, konzerválóanyagok stb.) Ezek mind okai lehetnek annak, hogy a szervezetben naponta több ezer "hibás DNS-láncú" sejt keletkezik.

A szervezetben azonban - az egysejtűben éppúgy, mint az emberben - működik egy "javítómechanizmus". Ez akadályozza meg, hogy a szervezetben elszaporodjanak a megváltozott DNS-láncot tartalmazó sejtek, hogy a változást (a mutációt) a sejtek újabb generációja örökölje. (Ilyen "hibás" gént tartalmazó sejtekből áll például a rosszindulatú daganatok szövete.)

A szervezet "DNS-javító mechanizmusai" is igen sokfélék, egymást is átfedik, segítik. Ha ez a "javítókapacitás" nem győzi, valamennyi keletkezett hiba kijavítását, "fontossági sorrendben javít". Elsőséget élveznek azok a DNS-szakaszok, amelyek az életfontos sejtműködéshez nélkülözhetetlenek, és utolsónak maradnak a "genetikailag csendes" vagy nem működő gének. Ahhoz, hogy egy felnőtt szervezet differenciálódott szöveteinek egy sejtjéből származó sejtmag képes legyen egy megtermékenyített petesejt sejtmagjának összetett feladatára, át kell alakulnia, újra embrionális állapotba kell kerülnie. Hogy a felnőtt állatból beültetett sejtmag egészséges, életképes utódot adjon, a petesejt javító folyamatainak a DNS-en "teljes felújítást" kell végezniük. De elvégezték-e a DNS minden - felnőtté válással járó, vagy külső tényezőtől megváltozott - helyén?

Hány éves tehát Dolly?

Génjei mit hordoznak a sejtet adó állat génjeinek DNS-változásaiból? (Goethe sem írta meg pontosan, hogy a megfiatalodott Faust mit tartott meg az idős Faustból.)

Dolly létrehozói maguk sem tartják lehetetlennek, hogy a 277 sejtmagból elindított szövettenyészetek egyikében - a DNS-reparációs (hibajavító) mechanizmusok hatására - létrejött egy olyan sejt, amelynek magjában a DNS "teljesen megfiatalodott", azaz létrejött egy embrionális őssejthez hasonló sejt - és ebből lett Dolly. Ezt valószínűsíti a 277:1 arány is.

Sokszor kell megismételni a kísérletet, és sok eredményes kísérlet kell hozzá, hogy a kérdésre biztos választ lehessen adni.

Vajon lesz-e még új Dolly? Ha igen, hány? És mikor lesz a következő? Mefisztónak egyszer sikerült. Lesz-e még egy Faust a világon?

DNS, genetika, klónozás, gén

2002-07-18 14:06:48

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop