Helló, Dolly

Ahogyan Goethe bűvészinasa sem tudta a palackból kiszabadított szellemet visszaparancsolni a palackba, ahogyan teljes jó szándékú magfizikusok nem tudták megakadályozni az atombomba előállítását és felrobbantását, nagyon valószínűnek látszik, hogy Ian Wilmut és a klónozással foglalkozó más tudósok sem lesznek abban a helyzetben, hogy végig ellenőrzésük alatt tartsák mindazt, ami a klónozással lehetségessé vált.

Aldous Huxley Szép új világ című könyvét 1931-ben írta. "Találkozás a szép új világgal" című esszéjében bevallotta: nem hitte, hogy akár unokái életében megvalósulnak az 1931-ben még próféciának hitt dolgok: a teljesen (túl)szervezett gazdasági élet, a tudományos kasztrendszer, az álom alatti tanulás stb. Vajon mit szólna Madách, ha élne? Megdöbbenne-e azon, hogy nemcsak tudományosan osztályozni lehet feladatokra az embereket - ahogy Az ember tragédiájának falanszterjelenetében "rémálmodta" -, hanem esetleg - talán nem is sokára - tudományosan előállítani?

Amikor a magfizikusok szabadították ki a palackból az atommag szellemét, a veszélyeket először ők maguk ismerték fel, és megrémülve annak a lehetőségétől, hogy az ismereteket nem csak jó szándékú emberek tudják használni, megpróbálták elérni, hogy törvények korlátozzák az ismeretek felhasználását, illetve a "nem tisztán tudományos" kutatásokat. Törvények lettek, de lett atombomba is. Van "atomcsendegyezmény", de azt nem mindenki írta alá. És vajon aki aláírta, mindig be fogja-e tartani?

A sejtmag tudósai talán maguk is látják (csak még nem merik bevallani), hogy az eme palackból kiszabadult szellem mire lehet képes, és hogy teljesítené tudja a nem mindig jóindulatú bűvészinasok parancsait is. De nem ők maguk próbálnak törvények adta korlátokat emeltetni a "sejtbomba" kutatások elé (mint azt az atomtudósok tették), hanem legtöbben közülük tiltakoznak ilyen törvények ellen. A közvélemény ezekre a kutatásokra azonban jobban odafigyel. Az élőlények közelebb állnak az emberi szívekhez is, mint az atommagok. Valószínűleg ilyen és ehhez hasonló pszichológiai okokkal magyarázható, hogy világméretű tiltakozás indult meg az emberi sejtek klónozásának lehetősége ellen, és követelik az ilyen kísérletek törvénnyel történő megtiltását. Dolly, az első klónozott bárány, biztosan nincs tisztában azzal, hogy ő az első genetikai atombomba. Feltehetően birkatürelemmel hallgatná a létrejötte kapcsán kirobbant vitában elhangzó hangos vagy okos érveket. Dolly "létrejöttéről", a klónozásról és az ezzel kapcsolatban kirobbant vitában elhangzott néhány véleményről a sorozat további részeiben olvashatnak majd.