A klónok sejtöregedése iránti érdeklődés a kromoszómák végein elhelyezkedő DNS-régiókra, vagy más néven telomerekre összpontosul, melyek hossza a sejt minden egyes osztódásával csökken. A telomerek életünk során is rövidülnek, és számos kutató úgy véli, hogy az öregkori tüneteket részben ezeknek a csökkenő méretű telomerrégióknak "köszönhetjük". Dolly egészségesnek látszik, de az elmúlt évben végzett vizsgálat során azt tapasztalták, hogy telomerjei szokatlanul rövidek. Elképzelhető, hogy ez az állat idő előtti megöregedését fogja okozni.

Más a helyzet hat, Amerikában klónozott borjúval: telomerjeik jelentősen hosszabbak, mint az azonos korú, normál borjaké. Egy kanadai kutató úgy vélte, lehetséges, hogy valami megvédi ezeket a telomereket, de az mindenképpen meglepő, hogy meghosszabbodásukat tapasztalták. A klónokból származó sejtek nem csupán hosszú telomerrégiókkal bírnak, hanem a laboratóriumi tenyésztés során többször képesek osztódni, mint nem klónozott társaik.

A nem klónozott sejtek, melyek egyébként már túl öregek voltak az osztódáshoz, még mindig képesek voltak egészséges "fiatal" sejteket létrehozni. Úgy látszik, a klónozás megfiatalító eljárás lehet.

A borjakat klónozó amerikai cég alelnöke szerint megdöbbentő, hogy nem csupán egészséges állatokat tudtak létrehozni az élettartamuk végén járó sejtekből, de az ezekből klónozott borjaknak olyan sejtjeik vannak, melyek fiatalabbak, mint az életkorukból adódna.

A kutatók nem értik, miért térnek el borjaik ennyire Dollytól. Véleményük szerint ez nem az állatok eltérő fajának a következménye. A Dolly esetében használt technikát alkalmazó kutatók más esetekben is megrövidült telomerekkel rendelkező állatokat hoztak létre. Valószínűleg a klónozási technika és az alkalmazott donorsejtek a jelenség okai. A Dolly klónozásában részt vevő sejteket "éheztették", hogy a sejtfejlődési ciklus egy adott állapotában tartsák őket, míg a borjakhoz használt technikában a donorsejteket nem éheztették.

A borjak kapcsán nyert eredmények láttán megkönnyebbültek a kutatók, akik azt remélik, hogy egy napon képesek lesznek olyan sejteket szaporítani a laboratóriumban, melyek egy sérült vagy működésképtelen emberi szövetet, vagy akár egy egész szervet helyettesíthetnek. Ha a betegből származó sejteket klónozzák, az immunrendszer nem fogja az így nyert szöveteket elutasítani. Ha azonban a klónozott sejtek idő előtt megöregszenek, akkor a kívántnál sokkal gyorsabban használódhatnak el. A Connecticuti Egyetem egyik tanszékvezetője úgy gondolja, az új vizsgálatok meg fogják változtatni a klónozás elméletét. Az orvosetikusok gyakran állítják azt, hogy a klónozás veszélyes, és számos problémát vet fel. Példaként a megrövidült telomerek átadását emlegetik. Most, úgy tetszik, fordulhat a kocka.