Hirdetés

„Génjelentés” - Világító disznók!

A média csak ritkán tudósít a genetikailag módosított teremtményekkel, élelmiszerekkel kapcsolatos hírekről, de ez még nem jelenti azt, hogy megoldódott volna a probléma, s lekerülhet a kérdés a napirendről!

genetika, kutatás, génmanipuláció |

Ideál - Reforméletmód magazin 2007 ;19(2):86-87   Celsus Kft. | Váczi, G.

Egyes orgánumoknak nem is érdekük, hogy cikkezzenek a témáról, az pedig még kevésbé, hogy kritikusan szemléljék a globalizáció kiépülését segítő genetikai kísérleteket. Ám a témával fontos foglalkozni, mert jelenleg a génmanipuláció tükrözi legjobban a mamutcégek, cégbarát kormányok, rendszerek törekvéseit és a célirányosan megreformált, átgyúrt tudatú emberiség helyzetét.

Mégis, kinek az érdeke?

A géntechnológiai kísérletek, az új élőlények marketingje sokba kerül, csak nagy tőkebevonással, hatalmas befektetésekkel lehet ezt az ágazatot sikeressé, egyeduralkodóvá tenni. Éppen ezért elsősorban multinacionális cégek, illetve a világ sorsát befolyásoló személyek, érdekcsoportok tudják finanszírozni, másodsorban pedig az őket kiszolgáló államok s így közvetve maguk az adófizetők.

Az Egyesült Államokban látszólag a lakosság, a munkavállalók érdeke is a géntechnológia alkalmazása, hiszen az ellenállóvá tett, jól termő, látványos kultúrnövények piacképesebbek, s nyereségesebben termeszthetők, mint hagyományos társaik. Ráadásul segítségükkel az USA ismét agrárnagyhatalommá válhat.

Elgondolkodtató! Valójában egyes multinacionális, piacvezető cégek további erősödését szolgálja a géntechnológia, illetve ennek a mezőgazdaságot érintő része, például a Monsanto Corporation cégét, mely ma a világ legnagyobb génkezeltvetőmag- és gabonaszállítója. A cég más cégek, illetve kormányok segítségével képes átalakítani egy ország mezőgazdaságát, csupán arra van szüksége, hogy felvásárolja a normális vetőmagokat, kivonja ezeket a forgalomból, s helyette a saját génmanipulált termékét tegye egyeduralkodóvá. A kezelt vetőmagok egyik sajátos tulajdonsága lehet, hogy a termésben megjelenve további szaporításra már alkalmatlanok, ezért újra kell vásárolni vetőmagot, s ugye ez már megint csak génkezelt…

Fontos! A módszerrel elérhető, hogy tönkremenjen az emberiség természetes, tiszta kultúrnövény-állománya, ez pedig - figyelembe véve az élővilág ökológiai egységét - tragédia az egész (élő)világ számára.

Van, ahol tilos, máshol nem…

A DDT használatát a fejlett országokban betiltották, ám üzleti megfontolásból a fejlődő országokban nyugodtan permetezhettek vele… Ugyanez a helyzet a génmanipulált élőlények forgalmazásával is. Egyes országok kormányai tiltakoznak ellene, s ott elvileg nem árusítják ezeket, mások viszont engedékenyebbek.

Modern kori „vívmány”…!

A tavalyi év „vívmánya” volt a tajvani foszforeszkáló, éjszaka világító disznók létrehozása is, melyeket talán gyengénlátó ragadozók fennmaradása érdekében teremtettek a tudósok...

Igazán nagy előretörést talán a röfögő párizsi jelentene, hiszen ha éjszaka megéhezünk, milyen jó, ha érintésre a különleges disznóból készült párizsi röffent egyet, jelezvén, hol is találhatjuk őt a hűtőben...

Kísérleti nyúlként…

Lehet, hogy egyes génkezelt termékektől nem betegszünk meg közvetlenül, s az is, hogy az éghajlatváltozás s a termőföld ki-fosztottsága miatt természetes kultúrnövényeink valamikor életképtelenné válnának, de ez még nem indokolja, hogy az ember ilyen drasztikusan beleavatkozzon a természet rendjébe.

A lakosság, akár a kórházban fekvő beteg, kísérleti nyúl: a cégek, kormányok kipróbálják, meddig lehet elmenni, mi minden fogadtatható el velünk. Ötven éve a mai, genetikailag módosított vetőmagokhoz, terményekhez hasonlóan a DDT nevű rovarölő szert is „nemes” célból, a termény megóvása érdekében hozták forgalomba, s csak később derült ki, hogy környezeti és emberi katasztrófát okoztak vele.
Nemcsak tudományos céllal

A génkezelt élőlények csak termőföldeken, a leendő élőhelyen „próbálhatók ki”. Csak a természetes közegben támadhatják meg a kártevők, s csak itt lehet lemérni, menynyire ellenállók a természetes kihívásokkal szemben, ill. hogyan viszonyulnak az ökológiai rendszerhez.

Génmanipuláció mindenhol folyik, így nálunk is, persze szigorúan tudományos céllal, de nem csak a tudósok örömére, dicsőségére. Mindenesetre a tudományos kutatások, kísérletek megléte is csak azt bizonyítja, hogy az emberiség nem tudja elkerülni a génmanipulált szervezetek piacra kerülését, térhódítását, s csak idő kérdése, mikor következik be az egyeduralmuk.

Hiábavaló tiltakozások?

Nálunk tavaly márciusban tizenkét városra kiterjedő tiltakozóakció szerveződött a gén-manipulált élőlények, élelmiszerek kiszorítása érdekében, miközben az Európai Unióban forgalmazási engedélyt kapott egy olyan génkezelt kukorica, melynek a környezeti hatásait nem vizsgálták. Persze nem ez az első forgalmazható, termeszthető génkezelt kukorica Európában, de erről most állítják, nálunk nincs szükség rá, mert nekünk jók a vetőmagjaink, jó terméseredményt érhetünk el a hagyományossal is. Ez nagyon jó, ha így igaz, de valahol Európában biztosan termeszteni fogják szabadföldön ezt a lényt, mely hamar fertőzötté teheti egész Európát, s elpusztíthatja a kártevőkön kívül a méheket is.

Tudta? A szomszédos Szlovákiában kísérleti célból nagyüzemben folyik a génkezelt kukorica termesztése, mert ez az ország nem zárkózik el a „nagy lehetőségtől”, melyet a módosított élőlények termesztése, forgalmazása kínál.

A palackból már kieresztették a szellemet, s azt oda már senki sem kényszerítheti vissza. Ezt igazolja, hogy 2006 szeptemberében génkezelt, Amerikából származó rizst forgalmaztak európai szupermarketekben, s mindez csak azért válhatott hírré, mert ezt a fajta rizst az EU nem engedte forgalmazni, illetve véletlenül bevizsgálták. Ahol nem vizsgálnak, ott nem is találhatnak génkezelt termékeket…

Kérdések sora

Persze a génmanipulációs lehetőségek korlátozottak, bár létrehozhatnak olyan növényeket vagy állatokat is, melyek fogyasztása után meddővé válnak az emberek, vagy fokozódik a rákhajlamuk. Abba pedig végképp szörnyű belegondolni, mennyire kiszolgáltatottak vagyunk embertársainknak…

Lehet, a biológusok tisztában vannak azzal, mit miért tesznek, s elég okosak is ehhez. Valószínű, a DDT kifejlesztői sem akartak rosszat. Ugyanakkor ma már, a tapasztalatok alapján, fel kell tenni a kérdést: nem leszünk-e allergiásak, daganatos betegek a génkezelt élelmiszerektől? A választ nem tudhatjuk, mert egyrészt amúgy is rákkeltő világban élünk, másrészt elég sok az allergén a környezetünkben.

De azt a kérdést is feltehetjük: biztos, hogy azon a helyen kukoricát kell termeszteni, ahol ehhez sem a talaj minősége, sem a kártevők jelenléte nem ad lehetőséget?

Nyilván ilyen helyen csak génkezelt növény él meg. Ezért erre a kérdésre egyértelműen az a válasz: ott kell kukoricát termeszteni, ahol megterem a tiszta kukorica, ahol ehhez a feltételek adottak. Ez minden egyéb növényre és az állattenyésztésre is igaz. Úgy tűnik, a génmanipuláció másra tényleg nem jó, mint arra, hogy segítségével átalakítsák a világot.

Váczi Gábor
genetika, kutatás, génmanipuláció

2007-02-09 22:05:01

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop