Az ázsiai országokban - Korea, Kína, Japán - előfordulása változatlanul magas. Többségük az 50-70 év közötti korcsoportban fordul elő, férfiak és nők aránya 2:1.
Hazánkban 1980-ig évente több mint 4 ezer beteg halt meg gyomorrákban, 1990-ben már csak kb. 2890. Így ma már sem a nőknél, sem a férfiaknál nem a vezető daganatos halálok. Százezer férfira 34-36, míg ugyanennyi nőre 21-23 megbetegedés esik.

A gyomorrák kialakulásának oka lényegében napjainkban is ismeretlenek, de kialakulásukban igen sok tényező játszik szerepet. A környezeti tényezők, az élelmiszer tárolása, a táplálkozási szokások, a nagy sótartalmú élelmiszerek, a füstölt, szárított húsok evése, a kevés gyümölcs- és főzelékféle fogyasztása, a vegyi anyagok, a gyomorsavhiány, családi, örökletes tényezők stb. igen fontosak.

Érdekes megfigyelés, hogy az USA-ba bevándorló japánok - ahol eredetileg igen magas a megbetegedési arány - utódainál a befogadó országra jellemző szintre csökken a megbetegedés aránya. Ez a környezeti tényezők kiemelkedő szerepére hívja fel a figyelmet.

A savhiányos állapot, a gyomorban élő ún. Helicobacter pylori nevű baktérium is előidézhet gyomorrákot. A gyomorfekély miatt részlegesen eltávolított gyomorban 15-20 év múlva is kialakulhat gyomorrák. Ép gyomornyálkahártyán nem alakul ki. Igen lassan, évek alatt, nehéz felismerni, mert panaszokat nem vagy alig okoz. Tüneteket már csak az előrehaladottabb állapotban okoz.

A kezdeti stádiumban jelentkező emésztési zavarok, gyomortáji diszkomfort érzés, gyomorégés, teltségérzés, görcs hasonlíthat az ideges gyomorpanaszokhoz, ezért általában figyelmen kívül maradnak, vagy csak hónapokkal a panaszok kezdete után jelentkeznek orvosnál. Ekkor már gyakori a hányás, nyelési zavar, melyek már késői jelek, tapintható gyomortáji daganattal, fogyással, húsundorral, fájdalommal. Gyakori a vérveszteség következtében kialakult vérszegénység, az emésztett vér megjelenése a székletben. Sokszor megnagyobbodott máj vagy bal oldali kulcscsont feletti tapintható nyirokcsomó az első tünet.

A gyomorrák és a gyomorfekély tünetei hasonlítanak egymásra, ezért a fekélybetegség kiújulásakor fontos az újabb kivizsgálás a gyomorrák kizárása érdekében.

Orvoshoz kell fordulni tehát, ha a következőket tapasztaljuk:

• a jóllakottság érzéséhez kevesebb étel is elég, a nehéz ételek többé nem ízlenek;
• étkezés után gyomortáji nyomás vagy teltségérzet, felböfögés jelentkezik;
• időnként émelygés, hányás fordul elő;
• a gyomorfájdalmat az evés nem csillapítja (ellentétben a fekélyfájdalommal);
• a fentieket hasmenés kíséri;
• a panaszok maguktól megszűnnek, de egyre gyakrabban jelentkeznek. Természetesen mindezek a jelek és panaszok nemcsak a gyomorrákra jellemzőek, más idült gyomorbetegségben is megtalálhatók.

A panaszok jelentkezésekor alapos kivizsgálás javasolt.

Ezek:

• tapintás: gyomortáji, máj, megnagyobbodott nyirokcsomók keresése;
• röntgenvizsgálatok (kettős kontrasztos és bifázisos), a korai gyomorrák kimutatására is alkalmasak;
• gyomortükrözés, melynek során szövettani mintavétel történhet;
• komputeres rétegvizsgálat (CT), mellyel a gyomorrák kiterjedése, a szomszédos szervekre való terjedése, máj-, nyirokcsomó- és távoli áttétek vizsgálhatók.

A vizsgáló módszerek és a szűrés bevezetésével Japánban az operált betegek számához viszonyítva a gyomorrák mintegy 30-60 százalékát távolítják el a korai szakban. Amerikában és Európában ez az arány 5-15 százalék közötti.

A gyomorrák kiindulhat a gyomor bármely részéből. Terjedhet a gyomorfal rétegei között, a gyomor ürege felé és kifelé, valamint a körülvevő szervek felé. Ha túllépi a gyomrot, beszűri a csepleszt, a környező zsírszövetet, a vastagbelet, a nyelőcsövet, a lépet, a vékonybelet is. Ezeken túl érintheti a májat, a rekeszizmot, a hasnyálmirigyet, a hasfalat, a mellékvesét és a vesét is.

Amikor a kivizsgálás során a daganat kiterjedéséről képet nyerünk, felállíthatjuk a kezelési tervet.

A gyomorra lokalizált betegség elsődleges kezelése a műtét. Törekedni kell arra, hogy a lehetséges határokon belül minden gyomorrákos beteg műtétre kerüljön. A műtét során a daganatos gyomor részleges vagy teljes eltávolítása történik. A gyomorrákok miatt végzett műtétek során, ha a daganatot az épben, áttéteket nem tartalmazó, ép nyirokcsomócsoporttal együtt úgy távolítják el, hogy tumorszövet nem marad vissza, a műtétet radikálisnak mondjuk.

Bizonyos lokalizációjú daganatok esetében, a lépkapuban lévő áttétek esetén a radikális műtéthez a lépeltávolítás és a cseplesz eltávolítása is hozzátartozik. Ha a szomszédos szervek is érintettek, kiterjesztett műtét végzendő a környező daganatos nyirokcsomók, a környező szervek (hasnyálmirigy farka, vastagbél, máj bal lebenye) eltávolításával. Ez akkor eredményes, ha a daganatot egészében el lehet távolítani.

Általában a műtétre kerülő betegek felénél nem távolítható el a daganat a környezetre való terjedése és elmozdíthatatlansága miatt. Ilyen esetekben csak palliatív (tüneteket enyhítő) beavatkozás jöhet szóba. A táplálkozás biztosítása céljából különböző megkerülő műtétek végezhetők, amikor a nyelőcsövet a vékonybéllel vagy a gyomordaganat feletti szakaszát a vékonybéllel kötik össze, így kiiktatják az elzáródott rákos gyomorrészletet.

Sugárterápia

Esetleg kiegészítő kezelési mód lehet, de önmagában nem gyógyítja meg a betegséget, ezért nem alkalmazzuk. Egyes nagy onkológiai centrumok műtét előtti, alatti és utáni sugárkezelést is alkalmaznak, de hazánkban ez még nem elérhető.

Gyógyszeres, citosztatikus kezelése

A műtétet követően, ha daganatmaradvány észlelhető, illetve a nem műthető esetekben alkalmazva hozhat átmeneti eredményeket. Vizsgálatok folytak a kezelést kiegészítő immunterápia alkalmazásával kapcsolatban is, de ezek sem hoztak átütő eredményeket. Az előrehaladott állapotban a kezelés céljai: a tünetek enyhítése, a kezelés nélkül bekövetkező panaszok megelőzése, a jó minőségű élet meghosszabbítása. Nagyon fontos a korrekt fájdalomcsillapítás, a táplálkozás elősegítése, vérszegénység esetén megfelelő vérpótlás, az esetleges hányás csillapítása, és a gyakran fellépő fertőzések felismerése és kezelése.

Összefoglalva: itt is a megelőzésre kell törekednünk. Idetartozik a sós, fűszeres, nagyon forró, füstölt ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségfélék, sárga főzelékek, gyümölcsök mennyiségének növelése az étrendben. A dohányzás mérséklése, mint a betegségek zömében, itt is ajánlatos.