A vastagbélrák

A vastagbél- és végbélrák az egyik leggyakoribb daganatféleség. A világ fejlett országaiban évtizedek óta a második leggyakoribb daganatos halálokként szerepel.

daganat, rák, vastagbélrák | InforMed Hírek14   InforMed | Hulló, D.

Előfordulás

A vastagbélrákos betegek többsége 50 éven felüli, de fiatalabb életkorban is előfordulhat. Az előfordulás gyakorisága 40 éves kor felett kezd el nőni, a csúcsa 60 és 75 éves kor között van. A vastagbélrák gyakoribb a nőknél, a végbélrák pedig a férfiaknál.

Hajlamosító tényezők

A vastagbélrákok döntő többségéért étrendi tényezők a felelősek. Afrikában a vastagbélrák lényegesen ritkább, mint a fejlett országokban, ezt az eltérő táplálkozással magyarázzák. A vastagbéldaganatok kb. 8-10 százalékában genetikai tényezők játszanak szerepet.

Több évtizede fennálló gyulladásos bélbetegség: pl. fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa és Crohn-betegség).

Rákmegelőző állapotnak minősülnek a vastagbélben található polipok.

Ha a családban már előfordult vastagbélrák, ajánlatos szűrővizsgálatra jelentkezni.

Az örökletes betegségek közé tartozó familiáris adenomatózus polipózis (FAP) egy ritka betegség, amely több száz polip kialakulásával jár a vastagbél és a végbél területén. Kezeletlen esetben rák alakulhat ki, már a 40 éves életkor előtt.

Egy másik örökletes betegség, a Lynch-szindróma is ehhez hasonló állapottal jár. Mindkét kórkép genetikai vizsgálattal kiszűrhető.

A családi halmozódást a genetikai tényezőkön kívül a hasonló, rossz étkezési szokások is magyarázhatják, de a pontos hatásmechanizmus nem ismert.

A rostszegény, zsíros étrend, az ülő életmód, a cukorbetegség, a dohányzás és az alkoholfogyasztás fokozza a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

Nagyobb a rizikó a városlakó, jobb anyagi körülmények között lévő embereknél, akik “nyugati típusú” ételeket fogyasztanak. Ennek az étrendnek alacsony a rosttartalma, de állati fehérjékben, zsírokban és finomított szénhidrátokban - mint amilyen a cukor is - dús. A veszély csökkenthető, ha az étrend sok kalciumot, D-vitamint és zöldséget is tartalmaz, például kelbimbót, káposztát és brokkolit.

A hasi szervekre irányuló sugárkezelés fokozza a vastagbélrák kockázatát!

Kialakulása

A vastagbélrák rendszerint gombszerű duzzanatként kezdődik a vastagbél nyálkahártyán vagy egy polip felszínén. Ahogy a rák növekszik, úgy kezd ráterjedni a bélfalra, és a szomszédos nyirokcsomókba is beterjedhet.

A bélfalból elvezetődő vér a májba kerül, ezért a vastagbélrák rendszerint a májba ad áttéteket, nem sokkal azután, hogy a közeli nyirokcsomókat már beszűrte.

Tünetek és kórisme

A vastag – és végbéldaganat lassan nő, és hosszú ideig tart, míg tüneteket okoz. A tünetek a daganat fajtájától, elhelyezkedésétől és kiterjedésétől is függenek.

Korai szakaszban a beteg gyakran teljesen tünetmentes lehet. Lehet, hogy a vérszegénység következtében a betegség tünete mindössze a fáradtság és a gyengeség.

A jobb oldalon elhelyezkedő vastagbéldaganatok nagyra nőhetnek, tapinthatóvá válhatnak, előrehaladott stádiumban súlyos vérszegénységet okozhatnak. A vastagbél felszálló jobboldali szakaszának nagy az átmérője és vékony a fala. A béltartalom itt folyékony, ezért elzáródás csak a daganat növekedésének késői szakában alakul ki.

A leszálló vastagbél átmérője kisebb, a fala vastagabb, a széklet itt már majdnem szilárd. A daganat a bélfalt körkörösen beszűri, ami váltakozva székrekedést és hasmenést okoz, illetve korábban okoz elzáródást. Előfordul, hogy a beteg azért fordul az orvoshoz, mert görcsöl a hasa vagy erős hasi fájdalma és székrekedése van.

A legtöbb daganat általában lassan vérzik. A végbélrák leggyakoribb első tünete a székeléskor fellépő vérzés. Ha a végbélből vér ürül, még ha a betegnek ismert az aranyérbetegsége vagy divertikulózisa, a rákbetegség lehetőségét ki kell zárni.

Végbélrák esetén a székelés fájdalmas lehet, és a beteg azt érezheti, hogy a végbél nem ürült ki teljesen. Az ülés is fájdalmat okozhat, de a daganat nem fáj addig, míg rá nem terjed a végbél körüli szövetekre.

Fáradékonyság, gyengeség, fogyás szintén lehetnek a vastagbélrák első tünetei.

Diagnózis

Az ujjal elérhető magasságban elhelyezkedő végbéldaganatot az orvos tapintással diagnosztizálhatja.

A vastagbéltükrözés kiegészítve vastagbélröntgennel az esetek szinte 100 százalékában biztosítja a korrekt diagnózist.

A székletből már mikroszkopikus mennyiségű vér is egyszerűen és olcsón kimutatható. A beteg a székletminta vételét megelőző 3 napon rostdús, vörös húsoktól mentes étrendet kell tartania. Ha a szűrővizsgálat felveti a rák lehetőségét, további vizsgálatok szükségesek.

Endoszkópia előtt a belet kitisztítják, hashajtókkal és néhány beöntéssel. A vastag- és végbélrákok körülbelül 65%-a látható a hajlékony, száloptikás szigmoidoszkópon keresztül.

Ha rákos elfajulásra gyanús polipot észlelnek, az egész vastagbelet átvizsgálják a kolonoszkóppal.

A gyanús szöveteket a kolonoszkópon keresztül bevezetett műszerekkel el lehet távolítani. A szövettani vizsgálat után lehet pontos véleményt mondani.

A vérvizsgálatok segíthetnek a diagnózis felállításában. A karcinoembrionális antigén vérszintje a betegek 70%-ánál emelkedett. Ha a vérszint a daganat műtéti eltávolítása előtt magas volt, a műtét után alacsony lehet, ismételt emelkedése a betegség kiújulására utal. Két másik antigén (CA 19-9 és a CA 125) szintje is mérhető.

Az utóbbi években elterjedt virtuális colonoscopia, vagy CT colonographia során a vastagbélről részletes CT képek készülnek. Ezt a vizsgálatot azok számára szokták javasolni, akinél nem végezhető a szokásos eszközös vizsgálat.

Has és a mellkas CT-vizsgálattal a daganat kiterjedése térképezhető fel, és az esetleges áttétek kimutathatók.

Kezelés

A kis méretű, lokalizált polip teljesen eltávolítható endoszkópiával. A nagyobb polipokat endoszkópos nyálkahártya rezekcióval távolítják el. Ha a polip szövettani vizsgálata szerint a daganatot teljes egészében eltávolították, további kezelésre nincs szükség.

Azokat a polipokat, amelyeket így nem lehet eltávolítani, laparoszkópia során is kivághatják. Ekkor kis nyílásokat ejtenek a has több pontján, amelyeken keresztül egy kamerát és eszközöket vezetnek be a hasüregbe. A kivetített kép segítségével tájékozódnak a sebészek a hasüregben és a vastagbél belsejében. Ezzel a módszerrel nyirokcsomókat is el lehet távolítani a daganat környezetéből.

Ha a daganat betört a vastagbél többi rétegébe, illetve már a környező szövetekbe is beterjedt, az érintett bélszakaszt el kell eltávolítani. A beavatkozásnál a legközelebbi nyirokcsomókat is eltávolítják, majd szövettani vizsgálatot végeznek, hogy megállapítsák, tartalmaznak-e daganatos sejteket. A májban lévő egyetlen nagy áttétet is el lehet távolítani.

Ha technikailag lehetséges, az ép bélszakaszt összekötik a végbéllel. Ha erre a daganat elhelyezkedése miatt nincs lehetőség, ideiglenes sztómát készítenek a hasfalon. Ezen a nyíláson keresztül ürül a széklet egy gyűjtő tasakba. Idővel sor kerülhet a sztóma zárására, de egyes esetekben végleges marad.

A rossz általános állapotban lévő betegek esetében az előrehaladott stádiumú daganat nem minden esetben távolítható el teljesen, de a bélelzáródást meg kell szüntetni, vagy a vérzést meg kell állítani. Ilyenkor palliatív műtétet végeznek.

Előrehaladott esetekben kiegészítő daganatellenes gyógyszeres kezelés is szóba jön, célja a daganat méretének csökkentése. Végbéldaganat esetében a kemoterápiát sugárkezeléssel szokták kombinálni. A műtét utáni sugárkezelést a daganat kiújulásának megelőzése céljából szokták javasolni.

A legutóbbi években kezdték alkalmazni azokat a gyógyszereket, amelyek a daganatsejtek működését befolyásolják. Ide tartozik a bevacizumab (Avastin), cetuximab (Erbitux), panitumumab (Vectibix) és a regorafenib (Stivarga). Önmagukban, vagy kemoterápiával kombináltak szokták őket alkalmazni. Jelenleg előrehaladott stádiumú esetekben érhető el ez a terápia.

Ezek a gyógyszerek nagyon drágák, illetve a legtöbb szer esetében még zajlanak azok a klinikai vizsgálatok, amelyekből esetleg kiderülhet, hogy melyik betegnél melyik szertől várható javulás, egyelőre csak szigorú követelmények szerint kiválasztott betegeknél alkalmazzák őket.

Prognózis

A korai stádiumban felfedezett vastagbéldaganatok gyógyíthatósága feltűnően jó, szemben az előrehaladott daganatok rossz prognózisával. Ez a lényeges különbség és a vastagbéldaganatok egyre növekvő száma fel kell, hogy hívja mindnyájunk figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára, a korai felismerésre!

| daganat, rák, vastagbélrák
2016-07-24 12:12:06


A vastagbélrák

A vastagbél- és végbélrák az egyik leggyakoribb daganatféleség. A világ fejlett országaiban évtizedek óta a második leggyakoribb daganatos halálokként szerepel.


A vastagbélrák genetikai okait térképezték fel

Az eddigi legrészletesebben tárták fel a vastagbélrák genetikai okait brit kutatók több mint ezer vastagbélrákos beteg génetikai vizsgálatával. A vizsgálatot a londoni...


Kávé és a vastagbélrák

Napi legalább négy csésze kávé elfogyasztása csökkentheti a vastagbélrák kiújulásának kockázatát - derült ki az amerikai Dana-Farber Rákintézet nagyszabású tanul...


Emmi: 2018-ra országszerte lesz vastagbélrákszűrés

A tervek szerint 2018 végére az egész ország területén lesz vastagbélrákszűrés - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi koordináció...


Végbélrák: új eredmények

A végbélrák terjedésének megfékezésére alkalmas módszert fedezett fel egy ausztrál szakemberek által vezetett nemzetközi kutatócsoport, melynek sikerült módot talál...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^