Fekélybetegség és egy baktérium?

A század első részében a betegséget a stressz és étkezési tényezők következményének tartották, így a kezelés ágynyugalomból és kímélő étrendből áll.

Helicobacter, Pylori, fekélybetegség, fekélybetegség | Gyógy-ír   Kisalföld | Németh, A.
Ezt követte a gyomorsav kóroki szerepének felismerése, a gyógyítás középpontjába ekkor a savkötők és a savtermelést gátló vegyületek kerültek.

Az egyre hatásosabb gyógyszerek kifejlesztése azonban nem oldotta meg a betegség kiújulásának problémáját. Annak megállapítása, hogy a fekély keletkezése és a H. pylori fertőzés összefügg egymással, a betegség végleges gyógyulását jelentheti a baktérium gyógyszeres elpusztítása által.

Bár a kórokozó már a század elején ismertté vált, "újrafelfedezése" csak 1983-ban történt, amikor két ausztrál kutató - Marshall és Warren - spirális alakú baktériumok jelenlétét észlelte gyomorhurutos betegek gyomornyálkahártyáján. A későbbiekben végzett vizsgálatok igazolták, hogy a baktérium egy önálló faj, amely ettől kezdve a H. pylori nevet kapta.

Maga a kórokozó ívben enyhén meghajlított, vagy spirálisan csavarodott, mozgékony, 2-3 mikrométer hosszú, 0,5-1 mikrométer átmérőjű, 1-7 fejvégű ostorral rendelkezik. Számos vegyületet termel, közöttük az ureázt is, mely alkalmassá teszi a gyomor korábban sterilnek vélt nyákrétegén belüli szaporodásra.

Előfordulása, terjedése

A H. pylori a legelterjedtebb emberi gyomor-, bélrendszeri kórokozó, az emberiség 50 százalékában jelen van. Jelenleg úgy tudjuk, hogy a baktérium csak emberről emberre terjed, a fertőző székleten keresztül. A fertőződés leggyakrabban gyermekkorban következik be. Ezután a kórokozó évekig, évtizedekig jelen van a gyomorban.

A H. pylori fertőzés esélyét jelenlegi ismereteink szerint a szociális körülmények - mint a lakások zsúfoltsága, a folyóvízellátás hiánya, a gyermekkori közös ágyhasználat, a szennyvíz elvezetésének módja - határozzák meg. Következésképpen a fejlődő országokban a lakosság 80-90 százaléka H. pylori fertőzötté válik már a felnőttkor kezdetére. A fejlett országokban az idősebb korosztályokban nagyobb arányban lehet kimutatni a kórokozót, melynek oka a múltbeli rosszabb szociális körülményekben keresendő. Magyarországon a felnőtt népesség 40 százaléka fertőzött, az életkor előrehaladtával hazánkban is gyakoribb az előfordulás.

Fontos tény, hogy a Helicobacter pylori a gyomor- és nyombélfekély 4 típusa közül (klasszikus peptikus fekélybetegség, nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek okozta fekély, stresszfekély, gastrinhormont termelő daganat okozta fekély) elsősorban a klasszikus fekély kialakulásában játszik jelentős szerepet.

A betegség a gyomornyálkahártya krónikus gyulladásával társuló folyamat, melyet rendszeres kiújulási hajlam jellemez. Mind a gyulladásos folyamatok, mind a kiújulási hajlam vonatkozásában a H. pylori fertőzésnek tulajdonítanak szerepet. A baktérium döntő jelentőségét a klasszikus fekélybetegség kialakulásában további tények támasztják alá. A nyombélfekélyes betegek 95 százalékában, a gyomorfekélyesek 70-90 százalékában lehet kimutatni a kórokozót, a H. pylori kiirtása pedig lényegesen csökkenti - gyakorlatilag kivédi - a fekélybetegség kiújulását.

A baktérium betegségokozó szerepét támogató adatok mellett feltétlenül magyarázatra szorul az, hogy a H. pylori fertőzötteknek miért csak 10-15 százalékában alakul ki fekélybetegség életük során, több mint 80 százalékukban ugyanakkor soha. A mai értelmezés szerint a baktérium alapvető társ-kóroki tényezőnek, de nem egyedüli kórokozónak tekinthető. H. pylori pozitivitás esetén fekély tehát elsősorban akkor keletkezik, ha egyéb kóroki tényező - így környezeti, életmódi hatások, valamint a fertőzött egyén gyengült védekezőképessége - is jelen van, továbbá a többfajta ismert H. pylori törzsből a fertőzést egy virulens, azaz megbetegítésre különösen képes típus okozza. E különböző feltételek együttes jelenléte pedig ritkább, a H. pylori fertőzés, ezért nem alakul ki minden, baktériumot hordozó egyénben a fekély.

A kórokozó kimutatása

A kórokozó kimutatásának többféle módszere van. Az invazív eljárásokkal gyomortükrözés során vett szövettani mintákból mutatják ki a baktériumot mikroszkópos, vagy tenyésztéses módszerrel, illetve más módon az általa termelt ureázenzim működésének észlelésével. A nem invazív módszerekkel a szervezetben termelődő H. pylori ellenanyagokat, vagy bizonyos, a baktérium működése során képződött gázokat mutatnak ki a leheletből.

Kezelés

A felfedezés alapvetően módosította a fekélybetegek kezelését

A kórokozót egyetlen gyógyszerrel kiirtani nem lehet. Többfajta vegyület kombinációja azonban az esetek 85-100 százalékában hatásos. A gyógyszeres terápia általában kétfajta antibiotikumból és egy savtermelést gátló szerből áll. A H. pylori kiirtása indokolt minden bizonyítottan H. pylori pozitív fekélybetegnél, a betegség végleges meggyógyítása céljából. Összefoglalva elmondható, hogy korunk gyomor-bél rendszeri felfedezései közül a H. pylori fertőzés jelentőségének felismerése az egyik legfontosabb, hiszen egy Magyarországon is nagyon gyakori betegség végleges leküzdésének lehetősége került elérhető közelségbe.

| Helicobacter, pylori, fekélybetegség
2007-11-20 11:35:02


A fekélybetegség keletkezése

A Helicobacter pylori (H. pylori) baktérium kóroki szerepének felismerése megváltoztatta a klasszikus fekélybetegség kialakulásával és kezelésével kapcsolatos felfogás...


Növényi hatóanyag a Helicobacter ellen

A Helicobacter pylori ellen fejlesztettek növényi hatóanyagot a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja és az Újvidéki Egyetem természettudományi ...


A gyomor- és a nyombélfekély kialakulása, kivizsgálása és kezelése

A nyelőcső, a gyomor és a vékonybél kezdeti szakaszán lévő nyílt sebet fekélynek nevezik. A betegségre leggyakrabban a hasi fájdalom hívja rá fel a figyelmet. A kiala...


A gyomorfekélyt okozó baktérium védhet a hasmenéstől

Védettek lehetnek egyes hasmenéssel járó betegségekkel szemben azok az emberek, akiknek gyomrában a fekélyt okozó Helicobacter pylori baktérium él - állapították ...


Régóta együtt él az emberrel a fekélyt okozó baktérium

A gyomorban élő Helicobacter pylori nevű baktériummal a világ lakosságának több mint a fele fertőzött. Sok embernél nem okoz megbetegedést, de van, aki fekélyt kaphat ...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^