Hirdetés

Vastagbéltükrözés: nem muszáj fájnia!

Sokan a legrettegettebb vizsgálatok között tartják számon a vastagbéltükrözést, holott számos lehetőség van arra, hogy a kolonoszkópia ne okozzon fájdalmat.

vastagbéltükrözés, kolonoszkópia, vastagbélrák |

InforMed Hírek16   InforMed | Deli, M.


Sok tízezer vastagbéltükrözést végeznek évente országszerte a kórházakban, legtöbbször már kialakult panaszok miatti kivizsgálásra kerül sor, holott 50 év felett minden egyes férfinél és nőnél indokolt lenne a vizsgálat elvégzése. Évente ugyanis 10 ezer embernél fedeznek fel vastagbélrákot, és 5 ezren meg is halnak a betegségben.

A vastagbéltükrözéstől viszont sokan félnek és sok embernek van rossz emléke a kolonoszkópiáról, ezért – hazárdjátékot játszva – halogatják sokan a vizsgálatot, pedig a rákos elfajulásra hajlamos polipokat évekkel a rák kifejlődése előtt el lehetne távolítani, ezzel pedig nagy eséllyel elkerülni a rákot.

A bélfalon belül alig van fájdalomérző receptor, viszont a belek levegővel való feltöltése, megfeszülése, a kolonoszkópos eszköz mozgatása görcsös, feszítő fájdalmat okozhat. Nem törvényszerű, hogy ez bekövetkezik. Sok páciens van, akiknek nem okoz különösebb kellemetlenséget a vizsgálat, míg másoknál a panaszok miatt végig sem tudják vezetni az eszközt a vastagbélen. Ez függ a bélrendszer anatómiájától, kanyarulataitól, a bél esetleges gyulladásos betegségétől, a vizsgáló eszköz korszerűségétől, a vizsgálóorvos tapasztalatától és nagymértékben a beteg félelmétől, aktuális lelkiállapotától is – mondja dr. Csomós Ákos, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnöke.

A kórházakban, szakrendelőkben országszerte eltérő gyakorlat szerint végeznek a kolonoszkópiához bódítást, fájdalomcsillapítást vagy altatást. Sok múlik az adott intézmény gyakorlatán, kapacitásán, de a beteg tájékozottságán is.

Legegyszerűbb, amikor tablettában vagy intravénás injekció formájában nyugtató, bódító gyógyszert adnak a páciensnek. Ez sok helyen gyakorlat, mert nem kell hozzá aneszteziológus, az asszisztens is beadhatja, így viszonylag széles körben hozzáférhető. Előnye, hogy segíti az ellazulást és fájdalomcsillapító hatása is van, hátránya, hogy hatása az egyéntől függ, sok betegnek fájdalmai vannak – magyarázza Csomós Ákos.

A legkíméletesebb eljárás egy korszerű hatóanyaggal történő altatás. Az ultragyors hatású altatószer 1-2 percen belül hat, így a vastagbéltükrözésből vagy a gyomortükrözésből a páciens semmit sem vesz észre, a szakorvos és az asszisztens munkáját pedig segíti, hogy a beteg nyugodt, ezáltal a vizsgálat is gördülékenyebben, gyorsabban elvégezhető. A tükrözést követően az altatószer 20 percen belül kiürül a szervezetből, így egy óra múlva a páciens bármiféle mellékhatás nélkül folytathatja a napját. Annyi kitétel van, ami minden altatott betegre vonatkozik, hogy kísérővel kell érkezni a vizsgálatra és nem szabad az altatás után autót vezetni.

Az altatás nem elterjedt széles körben, mert kevés helyen van elegendő aneszteziológus szakorvos és szakasszisztens, aki biztosítaná az altatást, és fekvőbeteg-ellátásban külön finanszírozás sincs rá. Az altatásos vastagbéltükrözéshez vagy gyomortükrözéshez ezért sokszor csak magánellátás keretében lehet hozzáférni. A vizsgálattól tartók számára mindenképp érdemes rákérdezni, hogy milyen fájdalomcsillapítási lehetőséget tudnak nyújtani a rendelőben vagy a kórházban, van-e lehetőség altatásra.

A vastagbéltükrözés vagy a gyomortükrözés kellemetlen, de az esetek többségében altatás nélkül sem elviselhetetlen. Halogatás nélkül, időben történő elvégzése akár életmentő is lehet. Ezért nem szabad, hogy bárkinek a kivizsgálását a félelme akadályozza meg: meg kell találni azt a módszert, amely mellett mindenki, akinél indokolt a vizsgálat elvégzése, vállalhatónak tartja a tükrözést,– mondta Csomós doktor.

vastagbéltükrözés, kolonoszkópia, vastagbélrák

2019-08-15 13:13:20

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop