Más betegségekhez hasonlóan a colitis ulerosát és a morbus Crohnt is sok minden eredményezheti, ám a kiváltó okok között a pszichikai faktorok nagyon jelentős szerepet játszanak, elsősorban a betegség kialakulásában és a schubok kiváltásában.

Rengeteg klinikai tanulmányban vizsgálták már, hogy vajon a betegeket bélbetegségük kezdete előtt érte-e jelentős pszichés terhelés, szóba jöhet-e esetükben pszichés betegség, és gyógyíthatók-e a bélbetegségek intenzív pszichoterápiás gondozással.

Minden eredmény arra mutat, hogy a pszichés és emocionális problémáknak kétségkívül jelentős hatásuk lehet a betegség súlyosságát illetően, ám önmagukban nem tehetők felelőssé a betegség kialakulásáért.

Merni kell!

A pszichés problémák feloldásának módszereiről orvossal, barátokkal vagy a partnerrel is lehet nyíltan beszélgetni. Majd ezt követheti a megfelelő technika például autogén tréning elsajátítása, avagy a pszichológiai gondozás vagy „támogató pszichoterápia” igénybevétele.

Tanuljunk meg bánni a betegséggel!

Nagyon sok beteg attól fél, hogy betegségének diagnosztizálása életre szóló „megbélyegzés”. Pedig hát mindenki volt már, vagy esz közülünk beteg…

A krónikus colitis vagy Crohn-betegség nem jelenti azt, hogy a betegség tünetei mindig érezhetők és jelen vannak. Ugyanakkor a korábbiakhoz képest e betegségek minden fázisa lényegesen jobban kezelhető. Éppen ezért meg lehet tanulni bánni a bélbetegségekkel. Létezik olyan, e kórsághoz fűződő személyes beállítódás, amely lehetővé teszi a betegség kedvezőbb lefolyását.

Ideális esetben az érintetteknek betegségüket tényként kell elfogadniuk anélkül, hogy a tüneteken változtatni akarnának, bűntudatot éreznének vagy szégyenérzetük lenne. Minden beteg beszélhet másokkal is betegségéről, és megpróbálhatja életét olyan eseménydúsan alakítani, amennyire csak lehetséges. Ez segíthet a családnak és a barátoknak abban, hogy a beteghez fűződő kapcsolatuk részeként tekintsék a betegséget.

Alternatív kiegészítő kezelési módok

A gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés eredményét gyorsító természetes módszerek:

• Gyógynövény-terápia: körömvirág, cickafarok, orbáncfű, kamilla, katáng, gyermekláncfű.
• Homeopátia: leghatékonyabb az alkati szerekkel történő kezelés.
• Akupunktúra, akupresszúra: a pontok kiválasztása elsősorban a beteg aktuális állapotától függ, a kezelés célja az energiaáramlás harmonizálása és a funkció rendezése.
• Baktériumflóra-rendezés: a gyulladás gyorsabban megszűnik és a tünetmentes időszak hosszabb, ha a normál flóra rendben van. Ráadásul a pre- és probiotikumok mérsékelik a gyógyszerek mellékhatásait.
• Mayr-féle hasi kezelés: a speciális, kézzel történő kezelések segítik ellazítani a görcsös bélkacsokat, fokozzák a vérkeringést, és ezáltal serkentik a gyulladt nyálkahártya regenerálódását.
• Jóga: egyes jógaászanák stimulálják az emésztést, ellazítanak, a hasi légzés pedig javítja a vegetatív funkciókat! Ezeket lehet egymással és a gyógyszeres kezeléssel is kombinálni. A komplex kezelés gyorsabb eredményt hoz.

Holisztikus gyógyítás: pszichoszomatikus kezelés

Rengeteg lehetőség van arra, hogy a problémákhoz fűződő hozzáállásunkat megváltoztassuk annak érdekében, hogy gondjainkat megoldhatóvá tegyük. Számos beteg kipróbálta már ezeket a lehetőségeket, és a különböző technikák sokukon segítettek is. Ehhez azonban az kellett, hogy az érintettek a közelükbe engedjék a segítséget. Az első lépést maga a beteg teheti meg, orvosa vagy hozzátartozói segítségével, például úgy, hogy ellátogat egy önsegítő csoporthoz.

A természettudományos alapokon nyugvó orvoslás fokozódó specializálódásával párhuzamosan a korábban gyakorolt, holisztikus gyógyászati szemlélet egyre inkább háttérbe szorul.

Jó tudni! A modern pszichoszomatikus medicina megkísérli a pszichológiai alapú orvoslás tudását a hagyományos gyógyászat ismereteivel összeegyeztetni. A psziché, a test és a környezet összetartozik.

Ezért a csak pszichoterápiás gondozás éppoly kevéssé ésszerű, mint az az orvosi kezelés, ami kizárólag a beteg bélre összpontosít, s nem foglalkozik a beteg emberrel mint egésszel.

A pszichoszomatikus kezelés bélbetegségek esetén ésszerűbb az izolált pszichoterápiánál.

Megérteni, elfogadni

A betegek számára a betegség neve messze alárendeltebb jelentőségű, mint az, hogy érzik-e, hogy orvosuk megérti és elfogadja őket.

Jegyezzük meg! A gyógyszeres terápia mellett mindennemű könnyítés növeli az esélyét annak, hogy hosszabbra nyúljon az akut betegség tünetektől mentes fázisa. Minden olyan esetben, amikor különösen súlyos lefolyású schubról van szó - ami ráadásul nem is reagál kielégítően a gyógyszeres kezelésre -, a betegek tanácstalanná és gyámoltalanná válnak.

Ilyenkor idejében bele kell vágni a pszichoszomatikus kezelésbe. (De akkor is, ha a betegség fellángolásai viszonylag gyakoriak és csak nagyon rövid gyulladásmentes fázisok vannak benne.)

Nagyon ritka eset, hogy az orvos nyugtatót írjon fel. A betegek többsége nem is igényli az efféle kiegészítő terápiát. Ha mégis szükséges, az akkor fordul elő, amikor az érintettre egyszerre több terhelő tényező is hat. (Például a betegsége aktív időszakaiban súlyos családi és/vagy szakmai terhelésnek van kitéve.)

Kiegészítő pszichoterápia

A terápia célja a beteg problémáinak és aggodalmainak felismerése és oldása, ami minden egyes kóresetben különbözőképpen alakulhat. A problémamegoldás lehetőségeinek gondos és óvatos megismertetése során érthetővé válik a páciens betegséghez való hozzáállása és ennek hatása a személyes életkörülményeire.

A pszichoterápia metódusa sokféle, ezért a betegnek csak ajánlható, hogy orvosával pontosan egyeztetve válasszon módszert és terapeutát magának.

Fontos! A terapeutának már bizonyíthatóan legyenek tapasztalatai Crohn-betegségben és kolitiszben szenvedő betegekkel.

A bélbetegségek közül azok a betegségformák nagyon megterhelők, melyek sebészeti beavatkozást tehetnek szükségessé. Colitis ulcerosa esetében ez elsősorban bélműtétet jelent, Crohn-betegségnél pedig a végbéltájékon megjelenő tályogok és sipolyok ellátását. Ezek a komplikációk a betegek intim és szexuális életére is negatívan hatnak.

Ne vegyük zokon az ismételt vizsgálatokat!

A többszöri vizsgálat lényeges részét képezi a bélbetegségek terápiájának, és elsősorban az egyedi kórkép lehető legpontosabb megismerését szolgálják.

Jó tudni! A laborértékek nagyon gyorsan változnak, mivel ezek bizonyos szervi működésre jellemzőek. A bélben levő gyulladások pontos megfigyelése, a gyógyulás jellegzetességei és a hegesedési folyamatok bizonyos körülmények között ismételt vizsgálatokat tesznek szükségessé.

Néhány vizsgálatot azért is kell megismételni, mert az eredmények nem egyértelműek, s ezek mind a beteg biztonságát növelik. A gyakran terhesnek érzett vizsgálatok valójában az optimális terápia kialakítását szolgálják.

Tipikus személyiségvonások?

A colitis ulcerosa és a morbus Crohn lehetséges okait kutatva nagyító alá veszik a személyiséget, a magatartásmódot, a kapcsolati viszonyokat, az életmódot és a táplálkozási szokásokat is. Nagyon sok colitis ulcerosában szenvedő beteg figyelemre méltóan alkalmazkodó személyiség, aki aziránti törekvésében, hogy sehol se kerüljön összetűzésbe senkivel, gyakran minden mértéken felül megerőlteti magát.

A morbus Crohn-betegek gyakran nagyon teljesítményorientáltak. Ezek azonban csak egészségeseknél is előforduló személyiségjegyek és magatartásmódok.

Ami pedig az efféle feltételezések mögött rejtőzhet, arra máig nincs egyik vagy másik hipotézist támogató, egyértelmű trend.

Különbség okok és hatások között

Ha egy beteg nagyon kétségbeesett és másoktól visszahúzódó, akkor ebben a viselkedésben rendszerint a betegségre adott pszichés reakció fedezhető fel, ami nem keverendő össze örökletes depresszív hajlammal! Más krónikus és fellángolásszerűen zajló betegségeknek is - például a gyomorfekély bizonyos formáinak - hasonló hatása van a beteg pszichéjére. A gyomor- és bélbetegségek nagy része manapság jól kezelhető, ugyanakkor a betegség okai gyakran még ismeretlenek. Téves lenne ezen tényből kiindulva a betegség általános pszichés okait kizárni.

Az ok és hatás között pontosabb különbséget tenni egyike azon lényeges feladatoknak, melyeken a betegeknek és orvosaiknak közösen kell dolgozniuk azért, hogy a gyomor-bél traktus szerepét jobban megismerjük a pszichés problémák feldolgozásában. Minden beteg saját tapasztalatból tudja, hogy a bélnek a napi étkezéseknél sokkal többet „meg kell emésztenie”.

Legnehezebb a fiataloknak

A fiatal betegekre nehezedő pszichés terhelés sokkal komolyabb és problémásabb, mint a felnőtt betegeknél. Gyermekeknél és serdülőknél e betegségek gyakran súlyosabb lefolyásúak, a sebészeti és gyógyszeres terápiaformák sokkal bonyolultabban kivitelezhetők.

A felnőttek élettapasztalatuk segítségével, józan és fegyelmezett életvitelre való készségükkel sokkal tudatosabban bánnak betegségükkel, mint a fiatalok és a gyermekek. Felnőtt betegeknél adott esettől függ egy esetleges intenzív pszichés gondozás. Fiatal betegeknél és gyermekeknél ez feltétlen és kihagyhatatlan része a teljes terápiának.

B. E.