Székletvizsgálat
A normális széklet átlag 65-70 százalék vizet, 12-18 százalék zsírsavat, epesavakat és 10-25 százalék szervetlen alkotórészt (magnézium, kalcium, foszfor, vas) tartalmaz. Színét az epefesték (bilirubin) lebomlási terméke, a szterkobilin adja.
A baktériumok a széklet szárazanyag-tartalmának 9 százalékát teszik ki. A székletet makroszkóposan, mikroszkóposan és kémiai módszerekkel vizsgálhatjuk.
A makroszkópos vizsgálattal színét, állagát, alakját, emésztettségét, szagát, mennyiségét állapíthatjuk meg, benne köveket, esetleg parazitákat (bélférgeket) lelhetünk fel.
A széklet mennyisége a táplálék mennyiségének és összetételének függvénye, egészséges felnőtteknél 100-250 g/nap. Emésztési és felszívódási zavarok esetén ez a mennyiség jelentősen nőhet: pl. hasnyálmirigy-elégtelenségben, epeút-elzáródásban, súlyos bélgyulladásban (enteritis) és minden hasmenéssel járó állapotban.
A széklet állaga főként víztartalmától függ. Normálisan: formált, képlékeny. A zsírszéklet agyagszerű, kenőcsösen lágy. Székrekedés esetén kemény, bogyószerű lehet. Akut bélgyulladásban (enterocolitis) híg, vizes, vérhasban véres, gennyes, tífuszban borsópürészerű, kolerában szürkés-zavaros, híg rizslevesszerű a széklet. Fekélyes bélgyulladás esetén pedig napi 10-30-szor ürített véres-nyákos cafatok jellemzők.
A széklet színének változása
Vegyes táplálkozás esetén a széklet jellemző színe barna. Ha a táplálék túlnyomóan hús, sötétebb, ha főleg tejből áll, világossárga, a csecsemő széklete aranysárga. A széklet színe kóros körülmények között jellemző módon megváltozhat. Legfontosabb a nagyobb mennyiségű (100 milliliternél több) vér jelenlétének felismerése. Friss, piros vér rárakódása, illetve hozzákeveredése esetén a vérzés forrása a vastagbél utolsó szakasza, a végbél, illetve a végbélnyílás területén van. (Leggyakrabban aranyeres csomók okozzák.)
A széklet fekete elszíneződésének oka lehet:
- Vérzés a gyomor- bélrendszer területén. A "szurokszékletnek" nevezett jelenség a nyelőcső, gyomor- és nyombélfekélyek, polipok, divertikulumok, daganatok stb. vérzései esetén látható.
- Élelmiszer, például nagyobb mennyiségű véres hurka, vörösbor, fekete szeder fogyasztása után.
- Gyógyszer, például vastartalmú készítmények, széntabletták szedésekor.
A széklet elszíntelenedése (agyagszerű zsírszéklet) az epeutak teljes elzáródásakor fordul elő.
A normális széklet szaga fehérjerothadási termékektől származik. Ez a szag különösen kifejezett rothadásos emésztési zavar esetén, az erjedéses széklet szúrós szagát illó zsírsavak okozzák.
A kémiai módszerekkel történő vizsgálatok közül a legfontosabb a szabad szemmel nem látható kis mennyiségű vér kimutatása, mely általában a gyomor-, bélrendszer fekélyes vagy daganatos megbetegedéseiben kerül a székletbe. Elvégzendő a vizsgálat akkor is, ha nem tudjuk, hogy a széklet véres vagy más okból színeződött feketére. Általános elv, hogy negatív próba kizárja a gyomor-, bélrendszerből eredő vérzést, a próba pozitivitása esetén a körülmények gondosan mérlegelendők (Pl. a fogmosással kapcsolatos fogínyvérzés, orrvérzés pozitív reakciót okozhat). Mivel a vér a széklethez nem egyenletesen keveredik, legalább három egymás utáni székletmintát kell megvizsgálni egy beteg esetében. A vizsgálati anyagot műanyag széklettartályban kell a laboratóriumba küldeni. A széklet epefesték-tartalmának vizsgálata esetén a festékanyag hiánya epeút-elzáródásra utal. Vizsgálható a széklet vegyhatása. A normálisnál savasabb kémhatás erjedés, lúgosabb rothadás mellett szól. A hasnyálmirigy megbetegedéseire következtethetünk az emésztőenzimek székletből történő meghatározásával. Leggyakrabban vizsgált a kimotripszin, aktivitásának csökkenése hasnyálmirigy-elégtelenségre utal. A mikroszkópos vizsgálatok célja elsősorban a tápanyagmaradványok, sejtes elemek (vörösvértestek, fehérvérsejtek, hámsejtek, daganatsejtek) és paraziták (férgek), illetve petéik kimutatása. Szénhidrát (keményítőszemcsék), izomrostok, kötőszövet, zsír nagyobb mennyisége a székletben zavart emésztési folyamat mellett szól. A székletemésztettség vizsgálatának eredménye nem megbízható, ezért mellőzhető. Emésztési vagy felszívódási zavar gyanúja esetén a széklet zsírtartalmának meghatározása és a tápanyagok felszívódásának mérése több információt nyújt. Féreg, pete, illetve amőba vizsgálatát az ÁNTSZ laboratóriumai végzik. A széklet bakteriológiai vizsgálatának hazánkban elsősorban a szalmonellózis, vérhas, hastífusz és paratífusz felismerésében van elsőrendű szerepe. Mivel ezen kórokozók kimutatásának járványügyi jelentősége van, a bakteriológiai diagnózis felállítása szintén az ÁNTSZ feladata. A háziorvos és a klinikus szerepe gyanú esetén a székletmintát a szakintézetbe eljuttatni. A megfelelő széklettartály a gyógyszertárakban beszerezhető. A tudomány és a technika fejlődése lehetővé tette, hogy a székletből baktériumok (Clostridium difficile) méreganyagát kimutassuk. Tartósan antibiotikummal kezelt beteg elpusztult normális bélflórájának helyét foglalják el ezek a baktériumok és méreganyag-termelésük révén súlyos kórképet okoznak. A leírtakból látható, hogy a széklet vizsgálatával számos információhoz jutunk a gyomor- és bélrendszer működéséről és betegségeiről. Kiemelendő, hogy ezek a vizsgálatok a beteg számára megterhelést és veszélyt egyáltalán nem jelentenek.
Egyéb székletvizsgálatok
2007-11-20 11:46:27