Az agyalapi mirigy (hipofízis) és a hipotalamusz
Az agyalapi mirigy az agykoponya középső részén található csontos üregben, az ún. "töröknyeregben" elhelyezkedő, kb. nagyborsónyi szerv, amely egy nyél segítségével a központi idegrendszer egyik fontos területéről, a hipotalamuszról csüng le.
Az agyalapi mirigynek emberben két lebenye van, az ún. elülső és hátsó lebeny (az állatokban még jelentős középső vagy közti lebeny emberben már elvesztette a jelentőségét). A két lebeny eredete, fejlődése és ennek megfelelően működése is erősen különbözik egymástól. A mirigy nyelén - és a közös keringési rendszeren - keresztül igen szoros kapcsolatot tart a hipotalamusszal, és ez a kapcsolat elsősorban a működésben nyilvánul meg.
Működés
Az elülső lebenyben termelődő hormonok főleg más endokrin mirigyek működését serkentik (ún. trophormonok). A hormonok kémiailag fehérje természetűek.
1. a mellékvesekéreg működését serkentő hormon (ACTH: adrenokortikotrop hormon)
2. a pajzsmirigy működését serkentő hormon (TSH: thyreoidea stimuláló hormon)
3-4. a nemi mirigyek működését serkentő hormonok (LH: luteinizáló hormon, FSH: folliculus stimuláló hormon)
5. a tejelválasztást serkentő hormon (LTH: laktotrop hormon vagy prolaktin)
6. a növekedést serkentő hormon (STH: szomatotrop hormon)
Az ACTH és a TSH feladata egyértelműen a megfelelő "perifériás" endokrin mirigy működésének a serkentése. Az LH elsősorban a nemi mirigyek hormontermelését, az FSH pedig az ivarsejtek keletkezését szabályozza. Az LTH (prolactin) fő feladata az emlők kifejlesztése és a tejelválasztás megindítása a szülés után. A nemi mirigyek működését befolyásoló hormonok fontos szerepet játszanak a női nemi ciklus létrehozásában is. Az STH-nak főleg a fejlődő korban a normális testfelépítés kialakításában van szerepe, de befolyásolja a szénhidrátok anyagcseréjét is.
A hátulsó lebeny tulajdonképpen nem termeli, csak raktározza azokat a hormonokat, amelyek a hipotalamuszban keletkeznek, és a nyélen keresztül jutnak le az agyalapi mirigybe. A hormonok közül az ún. antidiuretikus hormon (ADH) a szervezet folyadékháztartását szabályozza olyan módon, hogy a vesékben fokozza a folyadék-visszaszívódást (azaz a vízkiürülés a diuresis - ellen hat).
A vazopresszin az érfalak összehúzása által a vérnyomás szabályozásában vesz részt, az oxitocin pedig a zsigerek (főleg az anyaméh) izomösszehúzódásait fokozza.
Ezenkívül a hipotalamuszban termelődnek azok az ún. kibocsájtó vagy "releasing" hormonok is, amelyek az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormontermelését szabályozzák. Az idegrendszer és a hormonális rendszer szoros kapcsolata elsősorban a hipotalamusz-hipofízis közös működése révén valósul meg.
Kórosan fokozott működés
Az elülső lebeny szabályozó hormonjainak (ACTH, TSH) túlműködése. a megfelelő mirigyek (mellékvesekéreg, illetve pajzsmirigy) fokozott működésében nyilvánul meg, és a klinikai tüneteket ott tárgyaljuk. Ugyanígy, a nemi működést szabályozó hormonok (LH, FSH) fokozott termelése is a petefészek, illetve a here működésének zavarait okozza, és a megfelelő helyeken ismertetjük azokat.
A laktotrop hormon (LTH) fokozott termelésének jellegzetes tünete nőben a menstruációs ciklus zavara (esetleg teljes elmaradása), férfiban potenciazavarok és a mellek nőies elváltozása. A kóros tejelválasztás megindulása mindkét nemben jelentkezhet (nőkben természetesen gyakrabban), és sokszor ennek a hormonnak a túlműködése áll a férfi/női meddőség hátterében is.
A növekedési hormon túlműködése fiatalkorban (a hossznövekedés befejezte előtt) a gigantizmust hozza létre, ami kórosan magas hossznövekedést jelent.
A későbbi kor jellegzetes betegsége az akromegália: a kezek, a lábfej növekszik, az arcvonások az orr, az állkapocs növekedése miatt eltorzulnak, a fogak közti rések kiszélesednek, nő a nyelv is. A jól látható tünetek mellett ez a kóros növekedés a belső szervekben is jelentkezik (szívnagyobbodás!). Kórosan csökkent működés A kórosan fokozott működéshez hasonló elvek alapján, a serkentő hormonok csökkent termelése a megfelelő perifériás mirigy csökkent működésének klinikai jeleit mutatja. Ezeket a klinikai jeleket is ott tárgyaljuk. A hátsó lebeny hormonzavarai közül fontos gyakorlati jelentősége van az ADH csökkent termelésének. A hormon teljes vagy részleges hiánya az ún. diabetes insipidus. A folyadék-visszaszívást elősegítő hormon elégtelen termelésének a klinikai tünete a folyadékürítés nagyfokú emelkedése (6-8 liter, extrém esetben 12-16 liter vizelet!), és az ezt másodlagosan követő ugyanilyen mértékű folyadékfelvétel. Érthető, hogy ilyen állapotokban kezelés nélkül a beteg teljes életvitele, munkája, pihenése, alvása lehetetlenné válik! Kezelés A túlműködéssel járó kórképek gyógyítása általában a fokozott hormontermelés gyógyszeres csökkentésén alapszik. Sok esetben a kórkép hátterében az agyalapi mirigy hormontermelő daganata áll. Ezek a daganatok gyakorlatilag mindig jóindulatúak, és nem is olyan ritkák! Az agyalapi mirigy elhelyezkedésének ismeretében érthető, hogy bizonyos nagyság felett már elérhetik és nyomhatják a látóideg-kereszteződést, látótérkiesést okozhatnak. A daganat kimutatása után minden egyes betegnél az összes szempontot figyelembe véve kell eldönteni, hogy különleges gyógyszeres kezelést javasolunk-e (ma már van olyan gyógyszerünk, amelyik nemcsak a hormontermelést szorítja vissza, de a daganatot is zsugorítja), vagy pedig műtétet. Ez utóbbi esetben a beavatkozás már nem a koponya megnyitásával, hanem az orrüregen keresztül történik, és jóval kisebb megterhelést jelent a beteg számára. A műtét után szükséges kontrollvizsgálatok döntik el, hogy a továbbiakban szükséges-e gyógyszeres kezelés vagy esetleges röntgenbesugárzás. A csökkent hormontermelés kezelése egyértelműen az ún. helyettesítő terápia (szubstitúció). Miután az agyalapi mirigy ún. trop (serkentő-) hormonjainak csökkent működése a megfelelő perifériás mirigy hormontermelésének csökkenését hozza létre, a tünetek is ennek megfelelően jelentkeznek. A helyettesítő kezelés tehát ezen hormonok adagolását jelenti. A hátsó lebeny működési zavaránál jelentkező diabetes insipidus kezelésére a hormon adagolása nem alkalmas, mert az ADH a szervezetben percek alatt lebomlik. Ezért ennek szintetikus változatát alkalmazzuk orrcsepp vagy orrspray formájában, mert ennek a készítménynek a hatása 10-12 óráig tart.
Fontos megjegyeznünk, hogy az akromegália oka az esetek legnagyobb részében az agyalapi mirigy daganata, és ez relatíve elég nagy kiterjedésű, tehát a felfelé terjedés révén nyomhatja a látóideg-kereszteződést, és látótérkiesést okozhat.
A betegek meglepően nagy látótérszűkületet sokszor nem vesznek észre, mert a fej- és szemmozgással tudnak kompenzálni. Gyanú esetén tehát műszeres látótérvizsgálat a követendő eljárás.
Mindkét formában kóros lehet a szénhidrátok anyagcseréje, cukorbetegség alakulhat ki és jelentkezhet magas vérnyomás is. A hátsó lebeny hormonjainak túlműködése a gyakorlatban ritkán fordul elő.
Az ún. Schwartz-Bartter-szindrómában az ADH hormon fokozott működése okozhat a folyadékfelvétellel nem arányos csökkent ürítést, ami akár vízmérgezéshez is vezethet, és súlyos elektrolitzavarral járhat.
Ha a hipotalamusz "releasing" hormonjainak termelése fokozódik, az agyalapi mirigy megfelelő hormonja fokozódása révén a perifériás mirigytúlműködés klinikai jelei mutatkozhatnak.
2007-11-11 01:20:26