Hirdetés

A cukorbetegség idült szövődményei

Cukorbeteg az, akinek 1. az éhgyomri vércukorértéke meghaladja egy alkalommal a 7,8 mmol/l-es értéket és cukorbetegségre utaló tünetei vannak; 2. az étkezés után bármely időpontban a vércukorértéke több, mint 11,1 mmol/l és cukorbetegségre utaló tünetei vannak; 3. ugyan nincs cukorbetegségre utaló tünete, de az éhgyomri vércukorértéke két alkalommal meghaladja a 7,8 mmol/l-es értéket; 4. 2 órával 75 g glukóz elfogyasztása után több a vércukorértéke, mint 11,1 mmol/l.

cukorbetegség, vércukor, szövődmény |

Gyógy-ír   Kisalföld | Strényer, F.

A cukorbetegség tünetei, típusai

Több folyadékfogyasztás (polyuria), több vizeletürítés (polydipsia), jó étvágy melletti fogyás, szájszárazság, bőrfertőzések, súlyosabb esetben gyengeség, fáradékonyság, hasi fájdalmak, hányinger, hányás, kiszáradás, tudatzavar és végül a legrettegettebb állapot, az eszméletvesztés (kóma).

A cukorbetegség típusai:

I. típus: legtöbbször fiatal korban jelentkezik, oka, hogy a szervezet nem termel megfelelő mennyiségű inzulint, ilyenkor mindig inzulinkezelés szükséges.

II. típus: idősebb, általában elhízott embereknél lép fel, gyakran társul magas vérnyomással és zsíranyagcsere-zavarral is. A kezelési mód általában diéta vagy diéta és tabletta, inzulin adására ritkán szorulnak. Az ilyen betegeknek ugyanis van inzulintermelésük, néha több is, mint kellene, de az inzulin nem megfelelő módon hat. Ebben a csoportban a betegség családi halmozódása jellemző.

A cukorbetegség előfordulása: Magyarországon a diabéteszesek arányát 4 százalékra becsülik, döntő többségük (kb. 95 százalék) a II. típusba tartozik.

Elvárások a kezelés során

Az éhgyomri vércukor ideálisan jól beállított cukorbetegeknél 4-6,2 mmol/l között van, az étkezést követő 2 órás érték pedig nem magasabb 8 mmol/l-nél. Rossz a beállítás akkor, ha az éhgyomri értékek 8 mmol/l felettiek és az étkezés utániak meghaladják a 10 mmol/l-t. A kettő közöttiek még elfogadhatók, de hosszú távon nem szerencsések. Az elmúlt két hónap átlagos vércukorszintjét tükröző hemoglobin A1C jó beállításnál 6,5 százalék alatti, a 7,5 százalék feletti érték rossz cukoranyagcserére utal.

A cukorbetegség szövődményeinek kialakulása függ a vércukorértékektől, a cukorbetegség fennállásának időtartamától, valamint a beteg öröklött adottságaitól. Ezekből a vércukorérték az, ami kezeléssel (diéta, tabletta, inzulin), megfelelő gondozással befolyásolható. Világszerte több nagy betegszámú tanulmány igazolta azt, hogy azoknál a betegeknél sokkal ritkábban fordulnak elő szövődmények, akiknek a vércukorértéke ideális. A megelőzés azért fontos, mert a kialakult súlyos szövődményeket sajnos nem tudjuk gyógyítani, csak kezelni. Egy levágott lábat, egy elvesztett szemet, egy infarktusban elvesztett szívizmot stb. nem tudunk pótolni. A tartósan magas vércukor sokáig nem okoz tüneteket, de közben alattomosan és lassan mérgezi a beteg sejtjeit, tönkreteszi érrendszerét, visszafordíthatatlan károsodásokat okoz.

Főleg a II. típusú cukorbetegekkel nehéz megértetni, miért fontos, hogy vércukorértékük tartósan megfelelő legyen. Sokan úgy gondolják, betegségük nem olyan súlyos, hiszen "csak" diétás kezelést javasol orvosuk, esetleg még emellett néhány tablettát kell szedniük. A diabétesz súlyosságát azonban nem a kezelési mód, hanem a vércukorérték határozza meg. Sokszor hall ilyet az ember: "Én 10 feletti vércukorral érzem jól magam." Ilyenkor általában arról van szó, hogy a rövid távú kényelmetlenséget okozó diétatanulást, életmód-változtatást utasítja el a beteg. Nem látja a távlati célt, a későbbi hosszú, szövődménymentes életet! A diéta megtanulása, betartása és egyéb önkezelési és ellenőrzési módok elsajátítása kétségtelenül sok munkát és energiát igényel, de higgyék el, megéri. A rossz vércukorérték sajnos nem fáj, 10-15 mmol/l-es vércukorértékek tényleg sokáig nem okoznak tünetet. A beteg abban a tudatban él, hogy minden rendben van, de közben ketyeg szervezetében az időzített bomba. Amikor már tünetek és panaszok is jelentkeznek, akkor általában már elkéstünk.

Ezért fontos a vércukor-ellenőrzésen kívül időnként speciális vizsgálatok elvégzése, a cukorbeteg megelőző gondozása is, mely az esetek zömében háziorvosi szinten jól megoldható. Ezen vizsgálatok lehetőséget nyújtanak a szövődmények korai felismerésére, hatékony kezelésére, a további romlás megakadályozására. A legfontosabb kezelési és megelőzési mód, és ezt nem lehet elégszer elmondani, a tartósan normális vércukor. Ezt úgy kellene elérni, hogy közben a testsúly ne növekedjen. Túlsúly esetén törekedni kell ennek csökkentésére a diéta megszorításával és a rendszeres testmozgással. Gyakran az orvos és a beteg türelmetlensége miatt, nem kihasználva a diétás lehetőségeket, kezdenek vagy módosítanak gyógyszeres kezelést. Emellett a betegnek jobbak lesznek ugyan a vércukorértékei, de testsúlya is megnő. Az elhízás pedig önálló rizikófaktora a szív-, érrendszeri betegségeknek.

A cukorbetegség idült szövődményeinek kialakulása függ a vércukorértékektől, a cukorbetegség fennállásának időtartamától, valamint a beteg öröklött adottságaitól. Ezek közül a vércukorérték az, amit a cukorbeteg szorosan együttműködve kezelőorvosával befolyásolni tud. A diéta, az egészséges életmód, ezen belül a megfelelő fizikai aktivitás, valamint a gyógyszeres kezelés az, amivel egyensúlyban lehet tartani a cukorbetegséget.

Ideális vércukorértékek mellett sokkal kisebb arányban jelentkeznek a késői szövődmények, melyek azon kívül, hogy szenvedést okoznak, megrövidíthetik a cukorbeteg életét. Életbe vágóan fontos ezen szövődmények időben történő felismerése, mert a legkoraibb időpontban van a legnagyobb esély arra, hogy a kóros folyamatokat megállítsuk, esetleg visszafordítsuk.

Ezért panaszmentesség és normális vércukorértékek mellett is szükség van időszakosan bizonyos speciális vizsgálatokra, hogy mikor és milyenre, ezt a kezelőorvos dönti el. Tudom, akinek nincs panasza, nem szívesen megy orvoshoz, de a később ismertetendő, a betegek számára rémisztő szövődmények elkerülésének a megelőző gondozás az egyetlen útja. Sajnos a cukorbetegségek együttműködési készsége kezdetben nem mindig megfelelő, pedig ilyenkor lehetne a legnagyobb eredményeket elérni. Amikor már az idült szövődmények tünetei miatt keresnek fel bennünket, kezelési lehetőségeink sokszor korlátozottak.

Cukorbetegségben nemcsak az elfogyasztott szénhidrát emeli a szervezetben a vércukorértéket, hanem az inzulinmennyiség vagy inzulin-hatáscsökkenés miatt paradox módon a szervezet is termel - a túlkínálat ellenére is - cukrot. A kívánatosnál tartósan magasabb vércukor közvetlenül károsítja a szervezet sejtjeit, "önmérgezéses" állapot alakul ki. A felesleges cukor felhasználása is eltér a normálistól és az így képződött kóros anyagcseretermékek szerepe sem elhanyagolható. A legtöbb idült szövődmény hátterében az előbbiek következtében kialakult kis- és nagyér-, valamint idegkárosodás együttesen áll. Hogy melyik szerven, szervrendszeren jelentkezik legelőször idült szövődmény, adott betegnél ez előre megjósolhatatlan. Mindemellett csökken a szevezet védekezőképessége a külvilág stresszhatásaival és a fertőzésekkel szemben. Az elhízás, a magasabb vérzsírszint, a magas vérnyomás társulása cukorbetegséggel hatványozottan növeli az egyén kockázatát.

Vesekárosodás (nephropathia)

A vesékben a vér szűrését végző hajszálérgomolyagok sérülésük esetén átengednek olyan anyagokat (fehérjéket), melyek normálisan nem kerülnek a vizeletbe. Ez a minimális fehérjeürülés (mikroalbuminuria) a még minden szempontból panaszmentes betegnél csak speciális vizsgálattal mutatható ki. Mikroalbuminuria-vizsgálatot évente egyszer ajánlatos elvégezni. Az ebben a stádiumban megkezdett gyógyszeres kezelésnek van a legnagyobb esélye arra, hogy a további romlást megakadályozza. Amennyiben a károsodás már nagyfokú, egyrészt fokozódik a fehérjeürítés a vizeletben, másrészt a vese nem képes már kiválasztani bizonyos bomlástermékeket és ezek mérgezik a szervezetet. Ilyenkor gyakoribb ellenőrzés, vér- és vizeletvizsgálat szükséges. A legsúlyosabb esetben a vesék felmondják a szolgálatot, ilyenkor a kóros anyagcseretermékeket gépi úton kell eltávolítani a szervezetből (művesekezelés) vagy veseátültetést lehet végezni.

Szemkárosodás (retinopathia)

A szemfenék ideghártyájának (retina) hajszálér-károsodásáról van szó. Ez többnyire már csak akkor okoz panaszokat, ha az elváltozás súlyos. Ha vérzés alakul ki a szemfenéken, ez az üvegtestbe is betörhet. Ilyenkor hirtelen látásvesztés léphet fel, vagy az üvegtestben úszkáló vérömlenyeket látászavart okozó homályként érzékeli a beteg. Szemfenéki bevérzésnél lézerkezeléssel zárhatják el a sérült hajszálereket, akadályozhatják meg a nagyobb vérzést. Üvegtesti bevérzés okozta vakság esetén üvegtest-eltávolítás adhatja vissza a beteg szem látását. Az enyhe, panaszokat nem okozó szemkárosodás felfedezésének egyetlen módja a tágított pupilla mellett végzett szemfenékvizsgálat. Kezdeti stádiumban aprócska tágulatok alakulhatnak ki a hajszálereken (microaneurysmák), a későbbiekben kis csíkolt vérzések "apró vérrög okozta érelzáródások jelenhetnek meg. A legsúlyosabb esetben érújdonképződés indul meg, ezen érfalak azonban sokkal gyengébbek az eredetieknél, hajlamosabbak a repedésre, vérzésre. Szemkárosodás esetén a vérnyomáskiugrás, vagy a szembelnyomást fokozó nagy fizikai erőkifejtés is hajlamosít a vérzésre. A korai diagnózist biztosító szemészeti vizsgálatot panaszmentes cukorbetegnél évente kell elvégezni. A normális vércukorszint és az idejében megkezdett kezelés megóvhatja a látást. Az időszakos szemészeti vizsgálat azért is fontos, mert cukorbetegeknél a különböző szürkehályog-formák (cataracta) gyakrabban és fiatalabb korban jelentkeznek.

cukorbetegség, vércukor, szövődmény

2007-11-08 14:41:30

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop