A fogszabályozó kezelés
Fogazati rendellenességek alatt tágabb értelemben az arc-és állcsontok fejlődési rendellenességeit értjük, a fogsorívek hibás állását, illeszkedését, szűkületét, a szám feletti fogak jelenlétét, egyes fogak hibás állását, elhelyezkedését.
A szorosan vett fogazati rendellenességek okai az arc- és állcsontok fejlődési zavarában, illetve a csecsemő- és gyermekkori rossz szokásokban keresendők. Öröklött tényezők is szerepet játszhatnak, például ha a gyermek egyik szülőjétől keskeny arcot, fogíveket, másik szülőjétől széles, nagy fogakat örököl, a keskeny fogívben a fogak nem férnek el szabályos ívben, így torlódott fogazat alakulhat ki. Ezenkívül embrionális ártalmak és belső szekréciós zavarok is szerepet játszhatnak.
A fogazati rendellenességek leggyakoribb oka azonban ún. "külső" tényezőkben rejlik, melyek a születés után az arc- és állcsontok fejlődését hátrányosan befolyásolva, nem teszik lehetővé a harmonikus fogsor, a megfelelő fogsorilleszkedés kialakulását, s így a rágóképesség sem megfelelő. Káros befolyásoló tényező lehet többek között a csecsemő és kisgyermek helytelen fektetése, a nem megfelelő táplálás, a gyermekkorban kialakult rossz szokások.
A csecsemő és a kisgyermek helyes fektetése igen fontos: a fej túl alacsony vagy túl magas elhelyezése a felső vagy alsó állcsont előrecsúszását eredményezheti, ami később fogsorzáródási anomáliát okoz, és az arc harmóniáját is megbontja. Ezért a kisgyermeket leghelyesebb középmagas kispárnára fektetni.
A csecsemő anyatejjel való táplálása, illetve a mellről való szopás nem csupán azért fontos, mert az anyatejben mint tápanyagban minden megtalálható, amire szüksége van, hanem azért is, mert a szopásnál kifejtett izommunka elősegíti a rágóizmok és az állcsontok megfelelő fejlődését.
A rágóizomzat foglalkoztatása már kisgyermekkorban is lényeges: a rostdús, jó rágást kívánó ételek felaprózása hozzájárul a rágóizomzat fejlődéséhez, a fogak megfelelő kialakulásához, a fogak épségben való megtartásához, s ezzel együtt a fogszuvasodás megelőzéséhez.
A gyermekkori rossz szokások közül a gyakori ujjszopás - ha a gyermeket nem szoktatjuk le róla időben -, a fogak kifelé dőléséhez, tengelyferdüléséhez, hibás fogsorzáródáshoz vezethet. A fogazati rendellenességek mintegy 20 százalékában mutatható ki valamilyen gyermekkori rossz szokás, például az ujjszopáson kívül a párna csücskének vagy egyéb tárgynak a szájbevétele, szopogatása. Mindezek a fogazati anomáliák előidézésén kívül fertőzési forrást is jelenthetnek.
A tejfogak korai eltávolítása (fogszuvasodás miatt, melyet gyakran a "cukros cumi" okoz) esetén a megmaradó fogak vándorolnak, és bezárják azt a helyet, rést, amelyre a maradó fognak áttöréséhez szüksége van. Ilyenkor a maradó fogak a fogsoron kívül vagy belül, illetve nem a megfelelő helyzetben törnek át, és a maradó fogazat rendellenességeit okozzák.
A tejfogazati rendellenességek megelőzésében a fentiek szerint tehát fontos a csecsemő és a kisgyermek helyes fektetése, táplálása, a rossz szokások kiküszöbölése. Ha a tejfogazatban már észlelhető valamilyen rendellenesség, legjobb azonnal fogszabályozó szakorvoshoz fordulnunk, amivel korai fogszabályozó kezeléssel a további károsodás megelőzhető.
A fogazati anomáliák, különösen a maradó fogazatban, nemcsak a rágóképességet gátolják és kozmetikai zavart jelentenek, hanem elősegíthetik - a rendellenesen álló fogak melletti ún. retenciós helyeken - a dentális plakk felhalmozódását, a fogszuvasodás és ínygyulladás kialakulását. Ezért fogazati rendellenességek észlelése esetén mielőbb fogszabályozó szakorvoshoz kell vinnünk a gyermeket.
A fogszabályozó kezelés általában hosszú időt vesz igénybe - több hónapig, de inkább több évig tart, a gyermek és a szülő türelmét igényli; történhet fix (beragasztott gyűrűk, drótívek) vagy kivehető készülékekkel, esetleg, különösen torlódott fogazat esetén, egy-egy fog eltávolítása is szükséges lehet.
Minél korábban kezdjük meg a fogszabályozó (orthodontiai) kezelést, annál hamarább várható a siker: az ép fogazat, az arc harmóniájának a kialakulása. Felnőttkorban is végezhető fogszabályozás, ez azonban még hosszabb időt vehet igénybe, és a siker sem mindig olyan tartós, mint a gyermekkorban végzett kezelésnél.
A fogszabályozó készülékkel meg kell tanulni bánni, fokozottan ügyelve a szájhigiénére. Nem megfelelő fogápolás esetén ínygyulladás (gingivitis) alakulhat ki a fogszabályozó készülék mentén, sőt caries is. Ezért az étkezések utáni alapos mechanikus fogtisztítás, fogmosás része a fogszabályozó kezelésnek. A siker kulcsa a szülő és a gyermek magatartása is. Megfelelő hozzáállás, a sokszor évekig tartó kezelés türelemmel történő elfogadása fontos tartozéka a sikeres fogszabályozó kezelésnek.
Összefoglalva: a fogazati rendellenességek megelőzésében és kezelésében az okok felkutatása és megszüntetése, és a korai fogszabályozó kezelés egyaránt fontos.
Mindezzel biztosítható a fogívek épsége, a rágóképesség helyreállítása, az arc harmóniája, s egyúttal a fogszuvasodás és a fogágybetegségek kialakulásának megelőzése is.
2021-05-31 14:09:27