A cikk szerzői elmondták: a mortalitás csökkentését illetően a kutatások nem voltak olyan eredményesek az elmúlt évek során a daganatos betegségeknél, mint más krónikus betegségeknél, és hatékony szűrési módszer csak néhány speciális daganatfajta esetében áll rendelkezésre. A daganatok okozta terhet elsősorban életmódbeli és környezeti változásokkal igyekszünk csökkenteni.

A jelenlegi vizsgálat 12 fajta daganat mortalitását vizsgálta kilenc rizikófaktorhoz kapcsolva. A 2001-es adatok elemzése során kiderült, hogy az évi 7 millió daganat okozta halálesetből 2,43 millió (35 %) esetében olyan rizikótényezők is fennálltak, amelyeket befolyásolni lehetett volna. Ezek közül 0,76 millió esik a magas jövedelemmel rendelkező országokra, és 1,67 millió a közepes és alacsony jövedelmű országokra. 1,6 millió férfi és 0,83 millió nő haláláról van szó.

A dohányzás, alkoholfogyasztás, és az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás a vezető rizikófaktorok a daganatos halálozás szempontjából az alacsony és közepes keresetű országokban. Ezeken a területeken Európában és Közép-Ázsiában a legnagyobb a kilenc rizikófaktor okozta halálozások aránya (39 %).

Az említett régiókban nőknél a humán papilloma vírus (HPV) szexuális transzmissziója is jelentős kockázati tényező a méhnyakrák szempontjából.

A gazdag országokban a dohányzás, az alkoholizmus, a túlsúly és az elhízás a daganatos megbetegedések fő okai.

A szerzők szerint a fő viselkedési és környezeti rizikófaktorok csökkentésével a daganatos halálozás egy jelentős hányadát meg lehetne előzni.

Hozzáteszik: a preventív, szűrési, és kezelési intézkedések csak akkor lesznek eredményesek, ha azok széles körben elérhetővé válnak. Ezek a tényezők költségesek lehetnek, és nagyban függenek az egészségügyi rendszer jellemzőitől, és forrásszegény környezetben korlátozottá válik a lakosságszintű bevezetésük. Ezek még szükségesebbé teszik, hogy a viselkedési és környezeti tényezők csökkentésével próbáljuk kivédeni a daganatos betegségek okozta terheket.