Hirdetés

Öröklött rákhajlam

normális sejt

rák, öröklődés, rákhajlamák, öröklődés, rákhajlam |

Gyógy-ír   Kisalföld | Bajnóczky, K.

Hazánkban a daganatos megbetegedések a halálokok között a második helyen állnak. Kialakulásukban az öröklött hajlamosító tényezők és a káros környezeti hatások játszanak szerepet. Az emberi génállomány 80-100 ezer génje közül néhány százról feltételezhető, hogy károsodásuknak szerepe van a daganatképződésben. Ezek a gének a működéshez is szükségesek, "csak" meghibásodásuk vezet rosszindulatú daganat (karcinóma) kialakulásához. A karcinómák kialakulása többlépcsős folyamat eredménye. A daganatok kialakulásának szakaszai:

káros környezeti tényező

a DNS-hiba kijavítódik

örökítő anyag (DNS) megváltozása

a DNS-változás rögzül (sejtburjánzás)

mutáns klónok létrejötte

tumor kialakulása

szervezetben történt szétszóródás (metasztázis)

A daganatok többsége (90%) a testi sejtekben bekövetkező többszöri mutáció következtében alakul ki. Ezek az úgynevezett "szerzett" (sporadikus) daganatok.

A megbetegedések legtöbbször idősebb korban jelentkeznek, amikor valamelyik testi sejt több génje már elszenvedte a kritikus mutációt és a szervezet immun- és hibajavító rendszere már nem képes kijavítani a genetikai károsodást. Az úgynevezett örökletes daganatos megbetegedés esetén minden sejt hordozza a mutációt, vagyis a rákhajlamot (nem a rákbetegséget!). A célszerv sejtjeiben már jelen van az "első mutáció", így az egyén élete során a rák kockázata többszöröse, mint a mutációt nem hordozóknak.

Az örökletes daganatokra jellemző, hogy a megbetegedés fiatalabb korban jelentkezik és családi halmozódás figyelhető meg. A rákgenetikai kutatások eredményeként egyre több úgynevezett "onkogén" (rákhajlam kialakulásáért felelős "rákgén") kimutatására van módszer az alapkutatásban és válik lehetővé a mindennapi gyakorlatban. Valószínűleg öröklött génhiba áll a megbetegedések hátterében, ha egy családon belül 3-4 ugyanazon daganatos megbetegedés fordul elő.

A leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatok: az emlőrák (petefészekrák), prosztatarák és vastagbélrák. A megbetegedések világszerte sok családot érintenek.

A rákkockázat megállapítására szolgáló úgynevezett "preventív DNS-tesztek" (a rákra hajlamosító génmutáció kimutatása) azonban csak a magas kockázatú családokban lehetséges. A mérsékelt kockázati csoportokban valószínű, hogy a betegség nem örökölt genetikai tényező eredménye. Mivel a környezetünkben lévő "mutagének" (káros anyagok) legtöbbször karcinogének, vagyis rákkeltők, ezen anyagok megismerésével - esetleg ésszerű alkalmazásával - megelőzhetjük (vagy legalábbis nem provokáljuk!) a betegség kialakulását.

rák, öröklődés, rákhajlamák, öröklődés, rákhajlam

2002-07-18 14:54:36

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop