Hirdetés

A leukémiák keletkezéséről

A fehérvérűség fő típusainak klinikai tünetei már a múlt század óta ismertek. Ezeknek a betegségeknek a pontos természetét azonban az elmúlt évtizedekben kifejlesztett vizsgálómódszerek tisztázták (ezeknek nagy részéről a legutóbbi folytatásban esett szó).

leukémia, fehérvérűség, kórok |

Gyógy-ír   Kisalföld | Gasztonyi, Z.

Ezek a modern eljárások tisztázták, hogy a leukémiák daganatos betegségek. Ugyanakkor kiderült az is, hogy a fehérvérűségek "klonális betegségek", azaz a keletkezett daganatos sejttömeg, amely végső soron az egész csontvelőt, vérképző szerveket, majd egyéb szerveket is károsítva halálhoz vezet, egyetlen kóros sejtből származik. Ez azt jelenti, hogy egy hibásan osztódott, genetikai rendellenességgel terhelt sejt, amely normális funkciókra nem képes, de korlátlan szaporodási képességét megtartotta, utódaival elárasztja a vérképző rendszert, majd az egész szervezetet. Gyakran hangzik el a kérdés leukémiás betegek szájából: "Doktor úr, mondja meg, mitől kaptam én ezt a betegséget?"

Általában van is tippjük a betegeknek a leukémia okára. Megfázásra, sérülésre, vegyszerek okozta károsodásra vezetik vissza ezeket a veszélyes betegségeket. A betegek általában törekszenek arra, hogy saját látókörükbe eső, fogalmaikkal megragadható okkal magyarázzák a betegségeket. Pedig sokszor (soha?) nem elégséges magyarázat a meghűlés ezeknek a betegségeknek a keletkezésére. A legutóbbi folytatásból már kitűnt, hogy a fehérvérűségek keletkezésének mélyebben fekvő okai a sejtosztódás mechanizmusában keresendők. Amint arról már szó volt, a leukémiák nagy részében a kóros sejtekben kromoszóma-rendellenességek mutathatók ki.

A kromoszómák ("színes testek") a sejtmagban találhatók, ezek tartalmazzák az örökítő anyagot, a DNS-t, (kémiai név: dezoxi-ribo-nukleinsav). A normál emberi testi sejtek 46 kromoszómát tartalmaznak. Az ivarsejtben csak ennek fele, 23 kromoszóma található. A kromoszómák minden testi (szomatikus) sejtben párokban fordulnak elő, nagyság szerint csökkenő sorrendben számozzák őket. Az 1-es a legnagyobb, a 2-es kisebb, a 22-es a legkisebb. A 23. a nemi kromoszóma, a női jelleget az X, a férfit az Y kromoszóma alakítja. A nőkben két X kromoszóma (XX), a férfiakban egy X és egy Y kromoszóma van (XY).

A kromoszómákban van bizonyos struktúra szerint elrendezve az öröklődésért felelős DNS-molekula. Ez egy fonalszerű molekula, spirális csavarulatokba rendeződve. A DNS kódolja a fehérjemolekulák szerkezetét. Az élővilágban a tulajdonságok öröklődése a DNS és az általa kódolt fehérjemolekulák szerkezetének változatosságától függ. A DNS-nek azt a szakaszát, amely a fehérjemolekula szerkezetének meghatározásáért felelős, génnek nevezzük. A leukémiák ezeknek a géneknek a zavaraira, rendellenességeire vezethetők vissza, amelyek lehetnek veleszületettek vagy az egyén élete során keletkezhetnek. A leukémiák tehát mai tudásunk szerint gén eredetű (genetikailag meghatározott) betegségek. A sejtosztódás folyamatában bekövetkező hiba vezet a kóros sejtek felszaporodásához. A leukémia tüneteinek megnyilvánulásához általában 10-12 kóros sejt jelenléte szükséges a szervezetben. Ebből következik, hogy néha igen hosszú idő (több év) telik el a kóros sejtállomány (sejtpopuláció) keletkezése és a leukémia tüneteinek jelentkezése között

leukémia, fehérvérűség, kórok

2007-11-06 12:57:18

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop