Hirdetés

A vashiányos vérszegénységről

Ellentétben az eddig tárgyalt leukémiákkal, amelyek egy félelmet keltő és az orvos részéről is jelentős figyelmet igénylő betegségcsoportot képviselnek, a vashiányos vérszegénység gyakoribb, egyszerűbben felismerhető betegség. Laikusok is gyakran találkoznak vele, a beteg néha önmagán is felismeri a vérszegénység, vashiány tüneteit.

hematológia, vérszegénység, vas, vashiány |

Gyógy-ír   Kisalföld | Gasztonyi, Z.

A vashiányos vérszegénység kapcsán meg kell említenem, hogy annak ellenére, hogy a vas a földön legnagyobb mennyiségben előforduló elemek egyike, ennek ellenére a vashiány az anémiák (vérszegénységek) leggyakoribb oka. Ez a jelenség a szervezet korlátozott vasfelszívó képességével, illetve a vérzéses vasveszteség gyakoriságával magyarázható. Felnőttkorban anémiáról akkor beszélünk, ha a hematokritérték férfiakban 41 százalék, nőkben 37 százalék alatt van (a hematokritérték mutatja meg, hogy egységnyi folyékony vérben hány százalék a sejtek, elemek aránya).

A szervezet teljes vaskészletének mintegy kétharmada a hemoglobinban található. A hemoglobin a vörösvértesteknek az a fehérjéje, amely az oxigén szállításáért felelős. Minden vörösvértest körülbelül 640 millió hemoglobinmolekulát tartalmaz. A normális felnőtthemoglobin, a hemoglobin A minden molekulája négy fehérjeláncból áll, amelyek közül 2-2 azonos (két béta- és két alfalánc). Mindegyik fehérje (polipeptid) molekula egy hemcsoportot tartalmaz. (A hem egy gyűrűs szerkezetű molekula, amelynek közepén egy vasatom található.) A hemoglobinmolekulában a vas két vegyértékű (ferro) formában fordul elő, melynek döntő szerepe van az oxigénnek a tüdőben való megkötésében és a működő szövetekben való leadásában. Vas azonban nemcsak a hemoglobinban található, hanem az izmok fehérjéiben, illetve a sejtek vastartalmú enzimrendszereiben, valamint a szervezet vastároló fehérjéiben. Ez a jelenség magyarázza, hogy vashiány esetén nemcsak vérszegénység, hanem egyéb szervek működészavara is észlelhető.

Napi vasszükséglet értékei

(mg/nap egységben)

  • Felnőtt férfi 0,5 -1
  • Menstruáló nők 1 -2
  • Terhes nők 1,5 -3
  • Nők változókor után 0,5 -1
  • Lányok (12-15 év között) 1,6 -2,6
  • Gyermekek (átlag) 1,1

A vas a szervezetben - főleg a szervezetben végbemenő intenzív vörösvértestképzéssel kapcsolatos - körforgást végez. A csontvelő naponta 20 mg vasat használ fel az újonnan képzett vörösvértestekhez. A naponta felszívott mennyiség azoban csak körülbelül 1 mg.

Hogyan áll elő ez a látszólagos ellentmondás?

Nyilvánvaló, hogy csak akkor képes a szervezet naponta 20 mg vasat felhasználni, ha az elpusztult, lebomló vörösvértestekből kiszabaduló, fölöslegessé vált vasat újrahasznosítja. Ez a jelenség a gyakorlatban megvalósul, a lépben lebomló vörösvértestekből a fehérvérsejtek (makrofágok) a vasat elszállítják, s azt a vér vasszállító fehérjéje (transzferrin) újra a csontvelőbe szállítja, s a vas az újraképződő vörösvértestek hemoglobinjába beépül.

A szervezet teljes vastartalma férfiban kb. 2,4 g, nőben 1,7 g. Az átlagos étrend napi 10-15 mg vasat tartalmaz, ennek normálisan csak 5-10 százaléka szívódik fel. A felszívott vasmennyiség növekedhet vashiány vagy terhesség alkalmával. A vas felszívódását savas közeg elősegíti. Lúgos kémhatást előidéző gyógyszerek (pl. a fekélybetegség kezelésében használatos gyomorsavkötő vegyületek) a felszívódást lényegesen rontják. A vas egyébként a patkóbélben és a vékonybél kezdeti szakaszán szívódik fel. Azt hihetnénk, hogy a vashiány és az általa okozott vérszegénység oka legnagyobbrészt táplálkozási hiány, csökkent vasbevitel. Ez azonban nem így van: felnőtt férfiban pusztán a vasfelvétel teljes hiánya körülbelül 8 év alatt vezet vashiányos vérszegénységhez. Sokkal gyakrabban okoz vashiányt krónikus, kis mennyiségű, lappangó vérvesztés. A gyakorlatban ez legtöbbször nőgyógyászati vérzést, vagy a gyomor-bélhuzam területében lévő vérezgető elváltozást jelenti. Fél liter vér elvesztése kb. 250 mg vasveszteséget jelent. A krónikus vérvesztés - a vashiányban kialakuló fokozott vasfelszívódás ellenére - a vasforgalomban negatív mérleghez vezet. Újszülött- és serdülőkorban, terhességben, szoptatáskor, menstruáló nőkben fokozott a vasszükséglet, ez magyarázza a vashiány és vérszegénység gyakori kialakulását e csoportokban. Terhességben a körülbelül 35 százalékkal megnövekedett anyai vörösvértest-mennyiség, valamint a magzatba átkerülő körülbelül 300 mg vas miatt növekszik a vasszükséglet. Ezért szükséges terhességben megelőzésképpen vaskészítmények adása.

hematológia, vérszegénység, vas, vashiány

2002-07-18 13:42:59

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop