Indokolt az öngyilkosság? - Meddig még? (3.)

Kérdés:  Köszönöm válaszát. Az én dilemmám már több irányú, mert azt is elfelejtettem közölni itt, hogy korábban évekkel ezelőtt, többször voltam pszichiáternél. Legutóbb néhány hónapja, egy intézet igazgatója beszélgetett el velem, ez a legutóbbi kihallgatás jó eredménnyel zárult, és a szakember azt mondta, nincs ok, amiért pszichiátriai kezelésre szorulnék. Minden ilyen érték, ami ezt indokolttá tenné, alatta van a tűréshatárnak.
De vannak dokumentumaim, a korábbi vizsgálatokról, ezekben az áll, hogy depresszióra hajlamos vagyok, hangulatom hullámzó és lehet valamennyi üldözési mániám is, de akkor sem tartották fontosnak a kezelést, én tartottam fontosnak a vizsgálatok elvégzését, hogy tisztábban lássak.
Ezt azért közlöm, mert ennek ellenére ilyen gondolatokat forgatok a fejemben. De én ezeket a gondolatokat pl. öngyilkossági gondolatok, egy racionális mérlegelés eredményeként látom mostanában.
Egy motívum, hogy miért is... Az elmúlt években egyetlen kapcsolatom sem jött össze, egyszerűen nem tekintenek rám szexuális lényként, férfiként, szóba jöhető alanyként a nők, miközben szőkésbarna, magas, vékony, kékszemű stb. leírást adnak testi mivoltomról, a külsőmről, de olyan értelemben partnerként szóba sem jöhetek.
A munkámban is elértem oda, hogy nincs olyan kihívás, amit még el akarok érni, csak ismétlések, minden nap nehéz teher és nem a depresszió miatt érzem, hanem a józan belátás mutatja, hogy itt nem szabad tovább élni.
Mivel már többször jártam pszichiáternél, segíteni nem tudnak, és a doktornő is leírta, második levelében, hogy igazán nincs mit tenni, úgy döntöttem végzek magammal.
Negyven éves vagyok, már nem fiatal, ebben a korban már nem lehet partnert sem találni, hisz öregnek számítok, minden okom egyben van, és ezt a döntést hoztam, hogy végzek magammal, gyakorlatilag senki sem veszi észre távozásomat.
Köszönöm, hogy időt szakított rám. Minden jót kívánok!

| öngyilkossági gondolatok, depresszió
| Bezzegh, É.; Az Orvos válaszol - Dr. Bezzegh Éva 2016 ;21(decemberi)   InforMed

Válasz:  Visszanéztem előző válaszomat és nem-találom, hogy hol írtam volna le ilyet a levelemben, hogy nincs mit tenni. Lehet ilyen "félreértések" mentén hoz döntéseket egyébként is az életéről, annak értelmetlenségéről. Van magán egy "szemüveg" ami miatt minden szürkébbnek tűnik mint amilyen és úgy gondolja, ez mindig így marad. Ez egy ismert jelenség depressziós betegeknél, szerencsére általában néha magától néha kezelés hatására elmúlik, csak túl kell élni ezt az állapotot. Öngyilkossági gondolatai sok embernek vannak, mégis csak kevesen teszik meg – szerencsére - , s a kettősség érzése/ megtegyem, ne tegyem / is jellemző.-Jó hogy végül is megemlítette, már-néhány pszichiáter foglalkozott magával, s az hogy néhány hónapja valaki úgy látta, nem szorul pszichiátriai kezelésre, nem jelenti azt, hogy, azóta nem változott a helyzet. Én inkább azt a lehetőséget javasolnám, hogy terápiában találja meg valaki , szakember segítségével hogy mi az ami miatt az előnyös külseje ellenére olyan üzenetet küld a hölgyeknek hogy-"nem veszik férfiszámba". A személyes aktivitása is nagyon számít, mit tesz meg azért, hogy jobban legyen, és hogy megtalálja az értelmet az életében, nem várhatja hogy ezt a feladatot valaki más végezze el Ön helyett. (Ha javasolhatnám, nézzen meg egy videot Nick Vujicic-nevű ember életéről.)
www.bezzegheva.hu
dr@bezzegheva.hu

Kapcsolódó cikkek a Elmebetegségek rovatban olvashatók.

2016-12-23 04:15:18
| öngyilkossági gondolatok, depresszió
+ További hírek
hirdetés
^